Én annak örülnék, ha elfelejtenék a kapszulát, viaszt meg bármit örökre, jelentős szemétforrás szűnne meg.
Bár Balogh Zoli erre azt írta, hogy akkor honnan tudhatjuk, hogy valaki nem dugta a seggébe az üveget, vagy verte rá a micsodáját... hozzáteszem, ezek simán megtörténhetnek viaszolás/kapszulázás előtt is. :D
Tegnap jártam poharakat venni a BT-nél. Ott ötlött a szemembe, h a Kiss Gábor is felült erre a viaszos palackzárás-tébolyra, legalábbis a premium tételeket már azzal zárja. Ez azért vicces, mert ugye ott van a palackokon, h a tetőpontot 20 év érlelés után érik el. Namost Nagy László a Villa Tolnaynál mondta egyszer, hogy ők is viaszoznak a természetesség vagy mi miatt, de ha pár évre elfektetnénk a boraikból pár palackot, akkor első step: viaszt a dugó fölött leszedni. Kabaré.
Grúz (és kvevriben készült) borhoz most volt először szerencsénk, ilyen ólomnehéz palackot pedig még soha nem láttam.
Úgy képzeltem, hogy nagyon tömény, alkoholédes, lusta, nekem nem különösebben szimpatikus cucc lesz a viasszal fedett diam-dugó alatt, ezzel szemben szinte átláthatatlanul sötét, de nem irtózatosan koncentrált, nem édes tónusú, épkézláb savakkal is rendelkező vörösborral szembesültünk. Fűszeres, gazdag ízű, selymes korty, a végén a tannin fokozódó húzásával.
6 pont, 6000 Ft (grúz borokkal kereskedő cégtől vettük, a nevét elfelejtettem)
Orbán rájött, hogy Kovács XII. József alsóbürgözdi közmunkás szavazata pont annyit ér, mint Lovász László akadémikusé. Ezzel még egyébként semmi baj nem lenne, de hogy egy konzervatívnak és jobboldalinak hazudott, a pártállam restaurációját végző, mérhetetlenül lopós és jellemtelen galeri még moszkovita is legyen, az sok. A Don pedig pont az lett mára, mint amilyen arcokat maga mellé válogat: egy taknyos seggű, notórius hazudozó tahó, Európa és az értelmes, tisztességes magyarok szégyene.
Házibor: olyan irdatlan beruházás nem kellene a normális bor elkészítéséhez, mindössze néhány tiszta edény, netán egy normális hordó, valamint pár szakkönyv gondos áttanulmányozása, törekvés a jóra. Az itt korábban hozzászóló Naivkezdőnek például ennyi háttérrel sikerült előállítani a legjobb zenitet, amit valaha kóstoltam.
Belőlem totálisan hiányzik a hajlam és a képesség a (képzelt) tekintély feltétel nélküli tiszteletére, tehát nekem a sommelier nem bortudós, hanem a boros pincér. Ebből az emberfajtából már sokfélét láttam, még olyat is, akinek a szolgáltatásával nagyjából elégedett voltam, de olyat nem, akinek a tudása meghaladná bármelyik itteni rendszeres hozzászólóét.
Egy másik itteni hozzászóló szóbeli közlése szerint a villányi borvidék nagyjai borainak 80%-a egy bizonyos - khmmm - jelentős kémiai tudású szolgáltató közbeiktatásával készül. Ha ez igaz, vagy akár csak a fele igaz, az megmagyarázza a nagy nevek borainak riasztó semmilyenségét. A tárolhatósággal nincs tapasztalatom, mert már régen nem veszek nagy névtől semmit, és legfőképpen nem is tárolom őket az alagsori "bortrezoromban". :)
A Magyar Nemzeten én is csodálkoztam, hogy értelmes cikket le tud hozni. A fősulin volt egy csoporttársam a kétezres évek elején. Fideszes szavazó volt. Akkor még a fiatalok, és az értelmiségiek is szimpatizáltak a Fidesszel. Ma már rájöttek Orbánék, hogy pár szinttel lejjebb kell pozicionálniuk magukat értelmileg, mert a vékony polgári réteggel nem lehet mindent megetetni, ők még képesek gondolkodni. De visszatérve a témára, ez a barátom már akkor a Magyar Nemzetre azt mondta, hogy egy szennylap, fideszes révén ez furcsa volt tőle, és hol volt az még a mai színvonaltól.
Van gond bőven a házi borokkal. Egyszer haverom kapott egy demizson ottelló bort. És mondta a gazda, hogy nem tudja mi lett a borral, mert vörös volt, de kifehéredett. Tényleg fehér volt. Valószínűleg a színstabilitás nem volt megfelelő, és elszállt a színanyag. Volt olyan élményem, hogy megkínáltak háziborral, és otthon le kellett feküdnöm, mert olyan rosszul lettem. Általában a szakértelem hiányzik. Senki nem akar egy szakkönyvet sem a kezébe venni, és egymástól tanulják el a hülyeséget. Egy bolond százat csinál. Sokszor ha kínálok saját bort, mindig a háziboros élményre vannak felkészülve, mivel nevem senki, aztán meg megvan a döbbenet. Rossz érzés, hogy beskatulyáznak, de a tapasztalatok alapján mindenki arra van felkészülve, hogy egy gyenge házibort kap.
A sommeliékre kitérve, lassan annyi van belőlük, hogy ha egy téglát találomra eldobsz egyet biztosan fejbe találsz. Annyi hülyeséget tudnak összehordani, normálissal még nem találkoztam. Ők a borral csak már mint késztermék találkoznak, nagyjából ez le is korlátozza a hozzáértésüket.
Mostanában bontogattam Bock Royal cuvée 2015, Günzer Bocor Cuvée, Gere Fekete Járdovány stb. Hát nem nyűgöztek le. A 2018-as Infusio vette az akadályt, hibátlan volt, de nem nyűgözött le, többet vártam. Az a legdurvább, hogy hogyan lehet egy 6-7 éves bor eloxidálódva, szétesve, megbarnulva? Egy prémiumnak kikiáltott bornak simán bírnia kellene min. 10 évet. Valószínűleg a gyenge alapanyag és a sok technológiai beavatkozás a ludas. Kiherélik a bort.
Azóta már ez itt alattunk (Index) is kormánymédiává vált, csak egyelőre lassan csepegtetik a fideszbaromságok fokozódó erőltetését, hogy az agyukat még gondolkodásra (is) használó kattintgatók ne meneküljenek azonnal...
Az kétségtelen, hogy pár száz liter házi borocska elkészítése a paraszti kultúra része volt, ma is része valamelyest. Az más kérdés, hogy ezek élvezeti értéke milyen - nekem is van olyan kertészmérnök haverom, aki mindig megkóstoltatja a valamilyen direkttermő fajtából készülő borát, az évjáratok többségében alig győzöm visszautasítani a második pohárkát belőle.
Nekem úgy tűnik, hogy a boros érdeklődés/fejlődés kezdeti eredményei után mintha a pálinkások és a sörkészítők marketingje hódította volna meg a fiatalokat, és jócskán tért hódít a koktélozás, meg a különféle tudatmódosítókkal turbózott iszogatás, aminek nem a bor a főszereplője. A borkultúra megbicsaklását valószínűleg tükrözi az is, hogy jószerével nem maradt értelmezhető minőségű, független, nem kizárólag marketinget toló boros tartalom - borzalmas emberi és egyéb minőségű "borszakértők" és "szommelijék" szopnak fel bármilyen szart júdáspénzért.
[Az "újságba" (Magyar Nemzet online) pedig most kivételesen belenéztem, ez is borzalmas, a Pilhállal, a Bayerrel és a többi baromarcúval - hogyan nem szégyellik magukat az Orbánszopók, hogy egy ilyen patinás név alatt ilyen szennyet bocsátanak ki.]
Én is befejeztem a bor vásárlást, mert alig találok megfelelő minőségű bort a piacon. Ismerek pár kisebb pincészetet tőlük veszek, és ennyi. Egy pár éve voltam Horvátországban a Krk szigeten nyaralni. Tudni kell a szigetről, hogy borvidék. Nagy örömmel vásároltam be a helyi borokból több tízezer forint értékben. Eddig amit bontottam, mind vállalhatatlan volt a számomra. Ami nem volt brettes az a hordó kesernyétől volt ihatatlan. Már félek a maradékot felbontani. De itthon sem jobb a helyzet. Hála az égnek borászkodom, így nem kell másra hagyatkoznom, bár néha jó lenne élvezettel elkortyolni egy szimpatikus borászat tételeit.
A magyar ember nagy átlagban nem szereti a bort, annyit fogyasztunk egy főre levetítve éves átlagban, mint az írek. Hát ők nem a borszeretetükről híresek. A minőségi borfogyasztás talán a nagyobb városokban még mérhető, de vidéken csapnivaló, tisztelet a kevés kivételnek.
A fogyasztással van itthon a legnagyobb baj, illetve annak hiányával. Miközben kialakult egy vékony réteg, akik szinte tudománynak vagy magas műveltségnek érzik, hogy valamelyest tisztában vannak a szőlőfajták-borok-technológiák alapinformációival, és minden boros rendezvényen lelkiismeretesen megjelennek szépen (?) kiöltözve, minőségi borból szerintem rettentő kevés fogy az ilyen előállítására képes pincék megszaporodásához képest. És ez még most, a válságban rosszabbodni fog, hiszen (aránylag) drága bort nem az alkoholisták isznak, ezért könnyű tőle megválni vagy csökkenteni a fogyasztását. Az étkezést kísérő kulturált borfogyasztást (egy pohár ebédhez és/vagy vacsorához, kulturált emberek által kivitelezve) pedig gyakorlatilag kiiktatja a rendőrállami zéró tolerancia.
Másodkézi infóm szerint pl. az egyik leghíresebb szekszárdi borász idén a termésének háromnegyedét szőlőként eladta, egyszerűen nincs helye több bor tárolására (a pincepalotájában, khmmm).
Pár fehér kadarkát próbáltam már Szekszárdról, ezek igen halvány beltartalmú (feltételezhetően korán szedett szőlőből származó), inkább fröccspozitív cuccok voltak, nem késztettek újabb vásárlásra.
Ez a mohácsi darab más, színre is (van benne egy kis rózsaszín tónus), zamatos, szépen savas és az aránylag magas (13,5%) alkohol mellett némi cukor is maradt benne. Nem komplex, de itatja magát, le is toltuk a palackot tegnap vacsora mellé ketten.
Hibátlan vörös, gyönyörű egyensúly a zweigelt adta gyümölcsök és a hordó meg a tanninok között, feszes, izgalmas és inni is jó már most. 9,90 EUR a pincénél, ráadásul miután vettem 4 palackot, kaptam 2-t ajándékba csak úgy, mert karácsony van. Elgondolkodtató, hogy miközben az osztrák-magyar határ egyik oldalán a laposban ilyen borok készülnek, a másik felén (Jánossomorja körül) még konkrétan szőlő sincs.
Meglepve tapasztaltam, hogy borboltnál vannak friss Vincze Béla borok. Elfogult vagyok Bélával, de egyébként is szerettem a korább borait, így kíváncsi vagyok, hogy ezek mit mutatnak.
Nagyrédei furmint, írtam már róla, de elég régen, most bontottunk egy újabb palackot (az én értelmezésem szerint a vastagabb fehérbor inkább téli darab, különösen, ha jelentős maradékcukor van benne). Ebben pedig van, úgy 20 g, de nem dominál, mert a virgonc savak és a H2 boraiban gyakran érezhető zöldfűszeres komponens ellentartanak neki.
Azért valószínűleg jobban tetszene, ha fele cukor lenne benne - az alkohol még nem szaladna el túlzottan akkor sem.
Sauska Cuvée 7 Villány 2018: lágy, kakaós, nem durván, de jól érezhetően hordós ízek. Erdei vegyes gyümölcs ízek, de egyik sem hangsúlyos. A 15%-os alkohol nem lóg ki. Nem érzem benne az eredeti 11eFt-os árat. Az aktuális akciós 6999Ft (Auchan) kb. megvan, reveláció az nincs.
J. Csabának (vagy a MűvAlkesznek) mindig voltak ilyen szent tehenei... még azt se mondanám, hogy ez korrupció, lehet simán csak szubjektív érzet, egyoldalú szerelem, stb.
Sok éve Ráspi volt ilyen, mostanában a Gizellával kapcsolatban lehetett még látni.
