Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
Nézzük a munkaidő-keretet! A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi mindazon munkáltatók számára, akik kollektív szerződés hatálya alatt működnek, azt, hogy a 12 havi munkaidő-keretet akár 36 hónapra is kiterjesszék, ha objektív vagy műszaki okok, illetve ha munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Mivel túlórának minősül - többek között - az a munkaidő is, amely a munkaidő-kereten felüli óraszámként jelentkezik, a törvényjavaslat elfogadása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a túlóra a munkaidő-keret végén, tehát a 3 év lejártával kerül kifizetésre - válaszolta a Portfolio kérdésére Dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.
A gyakorlatban a munkaidő-keretben foglalkoztatott dolgozók esetében azonban nem csak a munkaidő-keret végén jelentkezhet túlóra, hanem sokkal inkább a beosztástól eltérő munkából fakadóan, amely után viszont a munkáltatók havonta kötelesek a túlórával elszámolni.
Zsédely Márta szerint a napi munkaidő-beosztás megváltoztatásával kapcsolatosan jelentkező túlóra csak akkor jár a munkavállalónak, ha a munkáltató változtatja meg a már közölt munkaidő-beosztást 7 napon, illetve kivételes esetben 4 napon belül. "A törvénymódosítási javaslat azonban rögzíti, hogy a munkavállaló írásbeli kérésére vagy jóváhagyásával módosított munkaidő-beosztás is lehetséges lesz, amelynek az lesz a következménye, hogy a változó munkaidő-beosztáshoz kapcsolódóan nem jár majd túlóra a munkavállalóknak. Hozzáteszem, ez ma sincs másként, de a jelenlegi szabályok eddig nem szabályozták a munkavállaló kérésére történő beosztás lehetőségét" - foglalta össze a javaslatot.
Dr. Kricskovics-Béli Boglárka, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda vezető jogásza kiemelte, hogy jelenleg a túlmunkáért pótlék, vagy a felek megállapodása szerint szabadidő jár. (A pótlék mérték 50% illetve pihenőnapon végzett túlóra esetében 100%.)
Ha a felek szabadidő biztosításában állapodnak meg, azt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. A munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni - hangsúlyozta Kricskovics-Béli Boglárka, hozzátéve, hogy a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik, hogy a felek megállapodjanak a szabadidő legkésőbb tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig történő kiadásában.
"A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Ezen a szabályrendszeren a javaslat nem kíván változtatni. Tekintettel azonban a munkaidő keret tartamának növelésére, ez azt is eredményezheti, hogy - ha a munkaidő keret tartama 36 hónap -, a kifizetésre is csak ennek lejáratakor kerüljön sor" - fejtette ki a KPMG szakértője.
Na beleástam magam a túlóratörvénybe, mégpedig európai szinten. Az új jogszabály szinte tükörfordítása a német, az osztrák, a francia törvényeknek. A túlórához mindenképpen kell a munkavállaló hozzájárulása, ezt írásban is rögzíteni kell. Egy héten maximálisan 8 óra túlórát lehet vállalni. Ez azt jelenti, hogy 52 hétben 416 (ez a német törvény, nálunk ez 400). A munkavállaló kérheti a túlóra kifizetését vagy szabadnapban való kompenzálását. A túlórát a munkaadó köteles (ha a munkavállaló a kifizetését kéri) a következő havi bérrel rendezni. Ha a munkavállaló 3 évig nem nyilatkozik, hogy miként kéri ezt, akkor a túlórák elévülnek. Tehát arról sincs szó, hogy a túlórákat majd három év után fizetik ki. Persze pár, a kontextusból kiragadott szóval, már fel lehet bőszíteni embereket, akik nem veszik azt a pár perc fáradtságot sem, hogy utánaolvassanak. Mi a berlini rendőrségnél, átlag 500 túlórát toltunk magunk előtt. Volt pl., 35 órás szolgálat egyben (személyes rekordom). Mi a szabadnapot választottuk, mert ha kifizettettük volna rögtön úgy megugrott volna az adónk, hogy csökkent volna a fizetésünk.
"Olvasónk küldött el egy szerződésmódosítást, amely 2019. január 1-jétől lépne érvénybe egy kelet-magyarországi cégnél. A módosításban 400 megengedett túlóra szerepel, melyet a munkáltató saját jogkörben rendelhet el. 5 százalékos pótlékkal jutalmazzák a túlórát, amit pénzen vagy szabadidőben lehet kifizetni. "A túlórapótlékot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően az elrendelt túlórák teljesítését követően 36 hónapon belül köteles kifizetni."
Hazugság, a törvény elfogadása nem jelenti, hogy életbe léptették, még nem írta alá a K.E. , nem jelent meg a közlönyben!
Ergó ilyen budipapírt csak a hvg cionbölcsei tákolhattak össze!
Egy multi csak akkor írat meg effélét, ha megjelent a magyar Közlönyben, a könyvvizsgálója rábólintott! :)
A magyar KKV-k pedig már csak azért sem írhatták, mert be sem jelentik a dolozót! :) ha mégis bejelentik , akkor 4-6-7 órára, s közben a madár 12-t dolgozik.
A minimálbér és szakmunkás bérminimum 4-6-7 órára eső részét utalják, a többit fizetik zsebbe.
Ergó a 400 túlóra eddig is meg volt, csak zsebbe fizettek eddig is, ezután is. Nem fognak vacakolni a szerződéssel. :)
A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.[1]
A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.” [2]
A 3 éves munkaidőkeret maradt a javaslatban, eszerint 3 éven belül is elég elszámolni és kifizetni a túlórákat.
Akinek ez tetszik, az kapja meg bérét, 3 év múlva.
A hőbörgők el akarják venni a pluszjövedelem lehetőségét azoktól, akik nem másodállásban, hanem a saját munkahelyükön, a megszokott környezetben szeretnének többletpénzhez jutni.
