Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 684
A klasszikus mechanika a bázisvektorok világát a teljes állapottal azonosítja,szerintem....
Előzmény: Aurora11 (679)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 683
Szép hétvégét kívánok Nektek!
Előzmény: Gézoo4 (678)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 682
A bázisállaptok térbeli anyageloszlása(vektormező) lehet szinguláris,csak úgy,hogy ezek lineáris kombinációja vagyis a teljes állapot(a vektormezők lineáris kombinációja vektorokra külün-külön értve) reguláris legyen,vagyis ne legyen tömeg térfogat nélkül,vagyis a teljes állapot vektormezejének egyetlen pontjában sem legyen olyan pont,ahol a térfogat csökkenésével a tömeg ne tartson a nullához.Egy bázisállapotban az egyik pontnál lehet olyan szingularitás,hogy a térfogat cskkenésével a tömeg pozitív értékhez,nullához(reguláris a bázisállapotban),vagy minusz tömeghez.DE EZ NEM A TEJES ÁLLAPOT,AMIT MEG TUDUNK FIGYELNI,HANEM EGY IDEALIZÁLT BÁZISÁLLAPOT,AMIKNEK LINEÁRIS KOMBINÁCIÓJA A TELJES ÁLLAPOT.Ha egy foton van a bázisvektromező egy pontjában akkor abban a pontban a bázisállapot anyageloszlása reguláris,ha pozitron(pozitív tömeg) pozitív tömeghez tartó szinguláris,ha elektron(negatív tömeg),akkor negatív tömeghez tartozó szinguláris.
Előzmény: Aurora11 (681)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 681
Teljes állapotban nem.De a megfigyelhető állapotot ideális állapotok összegére bontjuk,akkor egy ilyen bázisállapotban lehetséges tömeg aminek nincs térfogata.
Előzmény: Gézoo4 (677)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 680

Tényleg kár,hogy ilyenek nincsenek fel a neten!:(

Azt olvastam,hogy a hologrammot csak a kereskedelem céljából használják 3D-s kép készítésére,az igazi jelentősége megfigyelő eszközként van.Mert ezzel lehet például a dobrezgés hullámat és különböző hidrodinamikai problémákat vizsgálni.Olyan kis változások válnak láthatóvá ami a fényhullámhossznyi méretváltozással jár,például egy növény,vagy gomba növekedése a mi megszokott időtartományunkban.

 

Előzmény: Gézoo4 (675)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 679
Nem csapjuk be szerintem velük az unokáinkat,mert amikre ők rájönnek azok sem biztos,hogy általános érvényüek lesznek,hanem valamilyen közelítéssel élve lehet áttérni az egyik rendszerből a másikba.Például a relativisztikus mechanikából úgy tudsz a nem relativisztikus mechanikába,ha az összes c-betű helyébe végtelent írsz.A kvantummechanikából pedig úgy tudsz áttérni a nem kvantummechanikába,ha a hvonás helyett nullát írsz,vagy pedig a Gauss-görbe,helyett Dirac-delt függvényt írsz.Ezt fejezi ki a határozatlansági reláció,és ezzel oldódik meg a ponttöltés tere szingularitásának problémája.
Előzmény: Gézoo4 (674)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 678

Majd elfelejtem..

 

   Szia!  Szép hétvégét kívánok neked... no persze a többieknek is!

Előzmény: Aurora11 (673)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 677

Visszatérve a tömegre..

 

   Megállapodhatunk, hogy térfogat nélkül nincs tömeg.. kiterjesztve arra az esetre,

amikor számunkra ném létezik valaminek a térfogata, akkor annak a valaminek

a tömege sem létezik számunkra?

 

  

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 676
Igazából az 2-3000 vonal/mm felbontású CCD a gond.. nem a fényérzékenység..
Előzmény: Gézoo4 (675)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 675

 

  :) nos, láttam egy kisérletet CCD -re készített hologrammal..  0,005 lux megvilágításnál,  rövid expozíciós idővel, kárr hogy a neten nem található meg..

  Talán valaki más feltette.. Több helyen folynak ilyen kisérletek..

 

Előzmény: Aurora11 (673)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 674

      Te így látod, én pedig úgy, hogy csak olyan törvényt fogalmazz meg amit az unokáid is tudnak használni!

 

  Ha egy törvény érvényességi körét nem tisztázzuk pontosan, akkor az utódainkat

csúnyán becsapjuk, félrevezetjük. 

Előzmény: Aurora11 (672)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 673

Erről sajnos nem tudok semmit.De az ezütbromid kiválásánál is elektronvándorlás van,ilyeneket befolyásolnak szerintem a filme rakott adalékanyagok,a zselatin tartosításán kívül.

Sziasztok mennem kell,Minden jót kívánok Nektek!

Zsolt

Előzmény: Gézoo4 (671)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 672
Jó,de szerintem nem hibásak,csak manapság csak azt derítették ki,hogy egy általánosabb eset speciális este.De ez csak az idő miatt van,mert a fizika szerintem úgy fejlődik,hogy folyamatosan általánosít,hogy az érvényességű kört egyre messzebbre tolja.De a régiek eredménye nem hibás,mert azt már akkor vissza lehetett volna ellenőrizni,csak figyelmbe kell venni az érvényességi határokat,ami a mérőezsközök pontosságának fejlődésével tágulhat sajnos!
Előzmény: Gézoo4 (670)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 671

 

   Dehogynem... Akár miről készíthetsz hologramot.. Persze ne az AgBr emulzióban, mint fotoérzékeny anyagban gondolkodj.. eddig a legjobban az enzimatikus

 pi-szigma elektronvándorlásos emulziók látszanak a legérzékenyebbekne, a célnak megfelelőbbeknek.. de a fejlesztés folyik tovább.. akármilyen más anyagot

is találhatnak ami még ezeknél is jobb a célra.

Előzmény: Aurora11 (669)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 670

 

   Nos, lord Kelvin, nem tudott két tizedes pontossággal hőmérsékletet mérni.

Ennek ellenére vette a bátorságot és megfogalmazta a termodinamika alaptörvényeit.

 

    Aztán jött az utókor és dogmatikusan ragaszkodik ezekhez a törvényekhez,

pedig kisérleti tény -- az izotermikus desztilláció ELTE egyetemi jegyzet linkjét

megtalálod a "Mi az energia?" topicban-- bizonyítja, hogy egyik sem érvényes,

csak kizárólag nagyon szűk esetek körére.

   Ennek ellenére a mai napig  tanítjuk a termodinamika  Kelvin  féle alaptörvényeit.

 

   A ma felelőssége az, hogy csak olyan törvényeket fogalmazzunk meg, amik mindenkor érvényesek maradnak.  Mint pl Ohm és még sok időálló törvényünk.

 

Előzmény: Aurora11 (667)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 669

Jó,de ha egy szép tájat lefényképezel akkor nem lesz.De a hologrammban akkor is lesz.Nem arra gondoltam,hogy interferenciról készítesz fényképet.

Előzmény: Gézoo4 (668)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 668

Ezek a drága jó és alaptalan kijelentések..

 

  Normál fotót készíts réses optikával.. legalább egyetlen egyszer..

 

   És megdübbenve látni fogod, hogy a kétréses kísérlethez hasonlóan,

itt is létrejön az interferencia .. 

Előzmény: Aurora11 (666)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 667

De az nem számít,mert a mostani kutatókat sem az minősíti szerintem,ha olyanokat nem ismernek amit mondjuk száz év múlva ismerni fognak.

 

Ok!:)

Előzmény: Gézoo4 (664)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 666
a normál foton fényelnyelés van.Az is bizonyos értelmeben interferencia,de egészen más értelemben,mint a hologrammnál.A normál fotó nem vastag emulziós,nincsenek benne állóhullámok,amik elrendeződésükkel rögzítik a fázist,a különböző színekhez tartozó állóhullámok úgyanúgy megférnek egymás mellett,mint a Bragg-szórásnál a különböző távolságú atomszórásnak megfelelő interferenciajelenségek.Az állóhullám a hullámhegynél kiváló ezüstbromkristályok közötti távolságban rögzítik a távolságot.Az nem baj,ha különböző frekvenciákhoz tartozó állóhullámok átfedik egymást,mert a fény színei úgyis abban az állóhullámban erősődnek,amelyben hullámuk ráfér a két ezüstbromid-kristály közé.
Előzmény: Gézoo4 (661)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 665
Az Einstein féle magrezonanciát nem is említettem..
Előzmény: Aurora11 (662)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 664

    Ne zavarjon meg, hogy Maxwelnek a molekulákról, fotonokról, alagúteffektusról és még nagyon sok mindenről fogalma sem lehetett, lévén, hogy halálát követően fedezték fel ezeket..is.

 

    A párképződésnél se zavarjon meg az a tény, hogy a nagyon erős elektromos, ill. mágneses mezőt arra használjuk hogy egymástól eltávolítsuk a részecskéket.

  Az az impulzus aminek a hatása meghatározza a pályájukat két részből

tevődik össze: a saját impulzus és a széthúzó mező adta impulzus.

   A sajátimpulzusaik iránya és nagysága azonos.

Előzmény: Aurora11 (662)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 663

Te agyad egy mondatelemző robotéhoz hasonlít. Keresel valami nemlétező logikai hibát és jól kiforgatod, aztán oldalakat írsz róla.

 

Ez itt nem tudomány, hanem párnacsata szavakkal.

Előzmény: Gézoo4 (660)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 662

Maxwellnek sokkal több tudása volt,mint most nekem.Nem az ismeret mennyisége számiít szerintem...

 

Igen,de a párképződésnél anyagi rendszer van,és ott az impulzusok ellenkező írányúak stb,használd a négyes formalizmust és minden kijön.:)Csak el kell vetned a hétköznapi életben annyira megszokott asszociativitást,mert a négyesvektorokat a relativitáselmélet vektortulajdonságai miatt vezették be,ez okozza a hétköznapi világban megszokott dolgoktól való látszólagos ellentmondást.Válaszd szét a négyesvektor hosszát és a négyesvektro koordinátáit.A négyesvektor koordinátáiból az azonos írányúak csak aadditívak,de a tömeg például egyáltalán nem additív,nem jár együtt mindig az impulzussal,mint a nemrelativistikus közelítéssel élő mechanikában.

Előzmény: Gézoo4 (656)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 661

Azt hiszem, nem érted..  Nem az a módszere..

 

  Röviden, a természetes fény, egyoptikás leképzésekor a keletkező interferenciaképek sorozatai lefedik egymást.  Ez van a normál fotókon.

 

  Ezt a lefedést lehet réses optikákkal csökkenteni, kizárni.

Előzmény: Aurora11 (658)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 660

Ezt a szöveget:

 

" Az anyagot se érzékeled közvetlenül, csak az erőhatásokat. Ha összeteszed a kezed, csak az elektromos terük által keltett taszítóerő amit érzel. Lehet hogy valójában csak egyetlen  elektron van az univerzumban , csak mindig máshol."

 

erre:

 

" Nos, vektormezőkként a legkevésbé..  Sőt, vektorként sem..

  A vektorok nem érzékelhetők..  Képezhetők, definálhatók, de nem érzékelhetők."

 

 válaszoltad?

 

    Nem szerepel a közvetlen érzékelés kifejezés a megkérdőjelezett válaszban.

 

   Így értelmetlen amit műveltél.

 

 

Előzmény: qandalf (654)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 659
Ez csak vélemény te szerencsétlen. A bántalmazás az nagyon más.
Előzmény: Gézoo4 (657)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 658

Igen.Vastag emülziós ezüst-bromiddal mindenféle színű lézerrel külön-külön interfernciaberendezést kell készíteni.az interferenciaberendezés azt jelenti,hogy az emulzióban állóhullámokat hoz létre a lézer a tárgy térbeli struktúrája szerint,és az ezüst-bromid kiválás az állóhullám maximumánál nagyon erős.A különböző frekvenciákhoz tartozó állóhullám-rendszerek függetlenek,mert mindegy külön-külön csak megfelelő színű koherens fényt tud erősíteni.A napfényben is lehet színes hologrammot nézni,mert a napfény többszínű,és olyan messziről jön,hogy koherensnek tekinthető.

A vastagrétegnél nem két kép keletkezik,hanem egyértelműen egy,mert a térbeli álóhullámok egyértelműen meghatározzák a tárgyró jövő fény fázisszerkezetét,még a Gábor Dénes -félevékonyréteges-emulziós hologrammnál még két kép jött létre,mert az emulzión létrejövő felületi interfernciaszerkezetek csak vetületet rögzítettek a térbeli fázisszerkezetről.A vékonyrétegnél a többszínűséget nem lehet megoldani,de vastagrétegnél ilyen probléma nincs,mert az állóhullám színszűrőt Lippmann a mostani elnyeléses színes film előtt be akarta vezetni,ami az állóhullámok frekvenciaszűrését alkalmazta volna,csak ez függőt volna a nézés szögétől,ezért inkább az elnyeléses színes filmet használják,mert azt bármilyen írányból nézheted.

Előzmény: Gézoo4 (647)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 657

Nos, akkor keress egy mosdót!

 

   A normális emberi komunikáció kereteibe nem tartozik bele a másik ember

sértegetése,  verbális bántalmazása.

  Ha ezt nem tudtad eddig, akkor most jegyezd meg és tartsd be!

Előzmény: qandalf (655)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 656

Jól kezded, "de a Maxwell"  ..

 

  Nos, ha Maxwellnek akkora tudása lehetett volna mint már neked is meg van,

akkor nem éterelméletben gondolkodott volna.

 

    Miután még nem tisztáztuk, hogy térgörbület vagy fotonárammező az oka az említett jelenségeknek, így fordított a hivatkozásod.

 

   Mert vegyük pl. a sztatikus mágneses mezőt..  Szatatikus valóban?

Ugye tudod, hogy nem is lehet az, hiszen a keringő elektronok eredő

mágneses mezeje..

   És akármilyen magas is egy-egy elektron keringési frekvenciája Schrődinger

számításai alapján, így  ebből adódóan hiába tapasztaljuk sztatikusnak,

de tudjuk, hogy csak dinamikus lehet--az elektronok miatt.

 

  Nos, a fotonok haladás közben hordoznak energiát..  energia csomagot.

 

   Amelyből juthat pl egy elektron-pozitron párképzésre sőt,  a létrejövő

részecskék impulzusaira is..

Előzmény: Aurora11 (651)
qandalf Creative Commons License 2008.02.22 0 0 655
Hányingerem van tőled meg a stílusodtól.
Előzmény: Gézoo4 (653)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!