Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Hát pont azért lehetséges mert nem rendszernyomásra “működik” a légtelenítő.Ahogy Taki irta siman meg tudja “rántani” induláskor egy szivattyú azt a kis “labdát,hengert,tököt”és már benn is van a levegő
Ez bizony nem igaz, zárt rendszerben is tud levegőt beszívni a szivattyú szívó ágán lévő légtelenítőn, minél közelebb van a szivattyúhoz annál többet, és főleg a szivattyú indulásánál. Légtelenítés után ajánlott a légtelenítő szelep elzárása.
Én szívesen megosztanám a home assistant adatbázisát, azonban a db méret miatt én három napra állítottam az adatok megőrzését, hogy valami méret korlátot szabjak, így nincsenek ilyen hosszú adatsoraim. Illetve én a külső mellett a belső visszacsatolást is használom. Sajnos a kazánom nem ismeri 810+ paramétereket (vagy hát nyilván ismerné, de akkor mit adnának el Prémium néven? ;) ) - ilyen adataim sincsenek.
A labdát minden oldalról körülveszi a vîz.ugyanakkora nyomassal.Ez nem egy dugattyu aminek az egyik oldalán 10 bar nyomas van és azt kell benyomnod ellenkező oldalról.
Teljesen mindegy mekkora a nyomas nincs szerepe a legtelenitő müködésében
A zárást a felhajtó erő végzi! Viszont a zárva tartásban van szerepe a nyomásnak. A felhajtó erő és "labda" -ra ható nyomás tartja zárva. A labdának van egy felülete, amire hat a nyomás. Azt kell elképzelni, ha rendszerben 10 bár lenne a nyomás, kézzel nem lehetne a kis "labdát" lenyomni.
Oszlassunk már el néhány tévhitet miszerint az autómata légtelenitők a rendszerben lévő nyomás hatására működnek (zárnak). NEM!!!!
Ez pont olyan mint amikor egy levegővel teli labdát lenyomsz a víz alá.A felhajtóerő hatására az x erővel felfelé törekszik.Ez a “labda” (henger , kis tök) van benne minden automata légtelenítőben és minél nagyobb a ”tök” mérete annál nagyobb erövel zárja a szelepet.
Magyarán teljesen mindegy mekkora a rendszernyomás 0.1 báron pont ugyanúgy zárni fog mint 2.5 báron
Nagyon nem mindegy, hogy zárt vagy nyitott a rendszer! Légköri nyomás +1-1,5bár a zárt fűtési rendszerek alapnyomása (a kazánnál). Egyetlen esetben tud a szivattyú szívó csonkjánál a nyomás lékköri nyomás alá csökkeni: ha a rendszer szívott, a 0 pont a szivattyú szívó oldala felől van, és az alapnyomás eleve 1 bár alatt volt. Nyomott rendszernél, a nyomás nem tud légköri nyomás alá csökkeni sehol. Ma már nem csinálunk szívott rendszert. Régen sem csináltunk eleve így tervezve, csak a keringető szivattyúk megjelenésével és annak a fűtési rendszerbe való iktatásával, (főleg nyitott rendszereknél) alakultak ki anomáliák emiatt. Nem mindegy hogy hol a 0 pont, és ehhez képest hova kerül a szivattyú, ez a titka.
Lassan esedékessé válik, a régi Hőtermes kazánom cseréje. A mostani kondenzációs kazánokat nem ismerem. Tudnátok segíteni, hogy milyen típusút, márkájút érdemes venni?
A melegvizet is Gáz bojler biztosítja, gondolom akkor érdemes lenne azt is cserélni.
Nálam a lakáskörnél nyitott a kiegyenlítő tartály és a visszatérőre van kötve. Van a rendszerben egy puffer tartály, most el vannak zárva a csapok rajta.
Tavaly a lakáskör szivattyút ( grundfos 25-60) a termosztát kapcsolta a kondenzáció kazánnal együtt. Aztán, azt vettem észre, hogy a kiegyenlítő tartályban emelkedik a víz és amikor kinyitottam az egyik csapot a puffer tartályban vissza bugyogott a víz. Tehát a szivattyú a sok indításnál a zárt csapokon keresztül kiszívta a vizet a puffert tartályból.
Ez meg történt , tehát indításkor a grundfos akár a tengely melletti szimeringen keresztül is szívhat levegőt!!!! Főleg, ha rendszer nyomás egy 4 méter magasan levő kiegyenlítő tartály esetén kb. 0,4 bár.
A szivattyú nyom 0,6-bárral és még ha a másik oldalon -0,6 bár lesz a nyomás a légköri nyomáshoz képest, még így is túlnyomás lesz a szivattyú tengelyénél.
" A szivattyú egyik kivezetésén nyomás a másik kivezetésén vákuum van. "
Nyomás alatt lévő zárt rendszerben hogyan tud a szivattyú vákuumot kialakítani , ha a víz nem összenyomható ? A szívó oldalon alacsonyabb nyomás lesz , mint a nyomóoldalon , de nem vákuum . Tehát ott kellene egy vízmentes térnek keletkeznie és pont abba a pontba kellene a légtelenítőnek bekötve lennie , hogy bejusson a külvilágból a levegő . Olyan erővel meg gondolom a keringetőszivattyú nem bír , hogy ezt létrehozza . :-)
Az opentherm csupán egy szabványos buszrendszer és utasításkészlet, attól, hogy termosztát ezt a buszt és utasításkészletet használja még egyáltalán nem biztos, hogy kezel külső hőmérőt vagy rendben van az algoritmus amivel a hőigényt kalkulálja. A kazán külső hőmérővel képes az előremenő hőmérsékletét a külső hőmérséklet függvényében változtatni. Egy rendes termosztát sok komfort funkciót ad, amit a kazánok nem, egy jó típusra érdemes beruházni, de csodát ne várj tőle.
Nekem Honeywell TR6 Wifis van... szerintetek egyenértékű ez azzal, mintha egy külső hőmérsékletérzékelő lenne a kazánba bekötve, ki ismeri mélyen az opentherm működését...?
Egy openthermes termosztát nyilván figyeleme veszi a beállított település pillanatnyi hőmérsékletét.
Ha már ennyit emlegetem a napi üzemidőt: megtennétek nekem egy szívességet, akiknek van külső érzékelőtök, és a kazánnak/termosztátnak van üzemóra számlálója, hogy megnézitek most a számlálót, meg egy hét múlva, és megírjátok, hogy a két kiolvasás között hány óra telt el, és ebből hány üzemóra volt?
On-off és buszos vezérlők is érdekelnek. A lényeg, hogy külső érzékelő legyen. Nagyon fúrja az oldalamat, hogy melyik mennyire tudja megközelíteni a közel folyamatos üzemet.
(Aki Home Assitantot vagy hasonlót használ, és rögtön kéznél vannak neki a historikus adatai, az persze már most megoszthatja. :-))
Ahogy elnézem a CW400 leírását, ebben is van számláló, ami mutatja, hogy hány gyújtás és hány üzemóra volt.
Ez alapján lehet tuningolni az előremenőt. Én napi 16-18 óra körülire igyekszem belőni. De még napi 12 óra sem rossz. 18 óra fölött meg már nagyon ki van centizve.
A gyújtások számát érdemes szemmel tartani, és az elmúlt 24 órában leadott teljesítményt is, hogy a ki-be kapcsolgatós előremenőt lehetőleg elkerüld.
