Igaz! Reálisan gondolkodó devízahiteleseket hallottam is már nyilatkozni, hogy volt idő, mikor jobban jártak. De (viszonylag jobban élő) rétegek érdekének védelmében kiállni minden pártnak rövidtávú érdeke.
Hány embernek van CHF betétje Magyarországon (magyar állampolgároknak) és milyen értékben kb? Ugye nem a külföldiek érdekei mellett állsz a magyarok érdekeivel szemben!?
Lehet, hogy már valaki megfogalmazta amire gondolok, ha igen, akkor elnézést érte, nincs kedvem sokat visszaolvasni. A devizahitelesek, nyilván spekuláltak, hogy így jobban járnak, alacsonyabb lesz a kamat, és majd rajtunk "hülyéken" röhögnek. Nem jött be, ennyi az egész. Ezt a kockázatot figyelembe kellett volna venni. Ha nyertek volna rajta, akkor a hasznuk egy részét felajánlották volna a többségnek? Biztosan nem. Akkor mi alapon várják el tőlünk, a többi embertől, akik nem vettünk fel hitelt, vagy, ha igen azt forintba tettük, hogy az ő bukásukat is mi fizessük. Ha én tőzsdézek, és bukom egy jó nagyot, akkor én is követelhetem az államtól, hogy fizesse meg a káromat?
Erről beszélek. Szocálisan sajnálom, de az árfolyamvesztésért nem. Engem sem sajnálnak, ha a tőzsdén vesztek, mert valamelyik részvényem éppen veszít az értékéből. Ez benne van a pakliban. De a betét az más, azt vállalnia kell valakinek hogy ne veszítsek vele abszolut éertékben, mert akkor nem teszem a bankba, hanem a párnám alatt tartom és a bankoknak és kölcsönzőknek felkophat az álla.
Még valami: nem azok a legszegényebbek, akik devizahitellel lakást vesznek. lehet, hogy éppen palotát vesznek devizahitellel, vagy azt is el tudom képzelni, hogy nem egyet vesznek, üzletelnek a lakásokkal.
A tulajdon védelme elég régi elv - a betétes épp ezért nem járhat rosszul. Aki rosszul járhat, az az, aki kölcsönbe kap valamit - a kölcsönzött jószág megőrzése és a megállapodásban rögzítettek szerint történő visszaszolgáltatása az ő feladata és kockázata. (A bankbetét nem a bank tulajdona, azt a betétesnek vissza KELL fizetni, hiszen erről szól a betéti szerződés: a betétes odaad a banknak x petákot, a bank meg y idő múlva visszafizet neki x+z petákot.)
A betéti konstrukció, pont a tőke- és hozamgarantált mivolta okán nem kockázatos formája a befektetésnek - emiatt aztán a hozama is alacsonyabb.
Ha ötszáz ezer embert kivágnak az utcára, nem csak megtakarítani nem lesz érdemes, de itt élni se. Mindig a pénzen forog a vita, de készült erről szociológiai tanulmány? Van aki fölfogja egyáltalán, hogy ez mit is jelent?
Tehát a betétesek forintját kaptam CHF-ben. Erről beszélek: A szándékos elinflálódásról. Tehát a 80%- os elértéktelenedés egy technika?? Akkor most miről beszélünk?
Igazad van, lassan már nem érdemes Mo-n megtakarítani. Már volt ilyen alaptőke vesztésünk a világválság idején és lehet is még, ha kormányunk minden veszteséget a bankokra, azaz a bankok fenntartóira, a megtakarítókra hárít. A nyivákolást udvariatlannak tartom és emberileg sajnálom is azokat, akik elvesztik a lakásukat, de nem értem, mért másoknak kellene megfizetni az árfolyam-változásból eredő veszteségeket, azaz a reális kockázatot.
Észak-korea a te világod - próbáld meg felfogni, hogy a bank pénze a betétesek pénze, azaz ha a bank bukik, a betétesei buknak.
Van bankban pénzed? Mit szólnál hozzá, ha a bank azt mondaná, hogy a bedőlt hitelek miatt sajnos a betétednek csak a 10%-át tudja visszafizetni, betéti szerződés ide vagy oda - ugyanis a betéteddel te hitelezel a banknak...
Minap azon tanakodtak a Hírtv-ben: egy millió ember van fönt bárlistán, ennyi hülye ember él Magyarországon? Szerintem nem, csak pár ezer tetves szemét.
Nem tudom, hogy volt e már példa az új kori gazdasági történelemben, 80%-os pénz el értéktelenedésre, mert ha ez minden napos eset, akkor megértem a felelősség áthárítást az emberekre. Egyébként ez teljes "Bolsevik" viselkedés mellyel szembe kell menni. (kulák, maszek, gaz imperialisták,===devizások.) Ez sima lehúzás. Egyébként nem volt banki szabályozás semmilyen mértékben, ha nincs törvény mindent lehet. Ezt a bankok rendesen ki is használták. Pontosabban a Bankban dolgozók. És ami idáig vezetett az a nem mindennapi korrupció a szektorban.
A kilakoltatás, pontosabban a jelzálogjog érvényesítése (árverésre bocsátás) a jelzálogfedezet mellett nyújtott banki hitelek esetén sok-sok hónappal a rendszeres nemfizetés után következhet be. Amiket lehet látni gyors lefolyású kiköltöztetéseket, azok az opciós adás-vételi szerződés mellett nyújtott hiteleknél létező dolog: ott ugyanis néhány (legfeljebb 2-3) havi elmaradás esetén az opciós adás-vételi szerződés érvénybe lép, és a hitelező tulajdonjoga bejegyzésre kerül a földhivatalban, majd pedig az immáron csak volt tulajdonost (ex adós) szépen kirakják az ingatlanból. Nagyon nem azonos "műfaj" a kettő...
A baknkoknak nem érdekük, hogy ingatlanvagyonra tegyenek szert, nem érdekük, hogy egy hitel bedőljön, hiszen a kintlévőségeiket vissza akarják kapni, márpedig egy kényszerértékesítés során bukik a bank is, meg az adós is.
Nemcsak a pénzügyi kultúra általános hiánya (azt hiszem ez egy olyan pont amiben egyet értünk) miatt "lapítanak" a bajba jutottak, hanem a bankokkal szemben nem alaptalanul kialakult bizalmatlanság miatt is, meg az emberek látják milyen megalázó kilakoltatási eljárások folynak ebben az országban.
Ezen az úton az első dolog az, hogy a szerződás szerint járjon el az ügyfél - pl. ha a munkáltatója megváltozik, a munkaviszonya megszűnik, ne lapítson, mit szar a fűben...
Azzal, hogy azokon az adósokon, akik hosszabb ideje fizetésképtelenné váltak, politikai döntés alapján a bankok nem hajthatják be a tartozást, azzal több probléma is van. Az egyik, hogy a bankoknak emiatt magasabb tartalékot kell képezni - a jó adósok által fizetett kamatokból és kezelési költségból.
A moratórium meg csak a banki tartozásokra vonatkozik - azonban a végrehajtásra kerülő tartozások elég jelentős hányadát nem a bankok, hanem a közműcégek (akiknek a bankokhoz hasonlóan sokkal tartoznak a delikvensek) indítják, de láttam már olyat, hogy társasház kezdeményezett jelzálog-bejegyzést, illetve annak érvényesítését, milliós nagyságrendű tartozás miatt.
A megsemmisítés, mint biztosítási csalás, karöltve közveszély-okozás btk-s tényállásával... Végülis aki szereti, ha nem célszerű lehajolnia a szappanért, az tegye...
"A bank ne kapjon vissza semmit" - Mondd, van pénzet bankban? Betétesként is örülnél annak, ha egy kanyi vasat nem látnál viszont a pénzedból? Ne, ne azt mondd, hogy a betétbiztosítási alap - az ugyanis a bankok pénzéből van összerakva, abból a nyereségből, amit a betétek forgatásán szereznek - ha ebből ki kell venni valami miatt, akkor azt vissza is kell tenni, azaz a bankoknak a zsebükbe kell nyúlni - alacsonyabb hozamokat tudnak adni, magasabb hitelkamatokat, költségeket kell felszámolni...
Abszolút reménytelen helyzetbe a legtöbb esetben saját hülyesége, lapítása miatt kerül az ügyfél. Az első jelek jóbval-jóval a hivatalos banki folyamat elindulása előtt már latszanak (hitelt hitelre halmozás, munkahely elvesztése, stb.). Ha beüt bármilyen olyan változás, ami a fizetőképességet érinti, igenis jelezni kell a banknak, együtt keresni a megoldást (átütemezés, tőketörlesztés időleges felfüggesztése, futamidő hosszabbítása, stb.) nem várni addig, amíg a szerződést a bank felmondja - akkor ugyanis már k.ra késő, ezt kéne felfogni...
Alapvetően én is a legális jogi lehetőséget javaslom. Tapasztalataim alapján meglehet bízni a magyar birói karban, hogy minden ügyet teljesen kifognak vizsgálni. Alapvetően ott is emberek ülnek, és elenyésző szerintem a visszásságok mértéke. Nekem ez a tapasztalatom. Persze kevésbé tapasztalt embereknek mindenképpen jogi segítséget kell kérnie, ha ez meghaladja az anyagi lehetőségeket, akkor esetleg a bíróság hivatalból kirendelhet egy segítő jogászt.
Apropó: És ami a fő szempont ebben a dologban: a közérthetőség! És ez is benne van az ÁSZF-ben. Ha mondjuk ezt a blablát mondjuk le írja az ellenérdekelt fél, (amit írtál) és a bíró esetleg úgy látja, hogy az nem közérthető és nem szerepel konkrétan a hitel szerződésekben, hát akkor lehet eső, lehet hó.... Egyébként kötözködj, és ne add fel!! Nincs harag!!
