Igen szerencsére ugyanolyan hangon kopog azon a részen ahol világosszürke, meg azon is ahol sötétszürke. Tavasszal ha jobb idő lesz meglátjuk hogyan változik a helyzet, addig nem bolygatom. Ceruzával körberajzolom, aztán meglátjuk mit hoz a jövő.
Viszont van pár ablak, 2-3 db amelyiknél ilyen folt van az ablak környékén. Van ahol az ablak jobb oldalán, van ahol az ablak feletti kávánál van ilyen sötétebb folt. Ez attól lehet, hogy nem jól illesztették az XPS-t a kávánál az ablakhoz, és itt is lecsapódik a pára?
A pontszerű terhelés eloszlása a vasalástól nagyon függ.
Másfelől azért érné meg az xps, mert amikor a puhább anyag összenyomódik, akkor a beton és az esetleg rajta lévő burkolat elreped, és elkezdi egyre jobban összenyomni a kellően puha anyagot. Amikor lesz két kátyú a kocsi kerekei alatt, akkor majd megcsinálod megint - legalább azt a részt - rendesen, xps-el.
Ha tudod előre, hogy hol fog az autó közlekedni és állni, akkor legalább oda, a keréknyomba tegyél xpst alá, és egy 6 os vashálót az egész betonfelületbe.
Persze lehet a filléreket számolgatni, de általában sokba kerül a túlzásba vitt spórolás
Ha dübelek miatti luk okozza a páralecsapódást, akkor az nem annyira problémás, és idővel meg is szűnhet, ha kiszáradt a fal meg a szigetelés ragasztója.
de érdemes ilyenkor figyelni, ködös, hideg idő, ilyenkor a legrosszabb a párahelyzet mindig. ha nem tudsz vele most foglalkozni, ceruzával rajzold körbe a foltokat és később játszol vele.
pára, biztos. igyekszik ki az épületből, aztán ott csapódik le, ahol tud.
lehet, hogy ütvefúróval szétesett ott a tégla dübelezéskor, meg picit ugrált a fúrószár és a szigetelésben is rés lett. akkor pontszerű hőhíd, a pára itt csapódik le. nálam is volt pár ilyen, szerencsére mondjuk 10 db az egész házon, én ott óvatosan, kifele lejtéssel megfúrtam a hőszigetelést, aztán benyomtam a pur hab pisztolyt és óvatosan kifújtam az egészet. volt olyan lyuk, ahol fúrás után folyt ki a víz (új ház).
Igazad van. És még az előbb a N/kg konverziót is kifelejtettem. Így viszont az jön ki, hogy mi a fenének XPS? 1-1,5% kábé a terhelés hatására az alakváltozás.
Az XPS kb 30t/m^2 teherbírású 10% összenyomódás mellett. A beton ezt a nyomást elosztja sokkal nagyobb felületen mint amit a kerék kiadna, szerintem nem fog összenyomódni ennyire.
Ha a szélek mindenhol kenve vannak nem jut be semmi se ki!
Pára van izzad a fal ,vagy valahol be jut a víz ,az is lehet hogy beindult a fűtés és a falak most izzadják ki amit eddig beszívtak nedvességet a szigetelés előtt ,pl a sóskuti kőből készült házak be tudják szívni a nedvességet ,főleg ha közvetlen eső éri ,nyáron meg kiadják "kiszárad"viszont ha nem éri nedvesség akkor sosem lesz vizes meg hamar kiszárad.
Végignéztem a házat kivülről, és sok helyen a dűbel fejeknél van sötétebb szürke folt és azok szabályos kör alakúak is, de vannak helyek ahol szabálytalan alakúak és random helyezkednek el.
Kopogtattam is, a hangja ugyanolyan volt a sötétszürke helyeken mint ahol világos. Egy pár helyen, pl az egyik helyen az ablak fölött a kinti terasz mennyezetének és a fal találkozásánál szerintem páralecsapódás lesz, mert ott a födémen lévő kőzetgyapot nem ér ki a terasz mennyezetéig. (Ezt a padlásról láttam.)
Változott az OTÉK definíció, azon múlik mikori a helyi építési szabályzat! Amit betettem az az új. Ha régi, akkor a régi fogalommagyarázat érvényes hozzá...
45. § (1) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2021. december 31-ig alkalmazható.
(2) * A 2012. december 31-én hatályban lévő, továbbá a 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök 2021. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, *
a) - a b) pont kivételével - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,
b) az együtt tervezendő terület esetén
ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy
bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak
alkalmazásával történhet.
(3) * Ha a település vonatkozásában - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(4) * Amennyiben a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti módosítása a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem lép hatályba, úgy annak elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.
93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső
vízszintes vetületét.
94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.
"Ember által végzett tevékenységre használt építmény, ide értve a tárolást (gépkocsi) is, csupán a műtárgyak (áteresz, vízmérő akna, antenna, tűzrakó hely, stb) nem tartozik ide akkor sem, ha teret határol körül."
de máshol meg azt olvastam tegnap, hogy a garázs nem épület (egyéb építmény)....
"Alapvetően be szoktuk számolni, de volt egy nagyon nehéz esetünk, aminek a végkimenetele és tanulsága az lett, hogy nem kell beleszámítani a beépítettségbe."
Személyautó 400 kg/m2, de ez csak a teherhordó szerkezetre igaz. A keréknyomás az ennél nagyobb. 20x20 cm-nek szokás venni a kerék felfekvését. Autója válogatja, de 300-500 kg körül van a keréknyomás. Ezt kell szétosztani az aljzatbeton méretétől függően a megnövelt kerék felfekvés méretével. Plusz hozzá az épületelemek (aljzatbeton, burkolat, valamint macska az autó alatt) súlya. Teherautónál valamivel nagyobb a keréknyomás, 10 tonnát is elérheti (szabvány szerint). Valóságban a teherautók gumijának a teherbírása 3000-4000 kg. Ikerkeréknél a teherelosztás miatt ezek összeérhetnek.
114. * Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek - az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.
A telek beépíthetőségébe az "ÉPÜLET" és az "ÉPÍTMÉNY" alapterülete is beszámít?
A HÉSZ nálunk (Kecskemét) nem részletezi, csak általában írja elő a "telek beépíthetőségét".
Azért kérdem, mert ha beleszámít, akkor elvben a kerti sütögető, emésztőakna, kültéri kemence stb. , /tehát minden ami elvileg engedély nélkül felhúzható építmény/ is beleszámít.
Valahol meg azt olvastam, hogy CSAK az ÉPÜLET számít bele, aminek meg más a fogalma.
