Nekünk is 50 literes olajos duplafalú üstünk van, hígítani nem szoktuk, de a főzés végére eléggé besűrüsödik. A cefrét pektinbontóval kezeljük eléggé homogén.
Nyugodtan főzheted víz nélkül, de hígíthatsz is rajta, úgy 1/3-al.
Nekem is van 10 liter selyemalma egy demizsonban, igaz nálunk 18 éves koromban jutott eszébe az apámnak, hogy rakjon el a lagzira :). Végül is... már az is 12 éves :D... de asszem arra lakodalomra lehet még várni :).
Nekem is ez a véleményem. Ami ízlik az az etalon. Ez így van. Hangulatfüggő is lehet. Megmondom őszintén nekem a... (nem tudom itt lehet e márkákat írogatni, meg neveket, persze nem reklám célból, de ahogy elnézem nemnagyon :D..) az alsópolcos 1700 Ft-os aszútörköly jobban ízlik, mint a felsőpolcos 5000 Ft+ -os felfelé enyhén szélesedő üvegben kapható bodza :). Bár bodzából is ittam már olyat, ami levett a lábamról. Ráadásul házit, amit virágzatból főztek!
Én a Mátra alján lakom egy faluban, és nálunk mindig az volt a jó pálinka, ami azért iható volt, és jól be lehetett tőle rúgni. Talán a mai fiatalabb negyvenes, harmicas korosztály az akiknek már számít a prémium minőség is. Az öregek nemnagyon foglalkoztak erre ezzel. 1-2 kivételtől eltekintve. Nekünk is voltak olyan cefréink... mindentbele, egész nyáron, ősszel főzés. De tényleg, ahogy a kabaréban van... amit össze lehetett gereblyézni az udvaron az bene volt a hordóban :D. NAMEG... ha sok pálinkát akart valaki, akkor televágták cukorral, ha kevesebbet (ezt CSAK azért, mert nem volt elég pénze főzetni, vagy már közelített a limithez, és nem volt másnevére íratni) cukker nélkül, vagy kevéssel. Nekem idén sikerült először elérnem azt, hogy a 250 liter sárgabarack cefréhez összesen 4.5 kiló cukrot adjunk... ha apámon múlt volna, 10 kiló alatt nem áll meg :D. És igaz, h csak 24 liter szesz lett, de valami csodás. Sajnos sokat kellett várni, nem tudtunk időben főzetni, mert újították az üstöt, meg az egész berendezést. A szilva még mindig áll, de az meg azért, mert csak az októberi fizetésből tudjuk finanszírozni... ennyi. Az olyan 350 liter, 6-7 kiló cukorral.
De annó nagyapámék a törkölyt úgy csinálták, hogy szüretkor a kisotúlt törkölyt nagy cementkádakba rakták, tettek hozá cukrot is, letapasztották sárral, raktak rá egy vastag gumifedőt, hogy ne ázzon, azt csucsu. Február/márciusban bontották ki, azán úgy tolták a főzdébe, ott felöntötték vízzel, aztán alágyújtottak :).
Nekem már nyíladozik a szemem pár éve a cefrékkel, meg pálinkákkal kapcsolatban, és én is attól fogva szerettem meg a pálinkát, mióta megkóstoltam az első prémium minőségűt. Mondjuk én is jobban szeretem a házit, a bérfőzöttet, mint a boltit. Nekem azok gyengék :).. de komolyan. Meg az itthonit tudom, hogy miből készült, még ha minden vacak van benne akkor is :).
A nép szokás szerint ha születik egy gyerek akkor szoktak elrani az eskövöre 10-20litert.
Arra gondoltam talán a molekulák egyeletesebben eloszlank hosszú idő alatt, így egységesebb benyomást tesz az érlelt pálesz, nem tudom csak ötlet!:) Szellőztetés az oxigén miatt kell azt hiszem.
Köszi Cernunnos! Reméljük a legjobbakat :). Hogy mi történik a páleszben az évek alatt? Mi az érés? Fogalmam sincs. Talán simulnak egymáshoz a molekulák... változnak a kötések? Passz. Nekem is az volt a legöregebb. Meg tavaly voltam a Felvidéken egy motoros buliban, és egyik ismerős hölgyemény nagyfaterja pont azelőtt nemrég hunyt el, aztán ők megtalálták az öreg rejtegetett piáit a pincében. Hát hozott belőle. A cimke alapján legalább 20-25 éves volt az ital (régi "Fütyülős" üvegben volt), sima csavaros kupakkal lezárva. Ízre szilva. De még milyen finom! Egy élmény volt belőle inni. Hát ezért is éri meg rakosgatni néha. Aznap este szóba került az öreg párszor, meg hogy milyen jót tett velünk. Egyébként ott is volt vagy 20 liternyi szesz :).
Egyébként hallottam már olyanról is, hogy szellőztetik a pálinkát.. állítólag attól is símul és finomodik.
Az almacefre főzésével kapcsolatban lenne pár kérdésem, illetve tanácsotokra , segitségetekre , lenne szükségem . Kérdésem, milyen sürü lehet a cefre, amit berakok az üstbe ?, mert jelenleg, kb tejföl sürüségű. Az üstöm 50 l es, olajos duplafalú. Mivel ez életem első almacefre főzése , igy nincs tapasztalatom , vele kapcsolatban . Nemtudom , hogy mennyire kell hignak lenni , a cefrének , nemtudom mennyire habzik ?. Akinek már van tapasztalata, kérem segitsen , hogy sikerüljön, elfogadható párlatot produkálnom.
A dugulásra jobb mert az üstben mér és a dugulás fölötte keletkezik, általában a kilépő csőben. A reakciója itt gyors. A fűtéskiesésre igazad van mert én is párlatot mérem a hűtő után.
Nekem a két legfontosabb a cefre és a párlat mérése. Persze a digitális rendszerrel, grafikonnal. :-)
Egy elektromos fűnyíró alját lezártam egy sík lappal. Ez lehet fémlemez vagy fa rajztábla. Ennek távolsága a forgó késtől kb. 4mm. Ebbe a lemezbe készítettem 100mm átmérőjű lyukat gyümölcs bemenetnek. Merőlegesen a lyukra rögzítettem 20cm hosszú PVC lefolyó csődarabot-adagoló nyílásnak. A fűnyíró fűkidobó nyílásával lefelé rá van téve munka közben agy műanyag ládára-ebbe gyűlik a leveses apríték.
/A fűnyíró alját ki kell takarítani a fűnyírás maradékától- tiszta legyen./ Hogy még véletlenül sem lehessen kézzel az adagoló csőbe nyúlni, egy 45 fokos könyökkel meg van hosszabbítva.
Amilyen gyorsan tudom beledobálni a gyümölcsöt, olyan gyorsan nyeli és 1mm vastag szeletekre vágva gyüjti a ládába.
A fűnyíró továbbra is használható fűnyíróként, ha leveszem a csavar rögzítésű záró lemezt. Én egy kiöregedett fűnyírót használok erre.
Mióta megvan az ötlet és az átalakítás azóta a szomszédaim sem hajlandók a korábbi öreg kézihajtású répaszeletelőmet használni alma aprításra. Ha valakit érdekel azt eladom.
Madárberkenyepálinkás betonkörtecefrézős jó napot minden fórumtársnak!
Az idén bekeményítettem! A betonkörte, (amit hívhatnánk sziklakörtének is, de a beton már úgy hozzám szokott) ismét ki akart fogni rajtam, s míg nabiti barátom a pálinkákat kóstolgatta Pórszombaton, addig én keményen küzdöttem a legkeményebb körte ellenféllel csütörtök nappal, míg az Artúr gyártotta a Savignon Blanc törköly alszeszt szorgalmassan!
(Az következő fotók nyomokban reklámot tartalmazhatnak!)
A név kötelez! A fent látható szikla hasonló keménységű az alatta található körtékhez!
Az ősi répavágó kész a küzdelemre! Addig én bedobtam pár felest, hogy ne emlékezzek milyen rohadt nehéz volt tekerni!
Cafatokban a betonkörte!!! Győzelem!!!!!!
Íme a gyilkos fogsor!
Mindent összevetve 80 kg betonkörtét végeztem ki! Megmértem a szottyadt (de valójában ugyanúgy k..va kemény) körte, valamint a zöld, de brutális körte illatú, valamint a sárgászöld két-három napos körte brix-ét. Az eredmény meglepő volt! A zöld ugyebár nagyon fanyar, de 20-as brixxel rendelkezett. A sárgászöld, már nem annyira fanyar, de szintén 20-as a brix-e. A barnára szottyósosdott is 20-as, ez már kicsit sem fanyar, de nem is körtés ízű. Szóval ismét meggyőztem magam, hogy ahogy leesik a fáról, zölden, vagy sárgászölden cefrézhető, mert az utóérlelés nem használ a körtezamatoknak és illatoknak! Ez a vilmosra is jellemző, sárgászölden a legjobb, érettem, már elvesznek az aromák, míg a tüskést szottyósítani kell, mert csak így válik körtéssé!
..valamint lesz 1,5m 15 ös cső a hűtő és az üst között,"
Na ez lehetne vastagabb is. Inkább ne legyen olyan magas (70 cm) az a függőleges rész (Azt éred el vele, hogy magasra kell tenned a hűtőt), hanem csak 15-20 cm és tovább folytatódjon ferdén felfele (max 15 fok) a 28 rézcső. Lehetne az egész páracső ilyen átmérő és a lekanyarodás előtt lehet átváltani 15-re.
A hűtőtartályba kell majd cserélni a vizet, de ez nem hátrány.
60L-es üsthöz elég a 3m-es rézspirál hűtésnek? Jelenleg 3 méter 15-ös rézcső van letekerve spirálba, 3 "karika" jött ki, de filóztam rajta, hogy beletoldok még 2 métert. 60-70L-es a hűtőtartály is, amibe megy majd a spirál, valamint lesz 1,5m 15 ös cső a hűtő és az üst között, valamint az üst kupolájából jön majd ki 70cm 28-ar rézcső.
Abban teljesen igazad van, hogy a felfűtést és a szeszfokot csak a cefre hőmérsékletének a megmérésével látjuk. A leégésre és a fűtéskiesésre viszot szerintem a cefrehőmérséklet lassan reagál, mert a cefre jó sokáig tartja a hőmérsékletét. Viszont a fűtéskiesés hatására azonnal abbamarad a párolgás, és ez azonnali hőmérsékletesést okoz a páracső alján. Azaz ez a hőmérséklet a fűtéskimaradásra gyorsabban reagál. Dugulásra úgyszintén.
A cefre hőmérséklete a főzés során 5%-os cefrét feltételezve 95,5oC-tól 100oC-ig megy. Ugyanez a tartomány a páracső tetején bővebb, kb. 91oC-100oC-ig terjedően - egy kicsit jobban széthúzódik ez a hőmérséklet tartomány, talán jobban is követhető.
Én hőmérsékletet a páracső alján és tetején mérek, a cefrében valójában csak azért nem, mert ahhoz kéne még egy tömített átvezetés (ha nem is tömszelence), és még nem csináltam meg.
Nos kedves ifjú kolléga Az "etalont " pálinkában -ha nem lennék szerény (Az otthonfőzők társasága néha tart egy un. ZD találkozót ) ott esetleg megtalálható :-)
...nagyon szép, régi játékszer, annak idején ez nem is volt olcsó, inkább csak az úri gyerekenek
lehetett ilyen...
...ez egyébként egy állókazános, egyhengeres, egyszeres működésű, ún. oszcillált vezérlésű gőzgépmodell, aminek a tetején, ha jól látom még egy kis gőzsíp is van, amit egy kis csappal lehetett megszólaltatni...spiritus kockával, vagy égővel lehetett begyújtani és felforralni a kis kazánban lévő, 1-2-deciliter vizet, amivel elég sokáig forgott a kis masina...
...a gőzkorszak hajnalán, az ébredező kisiparban használták a modell, fával fűtött eredetijét, különféle kis gépek hajtására...
Szerintem egyelőre nem fogja megoldani a piac, és ezt sokan tudhatták előre. Kicsit naív lett volna a dolgot jóhiszemmel a piacra bízni egy olyan országban, ami még nem nőtt ki a szocialista szeszipar és a kontárul erjesztett cefre világából. Eleve nem kellett volna minden minimálpálinkán megengedni a pálinka nevet, hanem az eredetvédettek mintájára szigorítani. Nem lett volna abból világvége, ha a gyengébbeknek szilvapálinka helyett „csak” szilvapárlat a neve... meg mondjuk meg lehetett volna tiltani, hogy egy gyümölcs neve az ital megnevezése nélkül szerepeljen a címkén, és akkor nem lenne olyan „Barack”, aminek csak a hátára írják oda, hogy szeszes ital.
A hibás házipálinka kiölhetetlen szeretetéről is biztos tudtak, nem ártott volna szabályozni nagyjából, hogy milyen otthonfőzött dzsuvákat lehet felszolgálni (1-2 határértékkel nyilván ki lehetne szűrni a „háziasan” elrontott tételeket.) Meg nem ártana az itallapokra se ránézni úgy törvényileg, mert mindenféle nempálinkát kínálgatnak „pálinka” kategóriában. Ez így tényleg igen nehéz helyzetbe hozza a pálinkát.
Ha tart addig a legális otthonfőzés, akkor szerintem ez tudja majd lassanként megoldani a helyzetet. Nyilván kiábrándító, hogy sokan még mindig az ecetes pálinkára büszkék, de a fiatalabbak közt egyre kevesebben díjazzák az ihatatlan szeszeket, még akkor is, ha ez a mennyiség (olcsóság) rovására megy (végre egy jó oldala annak, hogy finnyásak:) Meghát az idősebb is gyakran hajlik a jó pálinkára, ha megmutatják neki, hogy létezk olyan. Egy ismerősöm nemrég csinálta az első (szilva-) cefréjét kb. 45 évesen, és nem is nagyon olvasott utána (talán csak annyit tudott, hogy nem kell megcukrozni és hamar ki kell főzetni). Nem akartam elhinni, hogy a sajátja, szinte semmi hibája nem volt. És sikere volt vele, pedig a környékén a savanyú a „szabvány”:)
Teljesen egyet értek, de ezért nem érdemes írni:-)))
Inkább azt szeretném leírni, hogy érdemes egy újabb tesztet is megcsinálni. Ez hosszan tart, de sokat mond.
Egy fél pohár pálinkát leteszek a konyhába olyan helyen, hogy ne zavarjon senkit. Több napon ott tartom, de minden nap megszagolom egyszer-kétszer. Minden nap más más az illat, jóformán az összetevők jönnek elő. Nagyon sokat mond. A 4-5 napon meg is lehet inni, ami maradt. Ha jó a pálinka kissé kesernyés, de még mindig illatos vegyület lesz belőle.
Saját tapasztalatom szerint, a mostani próbákat nem is lehet összehasonlítani a régi "ottfelejtett" löttyökkel.
Arra azonban nagyon kíváncsi lennék, hogy ha van valakinek "hígításra opálosodó" pálinkája, hogyan viselkedik e teszt során????? Tehát a második, harmadik napon már elég sok alkohol elpárolog belőle és akkor beopálosodik????? Vagy talán még se?????
Pontatlanul írtam. Tehát ha mondjuk 5%-os a cefre, akkor kb. 95,5oC-on forr, és 43%-os alkoholtartalmú a gőze. Ezt a gőzt hűtjük a páracsőben, mondjuk, annyira, hogy 65%-os a páracső tetején a kilépő gőz. A 65%-os gőz 91oC os forráspont mellett a 11%-os folyadékkal tart egyensúlyt, azaz a gőz a páracső felső végén elvben 91oC-os (valójában kicsit melegebb), a páracső legtetején 11%-os flegma (valójában kicsitt dúsabb) válik ki, és indul meg vissza az üstbe. Vagyis 4-4,5oC lehet a páracsövön a hőmérséklet esése.
jövőre kap egy saválló puttonyt.
