Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
Mintha az rmdsz egy kicsit erőteljesebben kezdené bírálni a román kisebbségpolitikát. Ez, ahhoz képest, hogy eddig lapítottak, pozitív irányú elmozdulásként is értékelhető. Sajnos, az autonómiáról még mindig nem mernek nyíltan beszélni, ami teljesen érthetetlen, mindenesetre az idő majd igazolja, hogy komolyan gondolják-e ezt az irányt...
"RMDSZ: Románia folyamatosan megsérti a kisebbségi jogokat
2017.04.04.
„Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Romániának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazását bemutató jelentése sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, hamis képet sugall arról, hogy itthon a kisebbségi jogokat hogyan tartják be. Ezt mi nem tudtuk elfogadni, hiszen a valóság teljesen más, ezért készítettük el egy évvel ezelőtt árnyékjelentésünket” – jelentette ki Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök április 3-án, Kolozsváron azon a találkozón, amelyen az RMDSZ szakértői az Európa Tanács delegációjának bemutatták, miként ülteti gyakorlatba Románia a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, valamint ismertették a Szövetség, az ország vállalásai kapcsán elkészített árnyékjelentésének alappilléreit, a tavaly benyújtott dokumentum aktuális kiegészítéseit.
Az ügyvezető elnök felidézte, Románia jelentése úgy készült el, hogy a külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, nem vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának két évvel korábban benyújtott észrevételeit sem.
Szerinte, a kisebbségi és nyelvi jogok betartása fakultatív ebben az országban, Románia pedig az alkotmánymódosítás után több mint egy évtizeddel sem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amely tartalmazná az identitás megőrzésének, kifejezésének és fejlődésének garanciáit. „Ezt a megállapítás nemcsak a keretegyezmény, hanem a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazásáról szóló árnyékjelentésünk és az amerikai külügy Romániáról összeállított legutóbbi országjelentése is alátámasztja” – mondta, majd reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tájékozódni jött szakemberek a helyszínen is meggyőződhetnek az RMDSZ dokumentumában foglaltak hitelességéről.
A, a román nyelv külön rendszer szerinti tanítása, a sz oktatás területén az tapasztalható, hogy a tanfelügyelőségek gyakran semmibe veszik a magyar tannyelvű iskolák sajátos problémáit, hatályos törvényeket nem ültetnek gyakorlatbapeciális tankönyvek és tantervek hiányában pedig akadozik. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök bemutatójában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét emelte ki, ahol mai napig nem indították el a magyar oktatási vonalat, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől erre törvény kötelezi az intézményt. „A marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében politikai döntést – az óvodától az egyetemig való anyanyelvi tanulás törvényes előírását – érvénytelenítenek akkor, amikor korrupciós vádakat és ügyészi eszközöket használva lehetetlenítik el az iskola működését és ezzel 400 gyermek sorsát pecsételik meg” – jelentette ki az alelnök.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének várományosa a találkozón elmondta, „Romániában az anyanyelvhasználat korlátozásának kiemelt területei a közszolgáltatások, az egészségügy, az igazságszolgáltatás, de a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca és helységnév táblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, az ügyintézést sem lehet magyarul végezni.” A bizottságnak a kolozsvári táblaügy aktualitását ismertetve elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi a kétnyelvű várostábla kihelyezését, és a legtöbb helyi politikai párt, civilszervezet sürgeti a megoldást, a polgármester továbbra sem hajlandó lépéseket tenni.
A kultúra, a tömegtájékoztatás és a visszaszolgáltatások területén észlelt problémákat a találkozón Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök mutatta be. Kiemelte, a román állam nem ismeri el a magyar közösség épített örökségét, erre például szolgál az, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, ugyanakkor az is, hogy bár törvény írja elő, a magyar műemlékek csupán egy százalékán áll többnyelvű felirat. „A kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása lelassult, majd teljesen leállt, a kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédet – amelyre az elmúlt hónapokban több alkalommal is feljelentés útján felhívtuk a hatóságok figyelmét – továbbra sem szankcionálják megfelelőképpen” – sorolta az alelnök, majd kiemelte: az állami költségvetésből aránytalanul kevés támogatást kap a magyar közszolgálati média, míg a marosvásárhelyi és kolozsvári közszolgálati rádiók 24 órás magyar nyelvű műsort közvetíthetnek, a televízió esetében csak napi néhány órás a magyar tartalom.
A Székelyfölddel kiemelten foglalkozik a jelentés, itt tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprásról lehet beszámolni. Ezekről Benkő Erika, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője tartott rövid ismertetőt: „a Kovászna, Hargita és Maros megyéből származó példák etnikai alapú diszkriminációra vonatkoznak. Ha arra gondolunk, hogy országszerte bátorítják és támogatják – és ezt nagyon jól teszik – a regionális identitás megerősödését, akkor azt látjuk, hogy Romániának egyetlen olyan régiója van, ahol ez nem történhet meg, és az Székelyföld, ahol mindezeket a jogokat megtagadják a magyar közösségtől” – jelentette ki, majd példaként megjegyezte, míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatnak regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen folyamatos hadjárat van.
Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ parlamentbe benyújtott törvénytervezetét, amely március 15-ét hivatalos szabadnappá nyilvánítaná Romániában. Bemutatta a Szövetség által kidolgozott, hamarosan benyújtásra kerülő törvénymódosítást is, amely a jelentésben megfogalmazott problémák egy részére megoldást nyújtana, anyanyelv-használat kiterjesztése által. A közigazgatásban alkalmazandó törvénymódosítás 20 százalékról 10 százalékra csökkentené a küszöböt, a települések, utcanevek, intézmények, közterületek magyar feliratozását és a közérdekű információkhoz való magyar nyelvű hozzáférését, hivatali magyar nyelvű írásos és szóbeli kommunikációt írná elő, be nem tartása esetén pedig szankciót róna ki."
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 603. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Háromszéki magyar intézményvezetőt váltottak le
20107.03.31.
Felháborodásának adott hangot szerdán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke annak kapcsán, hogy a mezőgazdasági miniszter aznap különösebb indoklás nélkül felmentette tisztségéből Szakál Andrást, a vidéki beruházások támogatásáért felelős ügynökség vezetőjét.
A megyei képviselő-testület vezetője szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt berkeiben született döntésről van szó, amely nagy valószínűséggel Horia Grama háromszéki szociáldemokrata politikus „érdeme”. Tamás Sándor szerint kár, hogy politikai megfontolásokból egy igencsak rátermett, hozzáértő szakembert korábban már alkalmatlannak bizonyult vezetőre váltanak le csak azért, hogy az SZDP megyei számításai bejöjjenek.
Szakál András rátermettségét bizonyítandó Tamás Sándor elmondta: Kovászna megye élen jár a vidékfejlesztési pályázatoknál, a hegyvidéki agrártevékenységet, fejlesztéseket támogató programra az összesen benyújtott negyven kérelem fele Háromszékről érkezett. Ez az eredmény csak úgy volt lehetséges, hogy Szakál András és az által vezetett intézmény tevékenyen részt vett a népszerűsítésben, a pályázatok előkészítésében, benyújtásában.
Az RMDSZ politikusa rámutatott: szakmai és politikai szinten mindent megtesznek azért, hogy Szakál András visszanyerje tisztségét, mivel egy jó szakemberről van szó. A kormánykoalícióval kötött megállapodásra alapozva értesítik a szaktárcavezetőt és a kormányfőt a helyzetről. Tamás Sándor szerint feltételezhető, hogy Petre Daea miniszter úgy írta alá a felmentésről szóló határozatot, hogy nem ismerte a helyi viszonyokat, állapotokat, ezért alaposan tájékoztatni fogják."
Az egy dolog, de a másik, hogy ennek a szomszédos országnak a magyarsághoz való viszonyáról szinte csak e fórumon keresztül tájékozódhatunk. Ezért kéne szárazon tartanunk a maradék puskaport, mert ilyenekkel vagyunk körülvéve.
A Nyugat sajnos egy álszent, kétszínű politikát folytató közösség, és kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy az európai kisebbségek helyzetével törődjön. Ezt a szemforgató magatartását, sajnos már számtalan esetben bizonyította. Egy sunyi, jellemtelen, kettősmércés banda!... :(
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 602. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Lemázolták a magyar feliratokat Maroshévíz helységnévtábláin
2017.03.30.
Ismeretlenek lemázolták Maroshévíz kétnyelvű helységnévtábláinak magyar feliratát – adja hírül a Maszol.ro.
Bodor Attila Béla, az RMDSZ maroshévízi szervezetének elnöke elmondta, hogy többéves huzavona után sikerült tavaly ősszel kihelyezni ezeket a táblákat, és máris megrongálták. Többen gyermekek vandálkodására gyanakodnak, az RMDSZ-es tanácsos szerint azonban biztos, hogy felnőtt személy a tettes, hiszen a város kijáratai közötti távolságot nem tudta volna autó nélkül olyan rövid idő alatt megtenni, mint amilyen gyorsan megjelent a festék a táblákon.
A elnök tájékoztatása szerint az ügyben a helyi rendőrség már vizsgálódik, amelyet azonban megnehezít az, hogy egyik tábla közelében sem helyeztek ki térfigyelő kamerát, holott az igényt többször is megfogalmazták a helyi tanácsüléseken. Bodor Attila Béla hozzátette, hogy a következő lépésük az lesz, hogy kapcsolatba lépnek a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal is, akiktől határozott fellépést és segítséget várnak."
Egyszer mondaná már ki végre egy nyugati történész vagy politikus, hogy "Románia" egy múlt nélküli lopott ország, megkímélnék magukat a kínos bukaresti látszatvizitektől. Már most tele van románcigánnyal az EU, haza lehetne őket zavarni a picsába. Sajnos a nyugatnak is van elég baja, nem fordítanak erre energiát, meg hát a "naaagy EU testvériség", nem sértjük meg a másikat...ugyanaz, mint a szovjetúnió idején.
Sajnos az EU egy nagyon kétszínű politikát folytat kisebbségi ügyekben, amit az is bizonyít, hogy semmiféle olyan hatályos törvénnyel vagy jogszabállyal nem rendelkezik, amivel rákényszeríthetné az adott államokat a kisebbségek jogainak betartására.
Ugyanis, ha az EU komolyan venné a kisebbségek problémáinak megoldását, már rég meghozhatta volna azokat a törvényeket, amelyek ezen a téren akár szankcionálhatnák is az adott államot, a kisebbségi jogok be nem tartása miatt...
"70. perc környékén a vendégek kispadjának irányába petárdát dobtak, valamint "Románia! Románia"" rigmust skandáltak. (...) Egy sepsiszentgyörgyi drukker elmondása szerint egy tíz éves gyereket is arra biztattak, hogy kiabálja: "Kifelé a magyarokkal az országból!". A rigmust a Juventus Bukarest gyerekcsapatának játékosai is skandálták."
"Örülhetnek a csádiak, hoyg csak a zászlójukat lopták el és nem az országukat. Bár, amilyen tehetségesek a románok, én nem lennék nyugodt a csádiak helyében:-)))"
Megállapítja továbbá, hogy a hatóságok akadályozzák a kisebbségek szimbólumainak, köztük a székely zászlónak a használatát, a meglévő törvények ellenére problémákba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban
...és számtalan tiltakozó jegyzéket mellékelt a magyar kormány részéről. Ja, nem. A magyar kormány egyetért a janicsár Iohannisszal: Romániában minden rendben van.
"Sógor Csaba az EP-ben: bírálja az USA a román kisebbségvédelmet
2017.03.14.
Komoly kritikákat fogalmaz meg Romániával szemben a magyar kisebbségek helyzete kapcsán az Egyesült Államok Külügyminisztériumának éves emberi jogi jelentése – erre hívta fel a strasbourgi plénum figyelmét Sógor Csaba. Az RMDSZ-es képviselő szerint megerősítést nyert az a tény, hogy Klaus Johannis román államfő állítása, miszerint Romániában modellértékű a nemzeti kisebbségek védelme, nem felel meg a valóságnak.
Sógor Csaba beszédében ismertette a washingtoni jelentés részleteit, amely kitér arra, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása tulajdonképpen leállt, sőt, egyes esetekben visszaállamosítás is történt. „Megállapítja továbbá, hogy a hatóságok akadályozzák a kisebbségek szimbólumainak, köztük a székely zászlónak a használatát, a meglévő törvények ellenére problémákba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, de az egészségügyi ellátás során is, valamint kifogásolja, hogy egy egyesületet azért nem jegyzett be a bíróság, mert nevében tartalmazza a jogilag nem létező Székelyföld szót” – fogalmazott Sógor Csaba.
Az EP-képviselő elmondta, számos egyéb bírálat is azt támasztja alá: a Romániában élő nemzeti kisebbségek, az 1 millió 200 ezres magyar közösség gondjai továbbra is figyelmet érdemelnek, mivel a román hatóságok nem partnerként, sokkal inkább potenciális veszélyforrásként tekintenek a közösségre."
"Zajlik a tüntetés-sorozatot a marosvásárhelyi katolikus iskoláért
2017.03.14.
Tüntetés-sorozatot kezdtek hétfőn Marosvásárhelyen a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szülei.
Hétfőtől március 17-ig délelőtt 10 és 11 óra között Marosvásárhelyen, a Prefektúra előtti téren állnak sztrájkőrséget. A szülők emlékeztetnek: tavaly novemberben és decemberben közérdekű adatigényléseket nyújtottak be az iskolát érintően a Maros Megyei Tanfelügyelőségre, a Polgármesteri Hivatalhoz, a Maros Megyei Főispánsághoz.
A rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal felelősséggel tartozik a jelenleg kialakult helyzetért. A tüntetéssorozattal felszólítják Marosvásárhely Megyei Jogú város önkormányzati testületét, a Polgármestert, az Iskolákért Felelős Szakosztályt, hogy a törvényeket tartsák be! Hétfőn délelőtt öten-öten tiltakoztak a prefektúra és a tanfelügyelőség előtt.
Az RMDSZ támogatja a civilek kezdeményezését a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében – nyilatkozta a szövetség Maros megyei elnöke, Péter Ferenc."
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 601. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Az utolsó két, közterületen lobogó székely zászlót is le kell venni Csíkszeredában
2017.03.09.
Újabb zászlópert vesztett a csíkszeredai polgármesteri hivatal a Dan Tanasă vezette egyesülettel szemben: ezúttal a Csíki Játékszín mellett található rúdakra felvont székely és városzászlókat kell levenni, döntött a csíkszeredai bíróság – számol be Kovács Attila a
kronika.ro-n.
Amennyiben a most meghozott ítélet jogerőre emelkedik, és végre kell hajtani, Csíkszeredában nem marad közterületen vagy közhivatali épület homlokzatán, illetve tanácsteremben kitűzött székely zászló. A Dan Tanasă vezette egyesület által indított perek nyomán ugyanis a zászlókat el kellett távolítani már a megyeháza tetejéről, bejáratától, valamint a nagy tanácsteremből, a városháza tanácsterméből, a Szabadság térről, és nemsokára a városháza homlokzatáról is le kell venni a lobogót egy immár jogerős döntés alapján."
Mindent el akar lopni ez a sunyi, tolvaj, román állam!
A magyar iskolák visszaállamosítása mellett, most az erdélyi magyarság legértékesebb ingatlanát, a felbecsülhetetlen értékű könyvritkasággyűjteményével, a Batthyáneumot próbálják elkobozni mindenféle ürügyekkel, jogi csűrcsavarokkal. Egyszerűen felháborító, amit ez az alattomos, terror állam megenged magának!...
"Fordításkritikát kér a bíró a Batthyáneum-perben
2017.03.09.
A gyulafehérvári táblabíróság arra kérte a Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát tisztázó latin végrendelet román fordításainak a készítőit, hogy fűzzenek kritikai megjegyzéseket egymás fordításaihoz.
A Batthyáneum restitúciós perének szerdai tárgyalásáról az Agerpres hírügynökség számolt be. A táblabíróságnak az ügyészség jelezte, hogy súlyos ellentmondások vannak a két szakértő történész: a román állam képviselői által felkért Ioan Aurel Pop, és a római katolikus egyház által felkért Buzogány Dezső fordítása között.
Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök 1798-as keltezésű latin nyelvű kézírásos végrendeletének a pontos fordítása azért fontos, mert a román állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a római katolikus egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, és Erdély jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A szerdai tárgyaláson az egyház jogi képviselője egy tudományos dolgozatot is iktatott a latin „provinciae” szó jelentésének a tisztázására.
Amint korábban Buzogány Dezső a Krónikának adott interjúban elmondta: hibás latin átiratból készültek mindazok a fordítások, amelyek alapján korábban próbálták tisztázni a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát. Az egyház szakértője a kézírásos végrendelet latin átiratának az elkészítésével kezdte a munkát, és ez után fordította románra a latin szöveget. A szakértő nyomatékosította: értelmezése szerint „az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapta az adományt”. Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 év pereskedés után sem értesítette a római katolikus egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárás 2015 novemberében indult."
"Brüsszelben számolt be a romániai magyarok helyzetéről Kelemen Hunor
2017.03.08.
Kelemen Hunor, az RMDSZ S szövetségi elnöke azt nyilatkozta kedden Brüsszelben, hogy Európának nem szabad elfogadnia az olyan intézkedéseket, amelyek kisebbségellenesek, amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni.
„Amikor azt kérdezik, hogy mit tehet az Európai Unió, mit tehet Brüsszel a kisebbségekért, én mindig azt mondom, hogy a jogállamisághoz kell ragaszkodnia, azokhoz az értékekhez, amelyek Európát gazdagítják. Nem szabad elfogadnunk az olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek első látásra ugyan tetszetősek, de gyakorlatilag kisebbségellenesek, az emberi jogok, a tulajdonjog és a vallásszabadság ellen irányulnak, amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni" – hangsúlyozta az elnök. (...)
Kelemen Hunor tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügye is, amely ellen 2016 novemberében indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), és amely kapcsán azzal vádolják az intézmény igazgatóját és a főtanfelügyelőt, hogy visszaélt hatalmával az iskola elindításakor. (...)
'2015-ben a történelmi magyar egyházak megállapodást írtak alá a tanügyi minisztériummal, amely előírja: az Alkotmány és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően konzultálni kell a beiskolázási számokról, illetve tantervekről. Ezt a protokollumot is felrúgva indított eljárást az ügyészség, amely az elmúlt hetekben kihallgatásra hívta az iskolába járó gyermekek szüleit. A DNA rákérdezett arra is, hogy milyen vallásúak ők és gyermekeik, az iskolaválasztás apropójáról is érdeklődött, illetve azzal fenyegetett, hogy a gyermekek tanulmányait nem ismerik el a továbbiakban' – részletezte az RMDSZ elnöke.
Mint hangsúlyozta: a kommunizmusban a Securitate nem engedett meg magának hasonló eszközöket, olyanokat, amelyekkel nyomást gyakorolhatott egy egész közösségre. (...)
Kelemen Hunor szerint az eset arról is árulkodik, hogy a politikai szándékon, előrelépéseken túl milyen eszközöket képes használni egy hatalom akkor, amikor az anyanyelv használatát, az anyanyelvű oktatást akarja korlátozni. Egy politikus pedig nem szólhat bele abba, hogy mit tesz az ügyészség, a bíróság, nem is kereshet megoldásokat.
Egy másik tapasztalatként Kelemen Hunor kiemelte: abban az időszakban, amikor Románia az európai uniós integráció előtt állt, a román társadalom és politikai osztály könnyebben, a kényszernek is engedve fogadott el kompromisszumos javaslatokat. Ezt követően viszont egyre inkább megpróbálta az oktatási intézményekben az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást korlátozni. (...)
Összegzésként rámutatott: ma egy olyan helyzettel szembesülnek Romániában, amely megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan egy jogállamban."
Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke azt nyilatkozta vasárnap, hogy véleménye szerint Romániának az Európai Bizottság március 25-i római csúcstalálkozóján be kellene jelentenie, hogy 2019. január 1-jétől csatlakozik az euróövezethez, és ezáltal a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által felvázolt lehetőségek közül a harmadikat választja, amely szerint 'akik többet akarnak, azok többet valósítanak meg'.
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 600. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Kovászna Megye Tanácsának ülésterméből is mennie kell a székely zászlónak
2017.03.06.
A Brassói Táblabíróság elutasította a legutóbbi zászlóperben benyújtott fellebbezéseket, és végzésében arra kötelezi Kovászna Megye Tanácsát, valamint annak elnökét, hogy távolítsa el a megyeháza ülésterméből azt a székely zászlót, amelyet Kulcsár-Terza József adományozott egy évvel ezelőtt. (...)
Ezek után Kulcsár-Terza József – aki vérlázítónak tartja a Kovászna Megyei Törvényszék határozatát és annak indoklását – Kovászna Megye Tanácsának tavaly novemberi soros ülésén újabb adománnyal állt elő. Ezúttal öt zászlót állított ki a tanácsteremben: az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Izrael, Magyarország és Székelyföld zászlaját. A román tanácstagok szószólói akkor is, utóbb is helytelennek tartották a lépést.
Kulcsár-Terza József az adományozással párhuzamosan emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnügyi feljelentést tett a legfőbb ügyészségen a kormánymegbízotti hivatal ellen. Kifejtette, a prefektúra által kezdeményezett perek révén a romániai magyarság alapvető emberi jogait korlátozzák. A székely zászlóról szóló adományozási szerződés és tanácsi határozat megtámadásán kívül a Községháza feliratok ellen indított hadjáratot, a magyar himnusz eléneklése miatt folytatott eljárást. A képviselő kész arra, hogy végigjárja az igazságszolgáltatás lépcsőfokait, ha elutasítják beadványát, az emberi jogok strasbourgi bíróságához kíván fordulni, ugyanis meggyőződése, hogy a jogsérelmeket nemzetközi fórumokon is be kell mutatni.
A Brassói Táblabíróság végzése értelmében el kell távolítani a tavaly februárban adományozott székely zászlót a megyeháza díszterméből. Ha ez megtörténik, még mindig marad egy székely zászló, az, amelyet négy másik társaságában novemberben adományozott Kulcsár-Terza József."
Mindenki csak önmagát képes adni, így a románok is...
"120 romániai vendég lépett le egy spanyol étteremből
2017.03.03.
2000 euróval károsított meg egy spanyol vendéglőst 120 romániai, akik ettek, ittak, majd fizetés nélkül távoztak – írja a Maszol.ro a Digi24 madridi tudósítása alapján.
Az eset Leon tartomány egyik kisebb településén, Bembibrában történt. Az étterem tulajdonosa a hírtelevíziónak elmondta, a romániai vendégek azzal állítottak be, hogy egy keresztelőt ünnepelnének meg.
Ennivalót, ásványvizet, üdítőket és 30 üveg whiskeyt rendeltek. Amikor mindent elfogyasztottak, vezényszóra a vendéglő előtt leparkolt autóikhoz siettek. A megrökönyödött pincérek megpróbálták megakadályozni távozásukat, de azzal fenyegetőztek, hogy elgázolják őket.
A vendéglős jelentette az esetet a hatóságoknak, abban reménykedik, hogy az étterem térfigyelő kamerájának felvételei alapján sikerül azonosítani a hirtelen távozó romániaiakat – írja a Maszol."
