Attól függ, hogy mekkora a fertőzési nyomás. Lehet, Nóráéknál csak úgy vagyogatnak, de nálam állandó harc van az atkákkal. És az azért lehet, hogy tévútra visz nemcsak engem, hanem másokat is, ha Nóra azt írja, hogy a szabadföldön nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani nekik... Nálam kell, és ez sajnos, egyéni adottság, helyi lehetőség, saját nyomor :(
Az nálam egyértelmű tünet, ha a kiültetett palánták csak állnak, és nem csinálnak semmit, noha az időjárás nem indokolja. Vagy a melegben megkókadnak, de a földjük nedves, vagy még nem túl száraz. Vagy az uborka egy jó indikátor, ha az keserű, akkor már forgatom is a levelét, tuti ott vannak a kis rohadékok. És a leggondosabban elvégzett kezelés ellenére is folyamatosan figyelni kell, főleg ilyen sivatagi, aszályos évben. És nem elég csak az, hogy szárazság van, hanem a légköri aszály a nagyobb gond, kiválóan kedvez nekik ez a szeles, száraz nyár.
A jó hír az, hogy az újabban kapható Vertimec Pro viszi az üvegházi molytetűt, avagy lisztecskét és a tripszet is, bónuszként :D
Hát, akárhogy is, nekem rendszeresen elhatalmasodott az atkásodás, és megpusztult az egész paradicsomos... A padlizsánról nem is szólva. Igaz, valahogy mindig együtt jár a tripszekkel, lehet, hogy közös erővel tolják. Idén igyekszem mindenre kén+Decist permetezni alulról, ha pedig sehogy sem tudom útjt állni az atkáknak, akkor előveszem a kontakt atkaölőt. Persze jó lenne a Vertimec, de hát nem adják oda... :)
Lehet folyamatosan enni és nem kell eldobálni semmit. A permetezések előtt le kell szedni az érett termést, betenni a hűtőbe, mire elfogy lejár a permetszer várakozási ideje.
Az a tapasztalatom, hogy augusztusban a legnagyobb a fertőzési nyomás, utána ahogy csökken a hőmérséklet megszünnek a betegségek csak figyelni kell szinte alig kell védekezni.
Ez tényleg valami hiány lehet, mert nálam sem a paprika alakú nem szokott feketedni, sem a szív nem volt zöldtalpas (az tavaly volt először nekem is). De én, mint már írtam, ültetéskor mindegyik alá teszek egy jó kanálnyi döglött meszet. (köszi, Laci:)
Valóban kedveznek a körülmények az atkáknak, azért szoktak ezeken megjelenni, főleg száraz nyarakon. A kertben ritkán lesznek a paradicsomok észrevehetően atkásak, csak extrém száraz időben. Ilyenkor viszont kevésbé van fitoftóra, nincs is igazán szükség ezekre a cserepesekre, de atkásan is megmaradnak a fagyokig.
Mikor nedves a nyár, a fal melletti paradicsomok sem lesznek nagyon atkásak, viszont a kertben lévő tövek hamarabb tönkremennek.
Szóval a fal mellett az atka, a szabadban a fitoftóra a fő gond, de a kettő jól kiegészíti egymást.
Ne foglalkozz vele. Mindent nem permetezhetsz le. És tudod, neked vigyáznod kell magadra. A fölösleges idegeskedést tekintve is. Vedd egy kicsit lazábban a kertet. Ha nem terem az egyik, majd terem a másik. Leleményesség kell, próbálkozás kell, kitapasztalni, melyik fajta válik be a legjobban. Amelyik jól szuperál másoknál, nálad nem biztos hogy beválik.
Ilyenkor kerülnek előtérbe a cserépben, fal mellett élő paradicsomok. Nincs rajtuk sok, de egy-szem mégiscsak jut. Ezek atkásan is ki szokták húzni a fagyokig.
A fertőzések nagy része nem végzetes, csak terméscsökkenéssel jár. Ha permetezések miatt egy darabig nem lehet megenni a termést, ugyanott vagyok.
Az egyetlen, amit én komolyan veszek, a fitoftóra, az a legtöbb fajtánál végzetes. Ezért tartós esőzések esetén Cuproxáttal permetezek. Ez nem mindig elég, de nyár végéig nem szokott gond lenni. Ősszel, mikor már sokáig megmarad a harmat, meg szokott jelenni, de ilyenkor már van sok paprikánk, abból eszünk többet. Valamennyi paradicsom ilyenkor is szokott lenni az ellenálló fajtákon, szendvicshez, egy-egy kajába belefőzni elég, csak nem lehet befőzni vagy osztogatni.
Igen, előfordul. Egyik évben ez, másik évben az, atka is, de ha tökéletes paradicsomot akarnék, folyamatosan permetezni kéne. Viszont úgy még sosem volt, hogy ne lett volna valamennyi paradicsom, elegendő a családnak. És igen, augusztusban-szeptember elején lehúzzuk a rolót a paradicsomoknál, addigra mennek tönkre teljesen, és igen, szeretnék októberben is paradicsomot, de nem bármi áron.
Mint pl ez az amerikai ugró micsoda, ami naponta megtöbbszöröződik a kertben. Már nálam is van paradicsomon is. Az első kis telepeket fügén, málnán lefújtam darázsirtóval, de amennyi most van, ezt már nem lehet. Mi lesz ???
Nálam is van minden, csúcsrothadás, zöldtalpasság, (érdekes módon csak szabadföldön, a fóliában nem, pedig ugyanazt kapták vagy nem kapták), de tartom magam a nem permetezek témához. Ami hibás, kivágjuk, megesszük vagy befőzzük.
Nem keverem, egyenlőre tájékozódom a segítségetekkel.
Balu ezt írta: " Ártani nem ártasz vele, főleg ha zöldtalpasak a paradicsomjaid (nekem is :)))" Akkor arra is jó lehet. Majd látjuk mi történik, most már ha kifizettem, elhasználom. :)
A török már leginkább nem vendégmunkás, hanem állampolgár, de lehet ukrán kamionos vagy norvég bálnavadász is, ha valaki szivárványos szemüvegen át nézi a világot. Lényeg, hogy az áruk és emberek ilyen mértékű és sebességű vándorlása jelentős veszéllyel jár. Felül a svéd önkéntes segélymunkás Nyugat-Afrikában a repülőre és másnap Európában az ebola/nílusi láz/bármi egyéb kórság.
Ha a zöld talp azt jelenti hogy a kocsány alatt zöld a pari éretten is, akkor igen, ilyen probléma is van. Mariska nénitől származó ökörszívek között vannak igen nagyok is (ekkorát még nem is láttam), és azon sopánkodtam hogy a felső részükön széles zöld sáv marad. Más fajtáknál is látok kisebb mértékben, de nagyon zavaró.
Estére megszórom a társaságot.
Érdemes-e szórni a málnára ami ez után érik, és a cukkinire?
A nitrogén azért van benne, mert a könnyen hozzáférhető, olcsó savak közül csak a salétromsav Ca-sója vízoldható és a növények számára nem ártalmas. A kloridra sok növény érzékeny, a szulfát vízben alig oldódik, a foszfát egyáltalán nem, marad a nitrát, mint gyakorlatilag egyetlen lehetőség.