" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Semmi gond, sajnos az én északi fekvésem mást nem tesz lehetővé. Egyébként ez a felmelegedés, ami a Kárpát medencében a szélsőségeket erősíti, délen is csinál kacifántos dolgokat. Néha délen hidegebb van, mint nálunk északon. Több ismerősöm 20 éves gránátalmái fagytak el ( szabadba ültetve... ) pécs környékén... ( persze a hőlefolyás, védett zug, városi környezet, hőszenny. sok mindenen segíthet... )
"Nem kívánok senkinek én egyebet ! mindenkibe bújjon egy kis szeretet táncot járjon az öröm a lelkében ne legyen a búbánat a szívében öröm érje új évben az otthonát virágcsokor díszítse az asztalát nem kívánok senkinek én egyebet mindenkibe bújjon egy kis.. szeretet ! "
Miért is kellene elfagynia? Hiszen néhány sorral lejjebb írtam, hogy dézsások.
Naná, hogy a nagy is dézsás. ( s ha nem lenne az, most a napokban tuti szétfagyott volna...mindeggyik )...de a dézsában nem...szépen telelnek takarva...
Északon lakom, Vácon s Nőtincsen is vannak gránátalmáim...Mindeggyik dézsás, mivel nem kockáztatok. Időnkénti - 15 fok alatti hideg legyilkolja őket. Van most magról annó ültetett, már virágzó, törpék s dísz és egyéb termők is.
Összesen kb. 50 - 60 db s 12 - 15 féle. Évek óta esszük a saját gránátot. Télen egyszerűen házfal mellé húzom őket, 45 fokos szögben fóliát feszítek feléjük 2 rétegben, hőpajzs...leghidegebb hőm. -10...s nó problem...
A cserép alá hőszigetelő anyag kerül. S hogy miért nem ültetem ki őket, mert 5 évente csonkik fagynának s azért annyira nem vagyok mazohista...Dézsában is szépen nőnek, több 2 m is van...No hajrá mindenki...Üdv...
A kálium nem növeli a fagytűrő képességet csak leállítja a föld felletti növekedést és a gyökereket növeszti ezáltal a növény "nyugalomba kerül".
Kétféle gránátalmám van. Egy amit a rappai kertészettől vettem és egy amit én ültettem x évvel ezelőtt magról a kitudja melyik boltban vett gyümölcsből. A rappais időben ledoja a leveleit, téliesíti magát. Az én magról kelt növényeim csak a fagytól állnak meg de akkor már késő. Csontig elfagynak és újrahajtanak következő évben.
Nincs,de mind a 2 fajtádból van az országban rendesen.
Nekem salavatski és egy névtelen van.Egyik sem termett még,de nem is fagyott vissza,mondjuk tegyük hozzá,hogy enyhe telek voltak.De itt Sopronban teltvirágosok vannak,10-20 évesek,ránézésre fagykárosodás nélküliek.
Sopronról tudni kell,hogy valamiért védett hely ,ritkán lehet -18 alatt mérni.
El kell dönteni, hogy mit akartok, kerti növényt, vagy szobai ki-be hurcolós dézsás szerencsétlenkedést!
El kell fogadni, hogy nem kell külön ilyen-olyan nitrogén pótolgatás és permetezgetés,mert az árt.
Többet tesz, ha augusztus elejétől már semmit nem kedveztek nekik (kis túlzással még vizet se !) !
A takargatás kicsiben jó, de minek, ha nem bírjuk nagyban végrehajtani.
El kell fogadni, hogy az inverzió, a déli felvés és a lakóterületi hulladék meleg segíthet és az , hogy az adott faj mit bír!
Előfordulhatnak az adott fajon belül olyan egyedek és olyan fajták, amelyek jobban bírják a gyűrődést.
Segíthet a szerencsés időjárás.
Dönt mondjuk a sors (sors helyett ide most más szó passzolna igazán) .
Próbálkozzatok és ne adjátok fel!!!!!!
Hosszú távon ezt hívják nagyban evolúciónak, lokálisan és kis időszeletben (ÁTMENETI ???) kudarcnak, vagy néha ESETLEG sikernek. ... sajnos
Nagyon sokat számít az, hogy hol van a lakóhelyetek!
Végül is egy rossz helyen egy pici siker nagyobb trófea , mint (he-he) Észak Amerikában a Paw-Paw (ebbe a második félmondatba is mást akartam írni, de azért ne haragudjatok Zala Megye szerencsés lakosai!).
A sok próbálkozás árán előbb-utóbb lehet, hogy lesz egy (pici) siker!
Én a káliumtúlsúly fagytűrőképesség növeléséről tudok csak. Illetve van egy készítmény is, amit a növényekre permetezve több fokkal növelhető a fagytűrés, de ezt kihagynám.
Fátyolfólia az amire még gondoltam, mert légáteresztő és fehér színű, így nem hevül fel nappal sem károsan a növény, de ez csak addig használható amíg nem lesznek nagyok a növények. Erősen gondolkodom, hogy dézsásak lesznek, mert a gránátalma topicot végigolvasva elég sok elfagyás volt, igaz még 2012ben...de ha az idei telet nézzük akkor sem túl bíztató a dolog. Már most -14 fok lesz esténként..január végén meg egy -20as és volt, nincs. Az egyetlen dolog ami elbizonytalanít, hogy sejtésem szerint nem túl értékes gyümölcsöt teremhetnek, hisz nem hivatalosan bejegyzett fajták, ezért gondolkodom a kiültetésen.
Én azt tapasztaltam,hogy amelyik lombját karbamiddal permeteztem be,nem akarta ősszel ledobni a leveleit.
Azért permetezek ősszel karbamiddal,mert azt olvastam,hogy ősszel 2-3 -szor bepermetezve a lombozatot akár 4 fokkal is növelheti a fagytürést,kálciummal permetezve 2 fokkal javult egy amerikai tanulmányban a cseresznye fagytűrése.
Ha nálad a teltvirágos nem fagy ki akkor a termős sem fog,de valójában a termős fajták kicsivel alatta vannak a teltvirágosoknak.
Nemhiába nitrogéneztek ősszel az okos kertészek....
Engem is érdekelt a tipo kérdéskör,főleg azért, mert az én gyümölcseim belsejében kis babszem méretű belső gyümölcs kezdemények vannak.most már minden évben ugyanúgy ,tehát nem 1 évi anomália ...
Én azt olvastam ,hogy az olaszok szerint a tipojuk szinonímja a trakankaki,a japánok szerint amahiakume,
morfológiailag pedig hasonlítanak az amankaki,akoumankaki,hiakume,kirakaki,thiene kultivárokhoz.
Tehát ne csodálkozzunk azon,ha egyik -16 fokon kifagy,a másik meg -19 fokon sem.
