Teljes állapotban nem.De a megfigyelhető állapotot ideális állapotok összegére bontjuk,akkor egy ilyen bázisállapotban lehetséges tömeg aminek nincs térfogata.
Azt olvastam,hogy a hologrammot csak a kereskedelem céljából használják 3D-s kép készítésére,az igazi jelentősége megfigyelő eszközként van.Mert ezzel lehet például a dobrezgés hullámat és különböző hidrodinamikai problémákat vizsgálni.Olyan kis változások válnak láthatóvá ami a fényhullámhossznyi méretváltozással jár,például egy növény,vagy gomba növekedése a mi megszokott időtartományunkban.
Nem csapjuk be szerintem velük az unokáinkat,mert amikre ők rájönnek azok sem biztos,hogy általános érvényüek lesznek,hanem valamilyen közelítéssel élve lehet áttérni az egyik rendszerből a másikba.Például a relativisztikus mechanikából úgy tudsz a nem relativisztikus mechanikába,ha az összes c-betű helyébe végtelent írsz.A kvantummechanikából pedig úgy tudsz áttérni a nem kvantummechanikába,ha a hvonás helyett nullát írsz,vagy pedig a Gauss-görbe,helyett Dirac-delt függvényt írsz.Ezt fejezi ki a határozatlansági reláció,és ezzel oldódik meg a ponttöltés tere szingularitásának problémája.
:) nos, láttam egy kisérletet CCD -re készített hologrammal.. 0,005 lux megvilágításnál, rövid expozíciós idővel, kárr hogy a neten nem található meg..
Talán valaki más feltette.. Több helyen folynak ilyen kisérletek..
Erről sajnos nem tudok semmit.De az ezütbromid kiválásánál is elektronvándorlás van,ilyeneket befolyásolnak szerintem a filme rakott adalékanyagok,a zselatin tartosításán kívül.
Jó,de szerintem nem hibásak,csak manapság csak azt derítették ki,hogy egy általánosabb eset speciális este.De ez csak az idő miatt van,mert a fizika szerintem úgy fejlődik,hogy folyamatosan általánosít,hogy az érvényességű kört egyre messzebbre tolja.De a régiek eredménye nem hibás,mert azt már akkor vissza lehetett volna ellenőrizni,csak figyelmbe kell venni az érvényességi határokat,ami a mérőezsközök pontosságának fejlődésével tágulhat sajnos!
Dehogynem... Akár miről készíthetsz hologramot.. Persze ne az AgBr emulzióban, mint fotoérzékeny anyagban gondolkodj.. eddig a legjobban az enzimatikus
pi-szigma elektronvándorlásos emulziók látszanak a legérzékenyebbekne, a célnak megfelelőbbeknek.. de a fejlesztés folyik tovább.. akármilyen más anyagot
a normál foton fényelnyelés van.Az is bizonyos értelmeben interferencia,de egészen más értelemben,mint a hologrammnál.A normál fotó nem vastag emulziós,nincsenek benne állóhullámok,amik elrendeződésükkel rögzítik a fázist,a különböző színekhez tartozó állóhullámok úgyanúgy megférnek egymás mellett,mint a Bragg-szórásnál a különböző távolságú atomszórásnak megfelelő interferenciajelenségek.Az állóhullám a hullámhegynél kiváló ezüstbromkristályok közötti távolságban rögzítik a távolságot.Az nem baj,ha különböző frekvenciákhoz tartozó állóhullámok átfedik egymást,mert a fény színei úgyis abban az állóhullámban erősődnek,amelyben hullámuk ráfér a két ezüstbromid-kristály közé.
Ne zavarjon meg, hogy Maxwelnek a molekulákról, fotonokról, alagúteffektusról és még nagyon sok mindenről fogalma sem lehetett, lévén, hogy halálát követően fedezték fel ezeket..is.
A párképződésnél se zavarjon meg az a tény, hogy a nagyon erős elektromos, ill. mágneses mezőt arra használjuk hogy egymástól eltávolítsuk a részecskéket.
Az az impulzus aminek a hatása meghatározza a pályájukat két részből
tevődik össze: a saját impulzus és a széthúzó mező adta impulzus.
Maxwellnek sokkal több tudása volt,mint most nekem.Nem az ismeret mennyisége számiít szerintem...
Igen,de a párképződésnél anyagi rendszer van,és ott az impulzusok ellenkező írányúak stb,használd a négyes formalizmust és minden kijön.:)Csak el kell vetned a hétköznapi életben annyira megszokott asszociativitást,mert a négyesvektorokat a relativitáselmélet vektortulajdonságai miatt vezették be,ez okozza a hétköznapi világban megszokott dolgoktól való látszólagos ellentmondást.Válaszd szét a négyesvektor hosszát és a négyesvektro koordinátáit.A négyesvektor koordinátáiból az azonos írányúak csak aadditívak,de a tömeg például egyáltalán nem additív,nem jár együtt mindig az impulzussal,mint a nemrelativistikus közelítéssel élő mechanikában.
" Az anyagot se érzékeled közvetlenül, csak az erőhatásokat. Ha összeteszed a kezed, csak az elektromos terük által keltett taszítóerő amit érzel. Lehet hogy valójában csak egyetlen elektron van az univerzumban , csak mindig máshol."
erre:
" Nos, vektormezőkként a legkevésbé.. Sőt, vektorként sem..
A vektorok nem érzékelhetők.. Képezhetők, definálhatók, de nem érzékelhetők."
válaszoltad?
Nem szerepel a közvetlen érzékelés kifejezés a megkérdőjelezett válaszban.
Igen.Vastag emülziós ezüst-bromiddal mindenféle színű lézerrel külön-külön interfernciaberendezést kell készíteni.az interferenciaberendezés azt jelenti,hogy az emulzióban állóhullámokat hoz létre a lézer a tárgy térbeli struktúrája szerint,és az ezüst-bromid kiválás az állóhullám maximumánál nagyon erős.A különböző frekvenciákhoz tartozó állóhullám-rendszerek függetlenek,mert mindegy külön-külön csak megfelelő színű koherens fényt tud erősíteni.A napfényben is lehet színes hologrammot nézni,mert a napfény többszínű,és olyan messziről jön,hogy koherensnek tekinthető.
A vastagrétegnél nem két kép keletkezik,hanem egyértelműen egy,mert a térbeli álóhullámok egyértelműen meghatározzák a tárgyró jövő fény fázisszerkezetét,még a Gábor Dénes -félevékonyréteges-emulziós hologrammnál még két kép jött létre,mert az emulzión létrejövő felületi interfernciaszerkezetek csak vetületet rögzítettek a térbeli fázisszerkezetről.A vékonyrétegnél a többszínűséget nem lehet megoldani,de vastagrétegnél ilyen probléma nincs,mert az állóhullám színszűrőt Lippmann a mostani elnyeléses színes film előtt be akarta vezetni,ami az állóhullámok frekvenciaszűrését alkalmazta volna,csak ez függőt volna a nézés szögétől,ezért inkább az elnyeléses színes filmet használják,mert azt bármilyen írányból nézheted.
Az anyagot se érzékeled közvetlenül, csak az erőhatásokat. Ha összeteszed a kezed, csak az elektromos terük által keltett taszítóerő amit érzel. Lehet hogy valójában csak egyetlen elektron van az univerzumban , csak mindig máshol.
Mese? Bizonyíts be az ellenkezőjét, ha tudod.
Ha bármit is be tudsz bizonyítani. Mert én csak szövegelést látok.
