A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
"Te akartál minden áron egyetlen jelentést tulajdonítani egy-egy hangnak-gyöknek. (emlékeztetlek a "k" hang kicsi, sok, kemény jelentéseire)"
Akkor te most a bolondját járatod itt velünk, mert ez a te mániád hogy egy fogalomkör jelentése van a hangnak, és én meg már hetek óta azt bizonygatom, hogy több alkalmi "jelentése" van neki. A zárójeles részt is te írod folyton együtt, mintha összetartozó fogalmak volnának. Nem azok, már mutattam is.
Az a nagy különbség hogy megfigyelésem szerint a hang még csak utal erre-arra és ez is alkalomszerűen történik meg, egyszer hangutánzó a szerepe, máskor egészen más, azaz több dologgal közösíthető, mikor épp melyik dologgal, azaz nincsen egyértelmű jelentése. Épp te akarod egyre húzni ezt a dolgot, most is olyat írsz hogy az R hang gyorsan ismétlődő folyamatos mozgást fejez ki, és ezt alátámasztván összegyűjtesz néhány szót ami gyorsan ismétlődő mozgás.))
Ez olyan mintha azt állítanám hogy az A hang gyümölcsöt jelent és felsorolnám az A hangot tartalmazó gyümölcsöket.)) Alma, barack, málna, szilva, ananász, banán, narancs, és a többi. Láthatjuk hogy hemzsegnek az A hangok, "igazam "van.)) Kábé ez a műsor az R hang ismétlődéses magyarázatával. Néha stimmel rá, de azért mert jobbára hangutánzó IGÉKet soroltál, igék eleve mozgásértelműek gyakran a természetükből adódóan, tök mindegy milyen hangból épülnek fel, ilyenek.
De amúgy egy FOR-OG, PÖR-ÖG szóban az OG gyakorítóképző fejezi ki a folyamatosan ismétlődő mozgást és nem az R hang. Ha egy autó megfordul, vagy megpördül olyankor semmilyen folyamatosan ismétlődés nem lesz, OG nélkül máris nincsen ez meg.
De egy ROPPAN szóban sincs benne, pedig R hangos. Roppan a faág, letörik és kész. Nem ismétlődik itt semmi sem. Ha úgy fogalmazok hogy ROP-OG, akkor már lesz. De az OG toldalék miatt lesz.
Annyi van az R hang mögött valóban, hogy mint már korábban is mondtam más hang esetén is, hogy az ember a hangalkotás módját és jellemzőit időnként valóban kimutathatóan beleviszi mint jelentést a szóba is. De csak alkalomadtán ha ez épp úgy esik jól neki, nem törvényszerűen ! Ez így igaz, és ezért lesz olyan hogy a gömbölyű dolgokban sokkal nagyobb arányban találunk O és Ö hangot. Mert már a puszta hangképzés is gömbölyűséggel jár. Az R meg egy pergőhang úgymond, és nem véletlen lesz ott kiemelten gyakran ez a hang forgó mozgást végezni tudó tárgy megnevezésében.
Ugyanakkor felismerve a jelenséget mégsem mondhatjuk ki hogy a "hang általánosan ezt jelent", mert általánosan nem fogja jelenteni, mert ezernyi más helyen meg ez nem fog megállni, ez annyit tesz a dolog, hogy pergőhanggal logikus egy pörgést, vagy azt végezni tudó tárgyat/fogalmat megnevezni, hiszen a puszta hang képzése is ilyen.
Viszont a gyököknek már vannak jelentései, a gyökök gyakran egyben szótövek is. Itt már van egyértelmű jelentése.
Vannak 3 hangos bonthatatlan gyökeink is, ezt leginkább úgy venni észre mikor X_Y hangvázon szerepelnek szavaink hasonló jelentéssel. A tűzgyökű PIR is idetartozik, nincs PI gyök meg IR gyök amikből te összeépíted, mert PIR, helyesebben PIR az egység. Ez egy egyszerűsíthetetlen összetettség. Ezt így gondolom, és így is fogom később is valószínűleg.
Egyébként is logikus hogy 2 hangos gyökökön kívül 3 hangosok is legyenek, sokkal több a gyökalkotási kombinációk száma ezzel a módszerrel.
Azzal én is egyetértek hogy amikor kivételeket találunk, mindig számolni kell azzal a lehetőséggel hogy a szó történeti hátterét alaposan megismerve könnyen arra juthatunk hogy hoppá, ez nem is kivétel...
"1: A 3 hangos gyökök bonthatóságát "tagadom" mindössze."
Ez elég baj, különösen akkor, ha néhány esetben elfogadod....
"Van amikor összeépített 2 hangos gyökökből vagy egy már létező 2 hangos önálló szót felhasználva. Ez az eset más."
Miért ez a más, és miért nem a többi, a kevesebb...?
"Meg más egy 3 hangos gyök, mint a PIR. Ezt bárhogy nézem, nem tudjuk bontani."
Simán lehet bontani. A p(i)- gyök egy sor másik gyök alkotója is, hasonló jelentést adva a gyököknek: pattog, pereg, pakol, pacsi, pata, szó végén: kop(og) top(og), rop(og)
A z égő tárgyra ez a hang jellemző.
Az "r" hangról már beszéltünk, hogy gyorsan ismétlődő, ill. folyamatos mozgást felez ki.
Sok-tucat gyök szereplője, melyekben ugyan ez a jelentése: morog, forog, pörög, gurul, gördül, kerül, térül, terül, merül, ferdül, pereg, sürög, sereg...kar, kör, király, Károly,...
"Mert én úgy gondolkodom hogy két és háromhangos gyökeink is vannak."
A bonthatatlan háromhangos gyökeink nagyon ritkák. Valójában mindegyik bontható
"Egyébként a kivételekről úgy általában: ha valaminek felismerjük a jelentését, de van néhány dolog ami első ránézésre nem illik bele a képbe, attól még nem is biztos hogy kivétel. "
Hát itt a lényeg!!! Ha kivételeket találunk - ami re jó eséllyel mindig számíthatunk - azoknak is van magyarázatuk...
És ami talán ennél is jóval fontosabb: "aki megnevezte az tudta az élőlény egyik X jellegzetességét, amit ma mondjuk egy átlagember már lehet fotón se ismerne fel."
Ugyan ez igaz a hangok, gyökök jelentésére is (ott, amit első ránézésre kivételnek tekintünk), mert nem ismerjük azt az "X jelenséget" ami alapján átvitt értelemben egy teljesen más dolgot jelöltek vele. Lásd: piros.
"Na, ez már végre fejlődés."
Aranyos vagy... Soha nem mondtam, hogy egy hangnak egyetlen jelentése lenne, de még egy gyöknek sem! sőt, vannak szavaink, melyek több-jelentésűek....Te akartál minden áron egyetlen jelentést tulajdonítani egy-egy hangnak-gyöknek. (Emlékeztetlek a "k" hang kicsi. sok, kemény jelentéseire...)
"Sőt nekem van egy ötletem hogy ezek a főnévképző Ó hangok az igék végén mintha az Ő szót mutatná meg: ÍR és ÍRÓ, azaz ÍR Ő. FED és FEDŐ, azaz FED Ő "
"SOKK: hivatalos verzió: "Nemzetközi szó" ----- dehogy az, ez a SOK szó nyomatékosítva,"
Pontosan! Ha jól látom, a többesszám jelével... SOK-ak. (még a sokból is sok) Min láb-ak...
"KÉMIA:"
Ez is jó.
"A MEGY és MEGYE :"
Egyenesen kiváló...
Annyit fűznék hozzá, hogy az "m" hang az előbb tárgyalt "em" gyökben ugye, "én" jelentésű. Na, most; ha ott ez a jelentése, itt is hasonló értelemmel van a gyökben, és igen, az ősember inkább magára értette, magából indult ki, mikor ezt a szót megalkotta. Amikor az ősember ment, együtt ment a társaival. A többiek ugyanis jÖttek. Ök jöttek...
A MEgy gyökben az "e" hang a saját helyünkre mutató jelentést hordoz: ez, emez, e helyen, (ezen a helyen) Ezen a helyen meg csak én mehetek...
"SZÉKELY: "
Szintén Ok.
Emlékeztetlek, hogy korábban feszegettük az -ály, -oly, -ol (igeképző (barangol, habzsol...) végződések rokonságát ahol úgy vélem, cselekvésre utaló ősgyökök. Nos, ebben a szóban is megtaláljuk egyik változatukat, az -ely (-el) formában. Akaratlanul is ugyan azt a jelentést adtad neki, mint az -oly (-ol) gyöknek adtam: "Aki székel, az nem csak az árnyékszéken gubbaszt, ez régen annyit jelentett hogy LETELEPSZIK, SZÉKHELYe van neki."
"A "két" szót ugyanaz a dolog köti össze, a TÉRben való EMelkedés !!! Ez a lényeg, eddig kell eljutni, ez magyarul összerakott, és magyarul értelmezhető szó. TÉR+EM gyökökből áll."
Alapvetően jó, de az EM gyök önmagában sehol nem jelent emelkedést.
- Az "emelkedés" az -el gyöknek köszönhető-, mert az "l" hang "légies" jelentésű: lélek, lehel, levegő, leng, lóg (a levegőben) és maga az -el gyök is valahova mozdulást jelent. Történetesen fölfelé, a levegőbe. Lásd a későbbieket is.
-Az -em gyök sok, különböző jelentésű szócsoport gyöke, ezek közül az egyik az em(lő) szopás, evés jelentés, míg ragként seprem, érzem, vagy seperjem, verjem, vagy sepertem, törtem, vagy kezem, fejem.
Úgy tűnik, cselekvés jelentése van az evés, szopás esetében is, de még a kezem, fejem szavakban is, hiszen a birtoklás is cselekvés.
Valószínűsítem, hogy a cselekvés eme "speciális", önmagunkra való értelmezése éppen az evés (mammogás, ill. régiesen emni) - mint az egyén számára igen fontos cselekvés - átvitt értelemben már nem csak az evésre, hanem a felsorolt toldalékokként minden önmagammal kapcsolatos tevékenységre kiterjedt.
Ez a cselekvés, mintha saját magunkra vonatkozna csak. Erre utal a hozzám, (hoz-én) rólam, (ról-én) velem, (vel-én) nekem, (nek-én) engem, (ént-én) től-em (től-én)
Figyeld meg, hogy ezekben a szavakban olyan gyökök vannak elől, melyeket szóvégi ragokként is ismerünk.
Az EM-EL = én(től-em)-el
Az EM mutató szó gyöke is: Eme, (én-e) emez, (én-ez) emitt, (én-itt) emígy (én-így)...
Az ÉN (régiesen EN) és az EM között nagyon szoros a kapcsolat. Nem vagyok biztos abban, hogy az EM én-jelentésű gyök volt-e előbb és a cselekvés (evés) önmagunkra vonatkozó átvitt értelmezése alakult ki később, vagy fordítva. Talán az előbbi a valószínűbb...
És lehet főnévképző: jellem, illem, érdem...
"RÉSZ:"
Jó a magyarázat. + resztli: Az a rész, ami maradt. De ez is csak magyarul érthető...:D
"A --SZER SZOR, SZÖR formák szorzásértelműek,"
Ok.
"HUSZÁR:"
Vannak mértékadó források is:
"a középkorban húsz jobbágytelek után adott könnyű lovaskatona." Ebből vezeti le a szót: "Eredet [huszár < középmagyar: huszár (könnyű lovas katona) < húsz]"
Ennek ellenére hivatalosan a következő van elfogadva: "A huszár szó szerb-horvát eredetű, eredeti jelentése rabló; alapszava, a husa jelentése rablás, rajtaütés, rablótámadás."
Nos, ha ez igaz lenne, akkor a huszárság náluk alakult volna ki először, és így a megnevezésük is "helyben" történt meg. Azonban a hadtörténészek egészen a honfoglalásig vezetik vissza a huszárság eredetét, miközben szerb huszárok még sehol nem voltak. A magyarok viszont nem mentek a szerbekhez tanácsért, miként is nevezzék el ezt az alakulatot?
SOKK: hivatalos verzió: "Nemzetközi szó" ----- dehogy az, ez a SOK szó nyomatékosítva, hangsúlyosabbra véve, amikor már túl SOK a behatás valamiből. Ekkor lesz SOKKos állapot, ha a SOK már túl sok.
KÉMIA: hivatalos verzió: "latin jövevényszó" ------ nem jó, magyar szó ez is. Hát mi a kémia?... Kísérletezünk és megfigyelünk. Azaz KÉMlelünk. A KÉM szóból származik, akár a KÉMény, a kémény is kémleli a tájat, az építmény legmagasabb pontja. A KÉM szó persze nekik már ismeretlen, ebből (is) látszik össze sem kapcsolták a kémiával.
MEGY és MEGYE : a hivatalos verzió nem jutott el addig a felismerésig hogy utóbbi szó előbbi bővítménye. A MEGYE náluk "szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó"----- madárnak néznek itt minket.
A MEGY szó persze már "örökség az uráli korból" )) ------ azt hiszik mindenki most jött le arról a bizonyos falvédőről... A MEGYE ősi szokás szerint gyalogosan bejárva volt kijelölve, a MEGY szó bővítménye.
Ugyanez különben a logikája a JÁRÁS szónak is, a bejárt terület kijelölve járás lesz, a megyék járásokból állnak.
SZÉKELY: hivatalos verzió: "ismeretlen eredetű" ----- legfeljebb nekik ismeretlen. SZÉK szóhoz van köze, ami az okosoknál már "ótörök jövevényszó" )) A székek azok SZÉKhelyek, Aranyosszék, Háromszék,
Udvarhelyszék ilyenek, de a Bükkszék is ilyen. Aki székel, az nem csak az árnyékszéken gubbaszt, ez régen annyit jelentett hogy LETELEPSZIK, SZÉKHELYe van neki. Egy ilyen megkülönböztetésnek meg akkor van értelme ha más népek jellemzően még nem tették ezt meg...
TÁRCA: hivatalos alapján: "Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. A tár, raktár, tároló szóból képzőként értelmezett szóvégi -ca -val keletkezett. "
Ez kivételesen már jó, régebben tán szlávnak hazudták a szót. Annyi pontosítás azért kell, hogy a TÁR szó a TÉR szóval közösíthető. És a szó vége kicsinyítőképző lesz. De legalább már nincsen elcsalva a szó.
TEREM mint ige az etimológiai szerint: "Ismeretlen eredetű" és "A szóvégi M egy képző lehet, ez azonban nem bizonyítható." ---------- ez full marhaság, de a részletek később mert van terem2 is.
TEREM mint főnév: hivatalosnál ez "szláv jövevényszó" )) Aztán még "Átadó nyelvként a bolgár jön szóba, PALOTA " ---------- hatalmas nagy hülyeség az egész.
A "két" szót ugyanaz a dolog köti össze, a TÉRben való EMelkedés !!! Ez a lényeg, eddig kell eljutni, ez magyarul összerakott, és magyarul értelmezhető szó. TÉR+EM gyökökből áll. Az EM az egy gyökszó, az EMELKEDÉS gyökszava, más szavakban is ezt jelenti. Toldalékoktól és ragoktól megtisztítva EM.
Ugyanis a terem az a térből emelkedik ki, rendszerint nagy méretűek. Ugyanez történik a növénytermesztés esetén is, a növény a térben emelkedik. Az egy hangalak ugyanazt jelenti a főnév és az ige esetén is. Tehát nem ismeretlen a szó, mert magyar. Nem szláv a szó, mert magyar. Az M a szóvégén nem képző mert ott az EM jelentéstartalommal bíró gyökszó van. A palotához meg végképp semmi köze az egésznek. TÉR van +EM van.
AZ EM kifejezés emelkedést takar ezen esetekben is : EMel, EMlít (témát felhoz), EMu (emelt madár, jó magas) EMelet, EMelvény, EMlékezés is erről szól, mert régi jeleneteket emelünk ki ilyenkor. De még egy EMpórium szóban is ez van, hiszen ez egy középkori templomokban EMelt, karzatszerű rész.
RÉSZ: az agyontanultak szerint : "Örökség a finnugor korból"----- nem, ez nem örökség hanem ÖKÖRSÉG. A RÉSZ egy kiterjedt szóbokorral rendelkező dolog a magyar nyelvben. Eleve köze lehet a RÉSnek a RÉSZhez. Sőt a RESZELŐ az voltaképpen RÉSZELŐ, hát nem épp részekre bont a dolog?... De, épp ezt teszi. És még egy logikai szál, amit csak a magyar nyelv tud a kifejezéssel kapcsolatosan:
A --SZER SZOR, SZÖR formák szorzásértelműek, a SZ_R váz szorzásértelmű. Ugye szorzás, szerzés, szerencse, SZORgalom, SZERvezés, és a többi, egyértelműen látszik ez. Fordítva az SZ_R dolog meg már R_SZ formában meg ellentétesen működik, osztásértelmű lesz !!! Legtöbbször RESZ/RÉSZ formában. RÉSZ szó is épp ilyen, és a RESZelésnél is az egészet bontjuk RÉSZekre fel !
HUSZÁR: A hivatalos verzió amit itt összehoz, az a legdurvább dilettantizmus legfelsőbb foka, inkább le se írom miket hordanak itt össze. Még komédiának is durva a szöveg. De a lényeg, mert hát szerintük: "szerbhorvát jövevényszó"
És itt nehéz eldönteni hogy ennyire madárnak nézik az embert, vagy tényleg ennyire fogalmatlanok a témához. Ugyanis a HUSZÁR szavunk már az írott történelmünkben született meg, és azt is lehet tudni hogy miből keletkezett:
Még az 1400-as években volt hogy HÚSZ telkenként adni kellett egy lovas vitézt a zászlóaljaknak, ez egy igazolhatóan magyar eredetű szó. A HÚSZ számjegyből jött ez létre...
"Hol van a hangsúly? Nem az első tagon? És vajon miért?- Mert az fejezi ki a lényeget (Általános iskola)"
Hát épp ezt pofázom én is, olvasd már el még egyszer normálisan mi is van ott ! Arra hoztam fel példát, mikor elől a hangsúly. Akkor mi ellen lázadsz itt??!!... ))
De arra is hoztam példát még azelőtt, mikor a 2. szó inkább a hangsúlyos. Alapvető szövegértelmezés az általános iskola területe...
"De az írt példáimnál meg van, mikor inkább a második tag a lényeg."
Mióta fejez ki lényeget egy toldalék??? Ne viccelj már, Te magyar anyanyelvű vagy egyáltalán? Mert néha - mikor ilyeneket írsz - kétségeim vannak efelől....
Hol van a hangsúly? Nem az első tagon? És vajon miért? - Mert az fejezi ki a lényeget (Általános iskola!!!)
ÁSÍT: hivataloséknál: "töve azonos az---Á indulatszóval" ------ némi javulás, már legalább ezt nem csalják el. Annyit helyesbítenék, hogy inkább mondanám ezt ösztöni hangutánzónak. Hiszen ásításkor, ha nem figyelünk magunkra ki is mondjuk azt az Á hangot valósan is. Á-SÍT, a FA és fásít mintájára.
FÁZIK: hivatalos szerint: "Örökség az ugor, esetleg az uráli korból" ----- ezt kicsit elírták, főleg az első szót, mert ez inkább ökörség az ugor, esetleg az uráli korból.))
Amúgy aki fázik fát keres hogy tüzet rakhasson. A FA szó + magyar toldalékolás. Ennyi ez. Magyar szó.
TAKÁCS: hivatalos szerint: "szláv jövevényszó"----- na nee bolondozzunk már itt. A takács ősi fő egyik tevékenysége a TAKaró készítése, CSInálása volt. Csiál, ácsiál , majd csinál ige később.
ELEFÁNT: hivataloséknál: "latin jövevényszó"----- véletlen sem veszik észre, ami az orruk előtt van, és magyarul érthetően. ELE(JE) FENT van !!! Itt a lényeg, eleve baromi nagy ez az állat, de amikor az "eleje", azaz az ormánya felnyúlik még pluszban, akkor az állat ele(je) FENT lesz kiemelten...
TALICSKA: Az új etimológia hivatalos szerint: "orosz vagy ukrán jövevény szó" Természetesen ez egy amatőr hazugság, könnyen észrevehetjük itt a magyar szótőt és a kifejezetten magyaros toldalékolást is.
Ugyanis a talicska az TOLÓCSKA. És ennyi, megérkeztünk. Kész is vagyunk. A TOL igéből származik minden, aztán a ragozás is színmagyar itt. Mi itt a szláv elem?.....
SZAKÓCA: hivataloséknál ez: "szlovén jövevényszó" ------ ordas nagy kamu, a magyarázattal együtt.
SZAK magyar gyökből indul a szó, ami számos szavunk építőköve. Ez mindenhol a SZAKASZolás értelmét viszi bele a szóba, itt is azt teszi. A szó vége meg egyszerűen kicsinyítőképző.
A SZAK gyökünknek eléggé kiterjedt szóbokra van a magyar nyelvben: SZAKma, SZAKít, SZAKóca, SZAKasz, SZAKkönyv és hasonlók, SZAKmány, SZAKács, SZAK-áll, SZAKasztott és a többi.
Ugyanez a szó végeken is a szakaszt jelenti, egy egész dolog részét vagy részelését (reszel-részel !)
napSZAK a nap egy szakasza. ÉVSZAK az év egy szakasza. Annyira világos hogy miről van itt szó.
KASZA : hivataloséknál: "szláv jövevényszó" -------- nem értik meg itt sem a dolgot. Magyar szó és kötődik a fentiekhez erősen. Ugyanis ez a SZAK szakaszolást jelentő gyökszava bizony fordítva is működni látszik ! SZAK-KASZ gyök. Ez utóbbival kevesebb a szavunk, de ami van jól kivehetően ugyanúgy a szakaszolással közösíthetőek.
Kasza mi mást tenne, ha nem épp szakaszol. Szakaszolja, részekre vágjuk vele a növényzetet. Kaszabol szavunk is szakaszolás értelmű. Nézzünk még pár példát hogy még véletlen se legyen ez kérdéses:
KASZT: társadalmi rétegződés, osztály, az emberek egy része azaz SZAKasza.
KASZAB: kardot hívtak így, gondolom egyértelmű hogy szakaszolásra képes.
KASZA: füvet vágnak vele, szakítja, szakaszolja. És mindezt MAGYARUL teszi meg.))
KASZAdinnye: ez a hosszúkás görögdinnye másik neve. Ne értsük félre, ezzel nem szokás kaszálni.))
Viszont szépen csíkokkal van SZAKaszolva.
KASZtrál: szakaszolás ez is
KASZNÁR: felügyelő volt, de SZAKfelügyelő. A gabonatárakat őrizte.
KASZAJ: kazal régebbi neve. Elsőre nem látszik a szakaszolás értelme. Mikor utána néztem, nagyon is látszódik. Tömött egyszakaszos kezelése van a trágyakazalnak.))
KASZÁRNYA: szárnyakkal bővített épülettömb. Az épület egy része, szakasza. Semmi latin nincs ebben sem.
A CZ-F gyakran görbeséget vél felfedezni a KASZ gyökben ami szerintem nem egészen oké, ez a SZAK gyökfordítása tűnik helyesebbnek. Még akkor is ha van a fentiekben ami tényleg görbe, de ez nem áll meg mindenhol.
LAPÁT: hivataloséknál: "szláv jövevényszó" ----- ennyire nem kéne már amatőrnek lenni.
Ez egy LAP amivel ÁT teszünk dolgokat "A" pontból "B" pontba. Tehát LAP szóval kezdünk, ami nekik még félig URÁL eredetű (komédia ez !), aztán jön egy ÁT szó rátétét ami náluk tisztázatlan eredetű lesz. Összerakva meg szlávvá válik már szerintük. Na persze, csak magyarul bontható a szó, és így is értelmezhető, csak magyar nyelven...
Még egy kis kiegészítés: ha úgy mondom ZÖLD és ZÖLD-EN, na így mondható el hogy a ZÖLD a fővonal, mert ha a mondatom így szólna hogy a LÁMPA SZÉP ZÖLD világít, akkor max. kicsit hülyén néznek vissza, de érteni fogja mindenki a lényeget. De az írt példáimnál meg van, mikor inkább a második tag a lényeg.
"1: A megfordíthatóság azt igazolhatja hogy ELEVE 3 hangosan született a gyök."
A megfordíthatósággal csak a hangok jelentésének fontossági sorrendje változik meg, ezért nem látsz lényeges különbséget egyes gyököknél. Más gyököknél viszont igen jelentős a változás, mert a fordított alakot nem használjuk, illetve egy más logika (képzettársítás) mentén összerakott gyök más jelentése "foglalta le" azt a hangsort.Pl. lát-tál, kép-pék, kár-rák.
"2: PIR gyök sem bontható. Eltűnne a tűz jelentése. Csak így egyben működik a dolog, nem összeépített dolog, ez maga az egység !"
Az -r gyök a kör gör, tör, tér gyököknek is része, hasonló jelentéssel. A "p" gyök is része más hárombetűs gyököknek szintén hasonló jelentéssel (picsog, piheg, pattog, ...)
"3: A 3 hangos gyökök önálló egységek."
Amikor már összeragasztották őket, akkor már igen.
"4: Hogy miért az a gyökök hangja ami, annak több oka is lehet. "
No, épp ezekre az okokra lennék kíváncsi.
"5: KÁNY gyök sem bontható, csak így 3 hanggal működik."
Fel lehet bontani és szerencsére ez pont olyan gyök, ahol a hangjai jelentése jól nyomon követhető.
"Azon vagyok de az úgy nem fog menni ha egy hangra (K) kitalálod hogy kicsi/kemény/keskeny/rugalmas és mindezen fogalmakat egyjelentésűvé összemosod."
Te tényleg azt hiszed, hogy ezt kitaláltam? Te tényleg nem látod ezeket a jelentéseket, vagy direkt szívatsz?
"Ebből te nem építesz fel nyelvet hidd el, a 3-4 hangos szavaknál már olyan káosz lesz hogy értelmetlen lesz az egész."
Nem én építem föl, hanem őseink már megtették.
Így is elég sok gondot okoznak az egyes hangok rokon jelentései, de akkor lenne csak igazán káosz, ha nem lenne a hangoknak jelentése!!!
"Ráadásul kismillió példát írtam mikor a kicsi dolog nem kemény, ezeket az írásokat nagyvonalúan átléped és figyelembe sem veszed hogy ilyen kapcsolódások nem igazolhatóak,"
Ezerszer leírtam neked, (falra hányt borsó) hogy ÁLTALÁBAN a kicsi dolgok kemények, s ezekből van sok. Főleg a szavakat alkotó ősember szemszögéből, mivel ezek a kicsi, kemény dolgok vették őt körül, s a mindennapi életében igen fontos szerepet játszottak. Épp ezért volt egyetlen hang a kicsi, kemény, sok kifejezésére, mert neki ugyan azt a dolgot jelentette; azt, amiből szerszámot készíthetett. Ez a hang ma is megőrizte ősi jelentéseit kettőt ezek közül toldalékok formájában, de a harmadik is szépen kiolvasható a szavak gyökeiből.
"szerintem az őseink a legkevésbé sem gondoltak ilyen többlépcsős elvonatkoztatásokra, főleg azért mert így nem építhető fel logikus nyelv."
Nem kellett erre gondolni, mert adta magát a lehetőség. Voltak hangok, amivel "megnevezett" valamiket, aztán ezeket összeragasztotta, (mint a gyököket) és pontosította a korábban velük megnevezett fogalmakat, (toldalékolt) vagy csak újakat alkotott., mint összetett gyökök.
Csak így építhető föl egy logikus nyelv, amelyben az alkotók egymásra épülnek.
Nincs erre szabály. Eleve egy összetett szó, meg egy szimpla szó is mindkét irányban tud épülni. Ha van egy FA, az még általánosan egy fa, bármilyen lehet. Éppen az eleje szűkíti le a tágabb értelmű fa fogalmát. A fűzfa esetén is később kerül elé a fűzésre alkalmas jelző.
Az igekötők is előtagok, és elöl szűkítik a tágabb ige értelmezését. UGRIK valaki. De van elugrik, kiugrik, átugrik, beugrik, megugrik, felugrik, stb... Ugrás szó fontossága vitathatatlan, hiszen enélkül csak egy ki, be, fel, le, stb. volna, ebből még semmit sem tudunk meg hogy mi az ige amit végzünk.
De jó néhány szavunk is a másik irányban fejlődött. Például ámul és bámul. Vagy illeg és billeg. Ezen esetekben is a másik irányba bővül a szó. ELEGY szó is ilyen. EGY az alapszó, a bővítmény a másik irányban van. Vagy itt van az ÉG szó, a LÉG szó is a másik irányba fejlődött. A -SÁG és -SÉG az nem ide tartozó, arról már megállapítottuk hogy a SOK értelmét viszik a szóba.
De egy CSINÁL és MEGCSINÁL esetén a MEG kerül rá a szóra később, ez nyomatékosít hogy nem csak úgy ímmel-ámmal csináljuk, hanem elhatároztuk hogy ezt MEG fogjuk. Ugye ez a MEG szó jelenti azt a pluszt, amit a 3 hang valójában is így együtt képvisel, azt a ráadást amit az 1 MEG 1 is tesz...
Nyilván egy jelzős szónál mindig a jelző van elől: PIROSPAPRIKA, és ez hülyén nézne ki paprikapirosként, így inkább egy színt nevezhetnénk meg. De a pirospaprika szóban én szerintem a paprika sem egy mellékszál, hisz enélkül nem is volna alany, a csak pirossal csak egy színed lenne, de fogalmad sem lenne mi piros. Piros fogja beazonosítani végleg a dolgot rendesen. De itt szerintem fontossági hierarchia nincs, egyik nélkül sincsen "kész árú" , így azt mondom legyenek egyenlőek...
A fűzés (fonás) a fontosabb elem a szóösszetételben, s nem a fa. Az egy kvázi másodlagos dolog, hogy éppen fáról van szó. Mert ugye, lehet az bokor is, a lényeg, hogy fűzni lehessen. Ha azt mondom, hogy gumikalapács, akkor annak gumibólvaló-sága a fontos számomra, mert nekem ilyen kalapácsra van szükségem.
Ha autógumit keresek, akkor olyan gumira vadászok, ami az autó kerekére kell. Ez utóbbi két példában jól látszik, hogy először a kalapács anyaga, a gumi volt a fontos, utóbb pedig az, hogy az autóhoz való gumi legyen. Tehát aszerint rakom össze a szavakat, hogy mi a fontos számomra.
"És ezen példákban a tágabb fogalom a második és az azt pontosító lesz az első. Tehát erre sincs ökölszabály szerintem..."
Van szabály, de itt itt olyan összetétellel (jelzős szerkezettel) állunk szemben, ahol a fontosság miatt kerül előre a pontosító tag. Lásd: Jóisten, jóakarat, jóember, Mert ezekben a szavakban a jó-ságon van a hangsúly.
Ha kecsketejet akarsz inni, nem mindegy milyen tejet, huh- tehén- kanca- vagy kecsketejet veszel...
A vészjelző, vészharang, vészmadár szavaknál is az első szóra kerül a hangsúly, mert az válik számunkra fontossá.
A stoptábla esetében is CSAK ez a tábla lesz érdekes számodra az útkereszteződésben, az ablaktábla, búzatábla, iskolatábla hidegen hagy, eszedbe sem jut...
A mondatszerkesztésnél már volt arról szó, hogy a számunkra fontos dolgok kerülnek a mondat elejére. (ha nem hangsúlyozunk ki mást. Pl: Pista főzi a kávét, s nem törökösen készíti.)
Bár a MÁNY és MÉNY formával még nem jutottam dűlőre. Mert ez rámehet főnévre is. KÖR és KORMÁNY mondjuk. De ha van ötlet hogy ez a MÁNY MÉNY micsoda, akkor jöhet...
1: A 3 hangos gyökök bonthatóságát "tagadom" mindössze. Már hogy értsük egymást. Tehát nem minden 3 hangos elem háromhangos gyök. Van amikor összeépített 2 hangos gyökökből vagy egy már létező 2 hangos önálló szót felhasználva. Ez az eset más.
Meg más egy 3 hangos gyök, mint a PIR. Ezt bárhogy nézem, nem tudjuk bontani. Értelmetlen is, így egyértelműen értjük mit jelent, megbontva eltűnik az egész dolog. Mert én úgy gondolkodom hogy két és háromhangos gyökeink is vannak. A NÁD az már inkább egy kész szó, persze kicsit még gyökként is viselkedik mert még a hivatalos szótár sem ismerte fel hogy a nadály az a nádból ered.
Tehát ezért tűnik kétfélének a gondolkodás, mert én kétféle helyzetben gondolkodom, mikor épp melyik van.
A KANNA szó "kanyna"-ként igen csak megedzené a beszédközpontot.)) Néha amúgy a KÁNY csak KÁN valamiért. Hurrikán, orkán is forgószelek, azaz kanyarodnak ide-oda miközben haladnak. OR+KÁN, azaz kiemelkedő kanyargó dolog igen röviden és tömören 5 hanggal megmondva. De hegység Balkán is van, vagy épp vulkán is, az is kanyaros.
Egyébként a kivételekről úgy általában: ha valaminek felismerjük a jelentését, de van néhány dolog ami első ránézésre nem illik bele a képbe, attól még nem is biztos hogy kivétel. Csak akadhatnak szavaink melyek megértéséhez ismerni kell pontosan a szó megalkotásának történeti hátterét is. Tehát akinek mondjuk fingja sincs egy szövőszék nevű dolog működéséről, annak nehezebben tudnád mondjuk elmagyarázni hogy egy OSZTOVÁTA szóban amit szlávnak hazudtak össze anno, hogy ez miért:
1:osztóvető 2: távosztó 3: az osztás fogalma itt micsoda 4: a vetés fogalma itt micsoda
Aki használt, vagy akár ma is használ még hasonló eszközt, az nagyon is érteni fogja azt a fenti 4 pontot és azonnal érteni is fogja hogy miért magyar alkotású a szó. De egy olyan embernek magyarázod el ezt, aki még fotón se ismerné fel az érintett szerkezetet, nála nehezebb ügyed lenne. Ez olyan hogy épp így járhatunk bizonyos állatokkal, növényekkel is hogy a kismillió létező dologból nem biztos hogy elsőre értjük hogy miért az a gyök benne ami, mert aki megnevezte az tudta az élőlény egyik X jellegzetességét, amit ma mondjuk egy átlagember már lehet fotón se ismerne fel.
" Sőt az "ó" szavunk is legalább 3 jelentésű"...
Na, ez már végre fejlődés. A régi jelentése is lényeges, hiszen önálló hangként van ilyen jelentése is. kisebb gyök is nem túl sok szóval: Ó, ÓSDI, ÓDON, ÓCSKA, de csak így néhány szóban az ami. Szerintem az ŐS szó is rokon az egésszel.
Sőt nekem van egy ötletem hogy ezek a főnévképző Ó hangok az igék végén mintha az Ő szót mutatná meg: ÍR és ÍRÓ, azaz ÍR Ő. FED és FEDŐ, azaz FED Ő X ételkészítő lefedte az ételt, ő volt a fedő ember, és mondjuk később ez megöröklődött mondjuk a lábas tetejére mint főnévre. Szerintem simán lehetséges. Persze aztán ki tudja. Logika volna benne esetleg...
1: A megfordíthatóság azt igazolhatja hogy ELEVE 3 hangosan született a gyök. Ezért fordítható meg úgy hogy a jelentése megmaradjon adott esetben.
2: PIR gyök sem bontható. Eltűnne a tűz jelentése. Csak így egyben működik a dolog, nem összeépített dolog, ez maga az egység !
3: A 3 hangos gyökök önálló egységek.
4: Hogy miért az a gyökök hangja ami, annak több oka is lehet.
5: KÁNY gyök sem bontható, csak így 3 hanggal működik.
6: "Értsd meg a nyelv (szavak) felépítésének a logikáját"...
Azon vagyok de az úgy nem fog menni ha egy hangra (K) kitalálod hogy kicsi/kemény/keskeny/rugalmas és mindezen fogalmakat egyjelentésűvé összemosod. Ebből te nem építesz fel nyelvet hidd el, a 3-4 hangos szavaknál már olyan káosz lesz hogy értelmetlen lesz az egész.
Ráadásul kismillió példát írtam mikor a kicsi dolog nem kemény, ezeket az írásokat nagyvonalúan átléped és figyelembe sem veszed hogy ilyen kapcsolódások nem igazolhatóak, és szerintem az őseink a legkevésbé sem gondoltak ilyen többlépcsős elvonatkoztatásokra, főleg azért mert így nem építhető fel logikus nyelv. Akkor a szavaink mind mozaikszavak lennének a MÁV mintájára. Ami nem állja meg a helyét.
A VÁNY és VÉNY toldalékolásnak semmi köze a "kanyar" értelmű KÁNY gyökhöz. Továbbra is állítom hogy a VAN szó fedezhető fel mögötte. És a múltkori ellenpéldáid azért nem jók mert a VÁNY és VÉNY kizárólag igékre megy rá és nem főnevekre. Igékre megy és így válik főnévvé.
Rendezvény: Rendezve VAN --- de így tömörebb és stimmel
Kérvény: kérve VAN ..... logikus?... az !
kiáltvány: Kiáltva van a kiáltvány nemde?... Még szép.
szerelvény: szerelve van?.... nagyon is !
törvény : ugye itt lehetne jönni hogy na akkor itt?.... igen lesznek ilyen szavaink ahol elsőre nem látszik mert ahhoz a szó történeti hátterét is ismerni kell. De itt is stimmelhet a VAN fogalma, hát volt anno cserépszavazás is, tényleg a törött cserepek döntöttek bizonyos dolgokról, simán lehet a törvény szó is így keletkezett. És akkor a törve VAN máris állja a helyét.
Tanítvány: TANÍTVA VAN ----- stimmel?... teljesen jó.
Látvány: LÁTVA VAN ........ ne mondjuk már hogy nem működik. Működik !
Beadvány: tán nem BEADVA VAN?...---- Működik!
Állvány: Állítva van
Oltvány: Oltva van--- de azért csak tagadjuk le....
Szelvény : Szelve VAN--- hazudjuk el...
Igazolvány: Igazolva VAN (általa) --- csaljuk el ezt is.))
Maradvány: MARADVA VAN ....... nehogy elismerjük.))
NÖVÉNY : NŐVE VAN, megvan nőve ! ...... kössünk azért bele ami egyértelmű.))
REJTVÉNY : REJTVE VAN ...... nehogy aztán véletlenül észrevedd ami TOTÁL egyértelmű. Csaljuk el !!!.))
EMELVÉNY: EMELVE VAN ...... csaljunk, hazudjunk hogy ez nem a VAN. De VAN !
ÜLTETVÉNY: ÜLTETVE VAN ...... Ezt is elcsaljuk ?.... Vagy hány példa kell?... Ez a VAN fogalma a szó végi toldalék. Nekem ez 100 % igazolva VAN.
Ja és egyébként a MÁNY és MÉNY végűeknél is mintha hasonló dolog játszódna le, bár azt még annyira erősen nem vizsgáltam át mint ezt a VÁNY és VÉNY esetet...
"KAN-NA például. Ez is KÁNY gyökkel indul, majd az ősi víz NA a folytatás."
A kan mióta kanyargós? Egyébként teljesen hibátlan....
És hány hang is van a "na" gyökben? Nemde kettő?
Mit is írtál a NÁD-ról? : "Vízinövényként köze lehet a vélhetően még ennél is ősibb egyik "VÍZ" értelmű ősi gyökhöz, a NA formához."
Ilyenkor szoktam magam alól kirúgni a széket s megyek egy sörért, mert számomra teljesen érthetetlen a logikád.
Világosan leírod, hogy a NÁD a VÍZ fogalomkörébe tartozik, s még helyesen meg is magyarázod a nád gyök (elől lévő!!!) alkotójának jelentését. Sőt, még azt is megmagyarázod - szintén helyesen - hogy a NA gyök hordozza a tágabb fogalom (víz) jelentését. De ugyanezzel a lendülettel meg tagadod a gyökök bonthatóságát és a gyök jelentésének teljes elvesztéséről akarsz meggyőzni... Te érted ezt gondolkodásmódot?! Mert én nem...
És ami a lényeg, én nem próbállak megcáfolni tucatnyi ellenpéldával (Duna, Tisza, Dráva, Száva, Sajó, Sió, Zagyva, stb.) folyónevekkel, mert tudom, hogy amit leírtál igaz. (Tarna, Rajna, Szajna, kanna, csatorna) És azzal sem hozakodtam elő, hogy más szavakban nem ismerhető fel a NA gyök VÍZ jelentése: korona, katona, pózna, utána, széna...
Miért?
Mert néhány -na végű és na-kezdetű szóban is(!!!) valóban megtalálható a VÍZ jelentés. A többi, a kivételek viszont ezt a felismert szabályt nem fogják hitelteleníteni, mert azokban az esetekben más logika, más hangok szerint épülnek föl a gyökök/szavak.
"Ez észrevételem szerint eddig részben igaz."
Kb.99,9%-ban...
"Ezeknél a többhangos toldalékoknál valóban igazolható több esetben hogy ezek gyökök is egyben."
Nyilván mindenütt igazolható, csak mi pár tíz-vagy száz-ezer év távlatából nem fogjuk megtudni, milyen asszociációk révén alkották meg azt a "kivételt".
Ha nem tudnánk, hogy a pír- tüzet jelent (ez a másik megnevezése, más asszociáció miatt) soha nem tudnánk meg, hogy a piros gyöke miért pir-.
"Az egy hangos toldaléknál viszont én eddig ilyet igazolni nem tudtam még,"
Kár, pedig szavaink egy negyedének végén ott a "k" hang - mint a többes szám jele - a maga "sok" jelentésével, s láss csodát ezek a szavak mind sokat jelentenek. Ha nem akarod látni, mert csak a kivételekre fókuszálsz, akkor nem is fogod! Lásd fentebb, miért nem a kivételekről beszéltél a NA gyök kapcsán? Ott miért csak néhány NA végződésű szóból vontad le következtetésed, és miért nem a kivételekkel érveltél?
"Porol és porol-Ó. Ez az Ó ami itt főnevet képez, máshol nem lesz értelmezhető ezen szerepe. Főleg hogy az Ó hang már önmagában is RÉGI dolgot jelent."
A Te módszered, hogy keresel két, egymásnak ellentmondó egy-egy jelentést és ebből levonsz egy olyan következtetést, hogy nincs a hangoknak önálló jelentése. Bukta... Mert ennek ellenkezőjét igazolja a sok felismerhetően önálló jelentéssel bíró hang., és az is, hogy egy hangnak szükségszerűen több jelentése is van.
Pl a "k" hang önmagában sok jelentésű egy magánhangzóval pontosítva (ka, ke, ki...) már szűkebb tartományra, a kicsire vonatkozik.
Tehát nem azt kell mondani, hogy az "ó" hang régi dolgot jelent, és ebből rögtön levonni azt a következtetést, hogy "máshol nem lesz értelmezhető ezen szerepe", hanem meg kell keresni, mit jelent még ezen kívül ez a hang.
Mert ugye, az óbégat, óhaj, ól, óriás, óv szavainkban nincs régiség jelentés. Sőt, az "ó" szavunk is legalább három jelentésű.
1./ Régi
2./ Csodálkozás (Ó, mekkora elefánt)
3./ Lemondás, tagadás (Ó, az semmi, ó, hol van az már, ó ez mára mult...)
Nem lehetséges, hogy nem a "régi" jelentést kell alapul venni, hanem a másik kettőt, ami még kapásból is rokonítható egymással? És ugye, a harmadiknál még a "régi" jelentés is fölsejlik (Ó hol van az már, ó ez már a múlt.)
Ha az -ó végződést nézzük nem találkozunk ezzel a jelentésével? Dehogynem! Az -ó végződésű szavak által jelzett folyamatok (író, álló, élő, ringó...) - mint igék - mind a múltban kezdődtek, s a jelenben is tartanak. Az egy más kérdés, hogy néhány igéből idővel főnév lett, mert főnévként (is) használjuk: poroló, író...)
Van amikor elöl van a tágabb értelem és utána szűkíti a kört a második szó (gyök akár)
De még a saját felhozott példáidban is van olyan, mikor ez éppen fordítva történik:
A FŰZFA szóban a tágabb értelem a FA lesz, és mivel sokféle fát számon tartunk ez a FŰZ szűkíti le hogy most milyenféle fáról is beszélünk. Itt az első szó szűkíti le a második tágan értelmezhetőségét akárhogy is nézem ! De egy KŐHÁZ esetén is ugyanígy van, a HÁZ a tágabban értelmezhető fogalom. Itt még nem tudjuk hogy milyen házról van szó. De a KŐHÁZ szóban is a KŐ szűkíti le a kört, innentől fogja tudjuk hogy ez a ház nem sárból, nem fából, nem téglából készült, hanem kőből.
És ezen példákban a tágabb fogalom a második és az azt pontosító lesz az első. Tehát erre sincs ökölszabály szerintem...
Pórosz egy szigetpár. PÁROS sziget. Samos nem csak egyetlen sziget neve volt, soké. SZÁMOS szigetről beszélhetünk tehát. Szkírosz SZIKlás és KÖRös, köralakú sziklákkal.
Pátmosz PARTjait MOSsa a víz. Pireusz az meg PIROS. Vulkanikus eredetű vörös tájairól ismert !
Toroni és a Toroneos meg a TORONY és TORNYOS. Gyakori magyar elnevezésű földrajzi nevekben a torony, tornyos forma. Szerbiában (ma már) Tornyos néven község így simán is akad.
Több hegyi település ORMOS néven kezdődik el. Ugye ez hegycsúcs jelentésű is mint OROM.
Pátra épp PART menti öbölnél fekvő város. Karphatos talán a KÖRPARTOS sziget, de ez a KÁRPÁT szónál is körpart lehet. Pirgosz vagy Pyrgos az meg egy TÜZES szigeten található ami egy vulkanikus robbanás eredménye. PIRosan PERzselő PERgő PARázs.
Aztán az állítólagos "görög eredetű" szavainkról még nem is szóltam, amelyek jó része bontható és értelmezhető magyar nyelven...
"LAP-PAL gyök is ilyen, és mivel ezt fordítva is használjuk így különösen látszik hogy egy bonthatatlan 3 hangos szóelemről van szó."
A megfordíthatóság igazolja, hogy a benne lévő hangoknak önálló jelentése van, s e jelentésik alapján - azok előbb tárgyalt logikai sorrendje szerint - kerültek a megfelelő helyre.
"De a sokat tárgyalt tűzgyök a PIR is ilyen. Elveszed belőle a záróhangot mondjuk, egyből szétesik az egész dolog."
Nem esik szét a jelentése, csak "hiányos" lesz, mert már nem fog konkrétan csak tűzre vonatkozni, hanem egy nagyobb fogalomkört fog jelenteni.
Ha a talpfából elveszed a fa gyökszót, marad a talp. Milyen talp? Bármilyen...
"Azért mert 3 hangosan született."
Miután összerakták, nyilván háromhangosnak született. A talpfa is két szóból született. A kisméretű-tégla meg háromból... De azokból a szavakból (a gyököknél hangokból) rakták össze, melyek jellemzőek a megnevezett tárgyra.
"Csak így hordozza azt az értelmet."
Azért rakták össze, hogy megnevezzenek valamit, ez volt a cél. De nem véletlen, hogy azokból a hangokból rakták össze, mert azok jelentése segítségével alkották meg, nevezték meg az eddig pontosan meg-nem nevezett dolgot. Lásd fentebb.
"A kanyar szó KÁNY gyöke is ilyen, ha ezt bontjuk eltűnik az értelem,"
Csak az a jelentése tűnik el, (az sem teljesen) amiért létrehozták. A hangok jelentése megmarad, ami a háromhangú gyök jelentésében is tükröződik.
Egy lapraszerelt szekrényt össze kell rakni ahhoz, hogy abból szekrény legyen, addig csak néhány bútorlap és kötőelem. Ha szétbontod, eltűnik a szekrény, s lesz néhány bútorlapod.
De azok a bútorlapok a szekrényre jellemző tulajdonságokat hordoznak, mert pl. egy íróasztal alkatrészeiből nem fogsz tudni szekrényt összerakni...
"Tehát nyilvánvaló ökörségeket ha lehet ne keverjünk már bele egy gyökbe..."
Nnnna, megint kezdődik elölről az értetlenkedés... Értsd meg a nyelv (szavak) felépítésének a logikáját, aztán menni fog minden, mint a karikacsapás, de addig egy helyben fogsz topogni értetlenül.
Ajánlok egy másik idevágó cikket is, bár az írója még nem jutott el a hangok jelentésének felismeréséig, de amit ír a nyelv logikájáról, az igaz.
Ő a -kány gyök másik változatát (-vány) vette górcső alá, és ő is összefüggésbe hozta a "vékony"-nyal... Nem beszéltünk össze...
"Mindkét elem ugyanolyan lényeges, az AL is és a KONY is."
Nem vitattam egyik gyöknek sem a fontosságát, természetesen egyaránt fontosak, de amikor egy hang, egy gyök, vagy egy szó előre kerül, az fogja meghatározni azt a tág fogalomkört, amit a következő nyelvi elem pontosít.
Lásd: Talpfa (karfa, fűzfa, fejfa...) A talp az első szó, ez határozza meg a fogalomkört, amibe beletartozik a maci talpa is, meg a tied is, enyém is... Ezt a fogalomkört szűkíti a következő szó (gyök) egy olyan fogalomra, amely már nem keverhető össze a maci talpával.
Ez a logika érvényes a dátumozásra is. De ezt már korábban le is írtam.
Persze, az ősmagyarból építkeztek gyakran és görögösítettek el sok mindent.
Thargitaosz is valójában Hargita ősünk. Vagy ott van mondjuk Szókratész. Filozófus volt, de tanított is, ügyvéd is volt, és ami a legfőbb hogy szónokolt sokat, azaz egy nagy dumás volt a pali.
És nézzük akkor a nevét, micsoda véletlenek vannak:
Szókratész: SZÓKRA TESZ. Hogy mit? ... további szavakat (szókat) Ismerve emberünk foglalatosságait, tökéletesen megmagyarázza a MAGYAR nyelv eme "görög" nevet...
