Lehet szorozesnek tunik, de a kek túrának szerintetek része A Visegrád, rév Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely közötti szakasz vagy sem? A pilisi túra a Duna jobb parton végződik, a borzsonyi pedig a balon indul. A füzetben a pecsétek nem okositanak ki.
Országos Kéktúra Hollóháza-Nagy-Milic-Füzérkomlós 17km
Ez itt a föld, ami szívembe írta, Égő betűkkel hazám nevét. Karjai hatalmas hegyekként fonják, Körbe a világ legszentebb helyét.
Mikor nagy ritkán a Zempléni-hegység felé veszem az irányt mindig megfigyelek magamon egy fura dolgot: Patetikusan szólva kinyílik a lelkem, szárnyalnak a gondolataim, feldobódok, kapkodom a fejem jobbra-balra, az ott a Tokaji-hegy adótornya, amarra Regéc, előttem 'Patak, a távolban meg már a Trianoni határ szomszédságában a Sátorhegyek, Sátoraljaújhellyel, ország ez itt az országban, Rákóczi földje, a szabadság bölcsője...
Most is így volt, bár egy napra indultam, mikor elértem a Zempléni hegyeket már éreztem hogy egy hét is kevés lenne, de ez van. Éjszaka mentem, de a feeling így is megvolt, sőt, ami Szerencsen fogadott az út közepén az a látvány lenyűgöző volt. Füzérre hajnali kettőkor érkeztem. A kocsi hátsó ülésén egy artistát megszégyenítő pózba vágtam magam, de még így is hamar elaludtam. Fél 6 körül a szemben lévő ház emeletéről egy kíváncsi tekintet figyelte minden mozdulatomat, így aztán hamar felébredtem, és 5 perc alatt a túra kiindulópontján, a vár parkolójában voltam. Érdekes, de nagyon jól bevált logisztikát alkalmaztam... Na, de ne ugorjunk előre, indulás Füzérkomlós felé! Az Országos kék új nyomvonalán, a bicikliúton nem lehet eltévedni, szépen vezet végig a címoldalakra való, ikonikus füzéri réten, melyen megfordulva bízvást mondhatjuk hogy az Országos Kéktúra legszebb háttérképe fogadja a túrázókat.
1. Szerencsre érve éjszaka
2. a jól ismert kép (aszfalt nélkül szebb volt, de hasznos a bicikliút)
3. Rockenbauer Pál és csapata is megpihent itt
Füzérkomlósra beérve klasszikus utcakép fogad, egy bácsi jött szembe a tehénkéjével (tehénke..., 500-600 kilós volt a kis drága:o) ) Jó nagyot köszöntem neki, majd felugrottam az 5 percen belül érkező hollóházi buszra. Hollóházán a buszfordulónál, az emlékműnél szálltam le. A meglepően gazdagon felszerelt Vadász kisboltban (a kocsma mellett) vettem szlovák turista szalámit, (nagyon jó!) és még pár dolgot, majd irány a Velky-Milic! Errefelé már nagyon egyben van a két nép, szlovák és magyar, kétnyelvű sok minden a falvakban is. A Bodó-rét aszfaltjáig az a pár kilométer megelehetősen gazos, olykor nehezen járható szakaszokkal, de azért ki van taposva. A Bodó-rét megszűnt büféje helyett (mi még ettünk itt 2010-ben) a kék + elágazásnál van a bélyegző. Az elmúlt napok témájára utalva azt mondom hogy a lehető legrosszabb helyen!! A kék + 3-4 kilométer ereszkedéssel a Füzéri vár parkolója felé a kevésbé elszántaktól szinte követeli a rövidítést! Na, de tőlem hiába, mert én kifejezetten a Nagy-Milic miatt jöttem. A Bodó-réten újítgatják a házakat, a büfé épületét is. Kilátás Kassa felé egészen jó.
táblák
Meg akartam nézni László-tanyát is, de nem lehet, a kerítés masszív, kamera, minden ami kell. Most nem Károlyinak hívják az urat. (tudom kié amúgy, mindenki tudhatja...)
" Haladna ez a K jelzés le, Lászlótanya felé, de az úton is keresztbe húzott drótkerítés utunkat állja... reméljük hogy a turista újra szívesen látott vendég lesz s bélyegezni is lehet majd ismét."
Országos Kéktúra atlasz 2001.
Ha a László-tanyát megnézni nem is tudtam, egy félórás le-fel mászkálással a teljes egykori, 80-as évekbeli kék utat felfedeztem. Némi kavargás után újra a Nagy-Milic felé indultam, a széles, jól kijárt szekérúton, majd egy ponton felkapaszkodtam a gerincen futó Északi Zöldre. Az Északi Zöld a kéktúrával és egy szlovák sárgával együtt éri el a 895m magas Nagy-Milic csúcsot.
1. erre jött le a kék a László-tanya felé. fent, a meredekebb rész peremén fut a mai kék
2. színek... itt jól elférnek egymás mellett
3. a Nagy-Milic tetején
A kéktúra "Szent-Hegyén" megpihentem, fotózgattam, sokszor csak ültem és emésztgettem hogy itt vagyok. Megint. És remélem nem utoljára. A történelem megkerülhetetlen, a kettévágott hegyen, ahol a csúcsot elcsúfító obeliszken is állandóan átfestegetik a színeket... a kék és a zöld szín, amely turistajelzésként együtt halad, az obeliszken egymást váltják...
Ez itt a föld, ami keblével táplált, Megannyi idegent, s minden magyart, Mégis akadt ki a jóért cserébe, Hálából inkább a húsába mart.
A Kis-Milicen álló kilátó jobb lenne a körpanorámát nyújtó Nagy-Milicen, de a kilátás persze innen is nagyon szép. A sokat vitatott, de az Országos Kéktúra Zempléni, Csereháti részéről vitathatatlanul nagyon jó könyvet író Peták István így ír a Nagy-Milicről:
"...Itt valamikor egy kilátó és országzászló állott.Megérdemelné hogy ismét legyen itt egy kilátó, hiszen a Gömör-Szepesi Érchegység legmagasabb csúcsán vagyunk...Szlovák oldalról is könnyen megközelíthető, így aztán az Írott-kőhöz hasonlóan mind a két ország turistái könnyen felkereshetnék.Szép lenne: az Írott-kőn is és itt is egy olyan kilátó állna, amelyet két ország területéről is meg lehetne közelíteni... A Nagy-Milic csúcsa az a hely ahol joggal érezhetjük úgy hogy innen kívánjuk indítani a mi, személyes Szent-István Vándorlásunkat"
A kilátó után az ereszkedés Füzér irányába valami brutál, eszembe jutott hogy 5 éve bizony itt kapaszkodtam felfelé. De hogy hogyan, az rejtély.
1. kilátás a Kis-Milicről Füzér felé
2. a kilátó
3. itt már a Nagy-Milicre van panoráma, a Füzéri várhegyről
A Füzéri vár környékén is sokféleképpen ment már a kéktúra, sokáig a várhegy nyergén keresztül, Pusztafalu felől érte el a falut, ennek az útnak egy jó csomó jelzése fellelhető még a várhegyen. A felépített Füzéri várat érdemes megnézni, nagyon szépre sikeredett. Szerencsém volt, nem voltak olyan sokan, és így egyedül lehettem több helyiségben is, így a káprázatos, csillagos tetejű kápolnában is. Rég éreztem ilyen jól magam.
Itt bárhova lépek, otthon vagyok, Felettem a csillagösvény ragyog, Köszönt a nap, köszönt a hold. Ahol születtem, ott is halok.
Mint mindig, most is azzal az érzéssel indultam haza hogy ha lehetne már holnap visszajönnék.
Annyit beszélünk itt a csalásról és, hogy hogyan lehet(ne) kiküszöbölni, hogy komolyan kezd érdekelni a nagyságrend. Ódorvári azt írta régebben több ezer emberből 3 buktázott. Nem tudom, meddig volt szóbeli beszámoló, de ha 3000 embert veszünk mondjuk, akkor 0,1 % volt az, aki csalt. Tudom, hogy ez egy nagyon durva saccolás, de talán érzékelteti a nagyságrendet.
Mennyivel nőhetett azóta a csalók aránya? Tízszeresére? Még akkor is csak 1 % körül van azok aránya, akik miatt most ez a téma. És egyáltalán mi számít akkora csalásnak, ami miatt már nem adnának jelvényt? Vagy eleve a szándékosság "büntetendő"? Én kicsit hülye ortodox útvonalkövető vagyok, és amikor az osztrák túránkon elvétettük az utat (a megérzésemre kellett volna hallgatni), és kerülővel jutottunk le a városba, akkor azzal vigasztaltam meg magam, hogy még így is bőven a statisztikában használatos 5%-os hibahatár alatt vagyok.
Egy kicsit kapcsolódik csak ide: a múltkor néztük egy olyan srácnak a videóit, aki egyvégtében legyalogolta a Pacific Crest Trailt. Ez az USA-ban a mexikói határtól a kanadai határig tart, kb. 4300 km hosszú. Az egyik videóban egy aszfaltos szakaszon egyszer csak felvette őket egy furgon és eljutottak egy kisvárosba, ahol vásárolni is tudtak. "Kispistáztak" volt az első gondolatunk. Egy ilyen hosszú útnál viszont akár 10 km is annak számít-e?
Persze én is amondó vagyok, hogy nem kell támogatni a csalást, mert nem is kell, hogy egyre többen rákapjanak, de nem hiszem, hogy az elveken túl nagy gyakorlati jelentősége van. Remélem nem tévedek.
én ezt nem úgy képzelem hogy 1000 km-t csal le, végigjárja mondjuk Hollóházától Arkáig(?) meg Bódvaszilastól-Ágasvárig a köztes részeken meg ha épp arra jár autóval, akkor pecsétel egyet és így megspórol párszáz km olyan utat amihez egyébként nem lenne kedve lejárni
Nekem sem tiszta,hogy valakinek miért éri meg az,ha csal.Kifizet egy halom pénzt benzinre,elcsesz egy csomó időt az utazásra és kap érte egy jelvényt,amit mondjuk tudna csináltatni pár ezer forintért.Vagy venne egy régebbit vaterán.De ha valaki ilyesmit tervez,akkor írjon rám és vállalom,hogy azért az összegért cserében,amibe kerülne neki a csalós mód egy éven belül végigjárom neki és övé a jelvény...:)
Ez persze nem minősül ajánlattételnek és az összes többi ilyenkor szokásos duma...:)
Én azt nem értem, hogy ha te megcsináltad, akkor te azért csináltad meg, mert egy elit klub tagja akartál lenni, vagy azért, mert meg akartad csinálni, mert szeretted?
Ha B a válasz, akkor mi a fontosabb, a plecsni értéke - 500huf pléh - vagy az élményeid?
Ez egy.
Kettő - őszintén szólva ez a csalás dolog csak rá van húzva arra, hogy be lehessen citálni a túrázókat a központba. Lehessen faggatózni. Én ezt így látom.
És tekintettel arra, hogy egy EU-s pénzből készült is készült pályázatról van szó, nem tartom kizártnak, hogy mindez azért kell, mert esetleg az EU felé kell visszacsatolni a pályázat beruházásainak hasznosságát.
Tovább nem ragozom.
Én a plusz pecsét mellett vagyok és amellett, hogy a jövőben is maradjon meg a kötetlenség és az önkéntesség a kéktúrán.
Részemről teljes mértékben elítélek mindent, ami a régi rendszerre emlékeztet.
nem tudom ezt a rengeteg sok mondatot most miért írtad nekem, én csak egy félreértett posztra írtam (Mr.Longnak) hogy én hogy értettem az akkor és ott elhangzottakat
egy hangom nem volt, hogy ez most jó vagy rossz és hogy beállok-e az önkiszolgáló pénztárba
egyébként ha itt 2-3 átlag kéktúrázó -tehát nem MTSZ funkci- kifejti véleményét, mely szerint neki annyira nem jó érzés HA* csalással is meg lehet szerezni a jelvényt, az még rohadtul nem felülről megoldás
*: figyelem, ezzel nem mondtam azt hogy minden autóból kiszálló 100%-ban csaló, sőt, azt sem mondtam hogy egyáltalán akárhány százalékban, annyit mondtam ezzel csak, hogy nem lehet kizárni
és amúgymeg de, egy játékszabályokkal rendelkező dologban (társas, sportverseny, forma1, okt, 5öslottó) fogja magát a játék gazdája és megváltoztatja a szabályokat, akkor az ennyi, meg van változtatva, pont.
Aztán hogy ezzel növeli vagy csökkenti a résztvevők számát az egy másik kérdés, de nem állítanám hogy minden szabálymódosítással csak csökkenteni lehet
ha már ennyi betűt leírtam én is, akkor nem fogom vissza most már a saját véleményemet sem:
bár azzal én személy szerint nem vagyok kevesebb, ha gipsz jakab csalás útján szerez jelvényt, talán még azzal sem ha 1millió ilyen csalós jelvény lesz forgalomban, viszont a játékom (okt) értéke kevesebb lesz, emiatt aztán fáj(na)
Tehát annak ellenére hogy az élményeimet nem veheti el tőlem senki, mégsem tudok közönyös lenni a csalókkal szemben
A legjobb megoldás tényleg a pecsételők istenhátamögé helyezése volna (ha már az új füzetben nem kell duplán pecsételni, akkor tkp a települések bélyegzéseit meg is lehet szüntetni, mert semmi értelmük, nem?)
Csakhát ez nem olyan egyszerű, nem lehet egyik napról a másikra mert forgalomban vannak a füzetek sok verzióban, csak összezavarnánk az embereket (ezt most kellett volna 2017-ben meglépni és az új füzettel mikor a szabály is eleve változott fájdalommentesen ezt is bevezetni)
Ezért lehetne B verzió a beszélgetés (nem kell vizsgának hívni) bár tényleg nehézkes lehet távol lakóknak az utazás miatt, lehet hogy akkor tényleg az lehetne a megoldás hogy önkéntes alapon és aki vállalja és megugorja, az egy "menőbb" oklevelet (ha már: egyenesen diplomát! :-) kap amin rajta van hogy xy előtt megvédte a teljesítését
Én örömmel bevállalnám (pedig híresen rossz a memóriám, de nehogymár ne tudjak valakit meggyőzni hogy végigjártam, mikor végigjártam :-)
Bocsánat, hogy mentálisan betoltalak az MTSZ-be :)
Backstage - nem ugyanaz, mint amikor azért rendelsz be valakit, hogy kifaggasd vajon tényleg megcsinált-e valamit.
A backstage az, amikor volt egy jó túra és mondjuk a túra végén beülve, leülve valahol elindul egy akár moderált, irányított témás, előadásos, de mégis közvetlenül beszélgetős sztori.
A jelvény átadása ünnepélyes keretek között jó ötlet, de vizsga nélkül. Negyedévenként is akár.
Azt is meg lehetne úgy csinálni, hogy ne legyen olyan, mint egy bizonyítvány osztó a 70es évekből.
Ismét csak a szövetség weboldalának fórum oldalára hivatkozva - simán lehetne összehozni egy standard videót amibe az oklevelet megkapó teljesítők legjobb képei bemutatásra kerülhetnének 1-2 percben, egy koccintás, beszélgetés és sziasztok, gyertek máskor is. Opcionálisan. Nem kötelezve.
Nyugodtan fogalmazhatsz velem szemben bármikor direkten. Én sem szoktam csomagolni, tehát nekem is viselnem kell tudni, ha valaki nem bánik velem kesztyűs kézzel fogalmazásilag.
Ezzel együtt azt azért örömmel látom, hogy itt a fórumon is kezd átalakulni a diskurzus a mit tettél te a túrázásért, a tudod te egyáltalán, ki ő, bezzeg mi bezzeg őkről és hülye vagy ha nem így csinálodról valami más, közvetlenebb iránnyá.
A mai generáció az élményeiről szeret beszélni, mégpedig kötetlen módon, online platformokon, ahol a haverokkal és a széles világgal meg tudja osztani főképp a képeit szanaszét hashtagelve.
Mászkálni kötelező jelleggel már nem szeretnek. Egyáltalán a mai emberek - és ez már a középkorúak jelentős részére is igaz - nem szeretik, ha valakik irányítani akarják őket.
Az önkiszolgáló kasszák idejét éljük. Mindenki maga akar utánamenni a dolgoknak, kipróbálni és utána valami jó platformon körbeküldeni a világnak, ahol van lehetősége posztolni, kommenteket írni, lájkolni.
Ugyanakkor hihetetlen érdeklődés van a különféle nyílt fórumokra, ahol különféle szakmák képviselői, okos emberei összeülnek és egy adott kérdést, témát közönség előtt elóadva, megvitatva megbeszélnek és a közönséget is bevonják.
Nagyon jó példa erre az Apu azért iszik, mert te sírsz, a Budapest Brain Bar, a Funzine.
Ha az MTSZ szeretné magához édesgetni az újabb generációit, akkor ezekben a csatornákban lenne célszerű elgondolkodni.
Például nekem megint csak SZKG jut eszembe - és a füzete a "halálos" nevű hegyekről a Pilisben. Na most milyen jó előadást lehetne csinálni arról - több embert bevonva, pl geológus, természetjáró, nyelvész, botanikus, erdész egy ilyen mit jelentenek a földrajzi nevek kishazánkban
Vagy simán lehetne egy nyílt vita beülősen például akár arról is, hogy maguk a túrázók hogy látják - mi a megoldás a csalások kivédésére, már ha mindenképpen ezen akarunk lovagolni.
Azt kellene már végre megérteni, hogy ma már nem lehet felülről eldönteni, megmondani, kikényszeríteni a dolgokat, mert a válasz egy válrándítás és elmennek máshova.
Szervezzen az MTSZ FB eseményt - akár egy rövidebb túrával összekötve szalonnasütéssel valami hegytetőn és legyen ott meg a beszélgetés - és lehetne ez mondjuk akár rendszeresen, havonta egyszer. Máris ott a kapcsolat úgy, hogy még élveztük is, élmény volt, szanaszét lehet posztolni, fotózni, hashtagelni.
Én úgy érzem, itt félreértés esete forog fenn, mert Mr. Long ezen mondata: "Egy par fos tarsasag elkepzelese" esetében a társaság létszámára gondolt és nem minősítgetni akarta őket! De persze pontosan nem tudhatom, hogy mire gondolt a költő... :-)
Tévesen azonosítottál bármely természetjáró szervezet tagjaként. :)
Csak a sorok között próbáltam elrejteni (éppen a nagyobb súrlódások megelőzése érdekében), hogy nagyon sok mindenben egyetértek veled, úgy látom nem sikerült jól.
A hasonlat ha nem jött be, próbálkoznék egy másikkal: ha te egy zenekar rajongója vagy, elkíséred őket a távoli koncertekre is, és egyszer jön egy különleges lehetőség, hogy meglátogasd őket a backstage-ben, akkor attól nem valószínű hogy meg fogsz futamodni. Kivéve ha igazából csak véletlenül kaptad a lehetőséget, és tartasz tőle hogy esetleg a torzonborz színpadi technikust ismered fel a gitárosként. :) (Aztán van akit tényleg ez sem érdekel, mert vastag a bőr.)
Hidd el nem gondolkodok nagyon másképp, csak a lehetséges megoldásokat keresem. Nem elsődlegesen a csalások kiküszöbölésére, hanem a kapcsolatteremtésre. A füzet megfelelő részében ott van, hogy a jelvény átadását lehetőség szerint ünnepélyes keretek között biztosítják. Na most - ha ez így nem is kell, de az sem megoldás hogy postázod a füzetet, aztán küldenek egy jelvényt. Az "elefántcsont torony" pont ettől működik - én sem látom őket könnyen megközelíthetőnek, és ők sem tudnak mindig közvetlenül a visszajelzésekhez hozzájutni (az más téma, szeretnének-e).
Sarkítok: Valahogy úgy tudom egyébként elképzelni, hogy bemegyek, ott van még 5-6 másik teljesítő, és megkérdezik tőlünk: "na és hol b*sztatok be legjobban a túra során?". És a tetszőleges irányba, de esetleg egy-két fix kérdéssel kanyargó beszélgetés végén meg lehet egyezni olyan tanulságokban, kérésekben, javaslatokban, melyeket a szervezetnek visszajelzés címén kezelnie kell hogy tudjon. Ja, és mindez lehet tőlem fakultatív is, ha ez valóban ennyit számít.
---
Ennyi, itt a hétvége, iroda helyett menjen inkább mindenki a természetbe. Én is így teszek, közép-dunántúli terveim vannak...:)
most vagy én értettem félre valamit nagyon, vagy te
ki mondta hogy baj, hogy valaki megosztja a facebookon?
Az csak példa volt arra, hogy a mai generáció (ha szabad ezt mondani) szeret a teljesítményéről beszélni, tehát valószínűleg az okt végi feltételezett elbeszélgetéstől -amiről itt éppen ment az ecsmecsere- se kapna sikítófrászt
Tudjuk, hogy regen minden jobb volt, de egesz egyszeruen mi a baj a mai 20-30 evesekkel? Hogy kitesznek egy kepet a face-re arrol mit csinalnak es megosztjak masokkal? Ti nem k..vara ezt csinaljatok itt??? Egy par fos tarsasag elkepzelese, hogy a turazas jovoje rajtuk mulik es az enyeszete lesz, ha nem tesznek gyorsan valamit. Kulonben meglepodnetek mennyien turaznak olyanok kozul, akikrol nem is gondolnatok, igen van ismerosom, aki mukormot visel, de hetvegen eloveszi a turazsakot es gyalogol. Meglepo, de a ketto nem zarja ki egymast (igaz gyakrabban kell ujra rakatnia, mert megviselodik idonkent). Ellenszenvesek vagytok a penzel jobban kitomott emberekkel szembe is, igen van aki a mountex profiknak szant cuccaibol vasarol es van aki a deka olcso termekeit veszi, de mindkettonek ugyanazt a terepet kell vegigmennie, ugyanazt a teljesitmenyt kell nyujtaniuk, a penzzel nem vag le a tavbol, szintbol.
Van egy feltetelrendszer az OKT fuzeteben, aki azt teljesiti jogosan tart igenyt az elismeresre.
A tekintelyelvuseget vetkozzetek le es sokkal jobb lesz az eletetek.