A cirkot sokoldalúan használják fel és fogyasztják, biztos elterjedtebb lesz nálunk is.
Minden esetre kérni fogok vetőmagot, a kerítés mellett végig jó lesz. A másik háznál homokos talaj volt, seprű cirkot vetettem elég sokat, öntözve sosem volt. Igénytelenebb a kukoricánál, a víz igénye is kevesebb, a tápanyagösszetétele pedig kedvezőbb. Kipróbáljuk.
Én most indiairecepteket néztem, itt is használják egész szemes állapotban is, indiai kölesnek is nevezik. Rengeteg zöldséggel, fűszerekkel egészítik ki. /Jowar dosa recipe, jowar upma recipe/ -köles, rizs, hajdina megoldásokhoz tudnám hasonlítani. Receptleírásban megjegyzik, hogy az éjszaki áztatás után a főzése inkább lassú legyen. A szemek rágósan darabosak, nem pépesek. - Ki lehet próbálni, meg lehet ismerkedni vele. ---Más a kínaiak cirokpárlatot pálinkát is készítenek belőle. Végül kiderül, hogy egy sokarcú növény.
Keresgéltem a cirok után én is. A zöldszár silózására emlékszem, majd a papgáj- zebrapinty- zöldike magelésége jutott eszembe. ....Nézegettem az elődeink receptjeit, a kölest használták, de cirokról nem találtam említést ételek készítésénél. -A kinai-indiai konyhában használják, az amerikaiak is . Lisztje alap lehet a kenyér-tésztafélék-sütemények-kenyerek készítésénél. A cukorfélességeknél a zöld szárból készített cirokmelasz érdekes lehet. - Mindenestere a g l u t e n m e n t e s lisztje sok embernek megkönnyíti az életét.
Tényleg ugyanaz a szöveg. Normál vöröshagymából két nagy tányér leves mindenesetre még tolerálható. Hacsak nincs valami rendkívüli ellenállóképességem :-)
Ugyanazt írja Allium cepára és A. sativumra is. Ez valami szabvány szöveg lehet olyan növényekre, melyek emberre vagy állatra mérgezők lehetnek. És pl. macskának tényleg nem tesz jót a hagyma.
Régebben én is olvasgattam róla, de azzal nem találkoztam, hogy van mérgező komponense. Tulajdonképpen egyik Allium fajnál sem, tudtommal a vadon termőket is meg lehet enni (legföljebb azért nem, mert van köztük védett is). Mindenesetre egy-két gerezd elfogyasztása eddig még nem okozott semmilyen problémát. Ételbe nem szoktam tenni, nyersen eszem.
Angolul találtam róla néhány érdekességet. Az egyik, hogy mind a kétféle illó anyagot tartalmazza, a vöröshagymáét is, meg a fokhagymáét is. Ez tulajdonképpen igazoja azt, ahogyan én használom: olyan ételekbe, amelyekbe mindkettőt szoktam tenni. De a fokhagymáéból kevesebb van benne.
A másik, hogy van benne valami mérgező komponens is. Sok mindentől függ a hatása, a növény érettségétől, attól, hogy melyik részét ette a fogyasztó, meg az ember életkorától is. Nagyon nem óvtak tőle, de valószínűleg nem jó ötlet tisztán belőle jóllakni.
A ciroklisztet ismerem, egyre elterjedtebb alapanyag a konyhában. Magas beltartalmi értéke van. A gabonacirok elnevezés nekem azt sugallja, hogy talán emberi fogyasztásra alkalmas. Sajnos fotót se találok az elnevezés kapcsán. Viszont cirok sok féle van. A liszt amit árulnak teljese kiőrlésű, lehet hogy őrlés előtt nem vetik alá kezeléseknek. Viszont a fajtájáról nincs információ.
A cirok mint növény nagyon tetszik. Lehet hogy rendelek magját. A másik háznál régen vetettem seprű cirkot. Magját a tyúkok ették meg. Talán a cinkék is örülnének neki.
De aki tudja, kérem írja meg hogy a táblázatban szereplő 5 féle gabonacirkot emberi fogyasztása ajánlják-e.
A cirok nálunk inkább takarmánynövény, külön étkezési fajtáról nem tudok. De meg is lehet enni, ebből a szempontból csak az a lényeges, hogy ne olyan silócirok legyen, amely nem is hoz magot. Ha már gabonaciroknak nevezik, valószínűleg szemes. Még az megfontolandó, hogy kíván-e speciális előkészítést emberi fogyasztás előtt. A köles esetében van ilyen emlékem. Csak amit árulnak, az már hántolt. A cirokról ilyen jellegű információt nem találtam.
Mindenki mindent késöbb szokott mint én és szépen terem neki; én viszont tavaly is szekérderéknyi értlen paprikát-paradicsomot szedtem le október végén, nov. elején az ásás elött. A paradicsomok szépen beértek, karácsonyig ette édesanyám, de az értlen paprikával nem lehet sokat kezdeni.
