No, műxik:-)
Szal, egy dolgot jól megtanultam a mechában: egy tételnek szerezd meg minél több kidolgozását, aztán ebből már alakíthatsz valamit:)
Úgyhogy valaki vegye elő a kezdeményezőkézségét és rángasson már el végre minket valahova:-)
Köszi, meg a többieknek is, de most túl álmos vagyok, hogy gondolkodjak, pláne, hogy írjak.
A jókedvű napokat úgy látom, beosztjuk. :)(
Ma egyáltalán nem volt szülinapi hangulatom, hanem helyette szédelgős-borongós, megspékelve egy nagy adag hiányérzettel.
Most meg még lenne egy csomó melóm, de azt sem tudom megcsinálni, majd felkelek hajnalban, hátha. Eddig úgy tettem, mint aki alszik, most már viszont aludni is fogok, mert nem látok ki a fejemből, szóval jó8.
Gratula minden unatkozónak, aki sose gondolta volna, hogy ilyen jó fénykardkezelésből vagy mi a szöszt oktatnak abban a jediiskolában. :)
Én meg jelentem, voltam szülinapi vacsorán, annak örömére, hogy (mint ahogy arra Tcherno oly tökéletesen emlékezett), tegnap voltam utoljára 17, mától a 18-at taposom. :) (Jut eszembe, vettem piros cipőkrémet, elment rá a fél disznó ára, most miből lesz érettségim?? :))
Szóval a Sakáltanyában voltunk, ahol elvileg lehet rúdhoz tapadva táncolni, amit ugyan nem tettem meg (illetve nem vallom be, aki ott volt, úgyis látta :D), viszont tartottam rögtönzött divatbemutatót a Sallytől ajándékba kapott hosszú, fehér, épp a kellőképpen tejszínhabos szoknyámban, amiből épp a kellőképpen kivan a hasam. :))
A fentiekből is látszik, hogy Sally nem is olyan gonosz, csak egy kicsit, mert kb. akkor írt ide, utoljára, amikor a Lindbergh-bébit elrabolták, akkor is csak azért, hogy rám terelje a gyanút. Szóval fehér szoknya van, fehér top van, fehér táska van, most már csak a fehér Jag hiányzik, meg Luna. Meg béla, meg... Főleg.
De most mindegy, mert ma JÓKEDVEM VAN (ha mondom), épp ezért nem írom ide ezt a szép könnyezős Shelley verset sem, hanem inkább egy másikat, mintegy mottóként:
Reménytelen csapást kiállani,
sötét sérelmet megbocsátani,
öröknek látszó zsarnokkal dacolni;
remélni, míg a Remény ön-roncsából
a vesztett ügy helyén sikert kovácsol;
nem bánni, nem változni, nem botolni (Shelley: A megszabadított Prometheus)
Most, hogy kilépek a Nagybetűs Életbe, ballagásomra szeretettel mindenki másnak is:
Na akkor még egy ugyanebből a repertoárból, aztán remélhetőleg most már jön a március. :)(
Not aware of what you've buried
You feel comfotable that way
You're living in a smaller world
That is sometimes far too small
Then you'll come to me
Asking to share my world with you
And maybe sometimes I do
But never again for my own sake
Tiamat: Undressed
én meg eldicsekszem Libinek, hogy hívtak metálklubba bulizni engem :))
és még azt is mondták, hogy vigyek magammal cd-t...kinézték belőlem, hogy tele vagyok metál cd-kkel :DDD
Amúgy nincs is ilyen hangulatom. Inkább olyan luftballonos van. Vagy mittomén. :)
Ettem epret, az finom volt.
Ezt a hozzászólást meg csak azért írom, mert Bubus beugratott, hogy a Zindex nem veszi a bötűket. :)
Ja és Sally megkérdezte, mit kérek a szülinapomra. De amilyen egy gonosz, rögtön kijelentette, hogy mínusz 3 évet nem kérhetek. És kettőt? Please? Pretty please? :)
(Filozófia A tétel: Vajon mit csinálnék másképp?
B tétel: És vajon ettől mi lenne másképp?
C tétel: Mikor lesz buli? :))