Tibolddaróc története -beütve, és több anyag is feljön. Ezekből mazsolázhattam korábban.
Sok érdekesség van bennük, valamelyikben helyi családnevek is.
...Tibolddaróc... "1724-ben újjáalakult a római katolikus egyházközség. Szlancsik György 1741-től 1754-ig tartó tartó plébánosi működése alatt 104 fő tért vissza a katolikus egyházba."
Máshol: 1739-ben indult meg az ellenreformáció, és elüldözték a református prédikátort.
Korábbi kérdésedre válaszolva: igen volt szervezett betelepítés a faluba. A székelyekről és stájerekről Te is írtál már, de volt maradvány magyar lakosság is.
" Valamikor 1720-1746 között volt nagyobb szabású betelepítés. "
A mikorra van több nézet is, és ennek megfelelően a betelepítő személyére is.
Egy 1746-os egyház látogatási jegyzőkönyv szerint a 600 fős faluban 268 szlovák és 52 ruszin van.
De sok más téged érdekelhető adat is lehet még ezekben, én csak beleolvastam.
A településen több evangélikus is élt,de az 1700-as években a katolikus anyakönyvekbe
voltak feljegyezve az evangélikus vallású emberek.
Ezek a német őseim ottani evangélikus szlovákokkal házasodtak meg. Több evangélikus tótok és németet is találtam a település feljegyzéseiben.
A wikipédia ezt írja: "A Tiboldok a törökdúlás előtt áttértek a protestáns hitre, s ennek köszönhetően sok minden megváltozott a Kácsi-patak völgyében. Az ellenreformáció következtében sok család tért vissza a katolikus hitre, így a községben már a 19. században működött katolikus és református iskola, valamint egy magániskola"
Továbbá írnak a Stájerországból betelepített családokról is,de erről már beszéltünk.
Egyébként érdekes,hogy a pár km-re levő Borsodgeszten a mai napig nincs katolikus templom,a falu református tudott maradni,oda már nem jutott el ez az erőszakos ellenreformáció.
Nem példa nélküli a környéken a 18. században, a kierőszakolt vallásváltás a betelepülők között, főleg ha a római katolikus egyház valamelyik szervezete volt egyben a földesúr is az adott faluban.
De még talán annak sem kellett lennie hozzá, elég volt esetleg egy erőszakosabb plébános is.
Éppen Tibolddaróc ( vagy valamelyik szomszédja ? -ezt már pontosan nem tudom, ) kapcsán olvastam régebben erről a folyamatról.
De a téged érintő másik faluban is, -Harsányban, - még a 19. század elején-közepén is jelen volt a reformált vallásúak "üldözése", - a kiélezett vallási ellentét. Ezért nekem nem lenne meglepő, ha egy beköltöző evangélikus ebben a környezetben vallást váltana, - már ha maradni akar.
Annak meg sokféle egyéni oka lehetett, hogy ki miért hagyta el korábbi lakhelyét egy újabbért, ahol boldogulni akart. Jó tipp lehet a vörösvári által felvetett szaktudás, szakma. De lehet más ok is.
Egy gazdag szepesi városban sem volt mindenki jómódú, ha esetleg onnan jött az ősöd.
Ismerhette is az új helyet, járhatott is már itt korábban, akár például időszakos munkán.
Egertől-Miskolcig, -vagy akár a Hegyalján- kellett a sok munkáskéz, a szőlő nagyon sok embert eltartott. Itt lentebb munkaerőhiány volt, meggyérült a lakosság, fent pedig ugyanakkor fölösleg mutatkozott. De ugyanígy kellett a normál uradalmakba- birtokokra is a földet megművelni képes lakosság, nem csak a szőlőműveléshez.
Én Iglóra szavaznék a vallás miatt. Mi volt az ősöd foglalkozása ? Lehet hogy odahívták, mert szükség volt a szakértelmére, ha valamilyen iparosmester volt.
Esztergárhoz sajnos csak pár ős kötődik, mert az 1800-as években átmentek a környező bakonyi falvakba. Gáspár (Caspar), Pfitzner (Fiszner) nevek vannak az őseim közt, de itt nem számítok további eredményekre, mert nincsenek anyakönyvek csak Urbárium a betelepítés kori időkből. Te milyen bakonyi falvakban kutatsz még?
1814 január 23-án házasságra lépett Károly József, ifjú, 26 éves, Tamáska Ádám ...ja a kisgeresdi filiából .... Kust vagy Kustor Anna 20 éves hajadonnal a kisgeresdi filiából. Tanúk: Bellovics Mátyás és Kun József.
