Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
Ez a véleményed a kisebbségben maradt magyarokról is? Mi lenne, ha a románoknak eszükbe jutni homogenizálni Székelyföldet arra hivatkozással, hogy a többség úgyis magyar állampolgárságú hazaáruló?
Igen, Sopron esetében többségi alapon döntöttek. Néhány helyen meg a fegyveres ellenállás döntött a javunkra, lásd pl. Balassagyarmat esetét.
Amúgy meg sajnos a nagyhatalmi erőszak döntött, ami leszart mindenféle többségi- és történelmi jogot. Ha akkor meg lehetett csinálni ezt az égbekiáltó aljasságot, akkor egy későbbi időben vissza is lehet állítani a természetes rendet. És tök mindegy lesz, hogy melyik népcsoport van éppen többségben az adott területeken. Ha nem tetszik nekik, majd elmennek az anyaországaikba. Mondjuk a tótoknál ez probléma lesz, de őket majd befogadják a cseh testvéreik...
Szerintem te nem vagy tisztában azzal, hogy milyen erőt képvisel ma a magyar hadsereg, s mekkorát a román.
De szerencsére ilyesmi nem fog megtörténni. Magyarország elfogadja a mai határokat, s a románok sem akarják már elfoglalni a Tiszántúlt. A XX. századi meccs eredménye 2:1 a románok javára. Román hadsereg kétszer járt Budapesten, magyar (pontosabban osztrák-magyar erős német támogatással) egyszer Bukarestben.
Jelenleg mindkét ország a NATO és az EU tagja, és egyiknek sem jut eszébe megtámadni a másikat. Barátok vagyunk. Gondold meg, hogy a magyar miniszterelnök Romániában szervez nyári tábort az ottani magyar fiataloknak, a románok meg időnként Budapesten ünneplik az országuk egyesülésének ünnepét.
Magyarország elfoglalása most nem lenne olyan egyszerű az oláh csürhének, mivel ez a hullarabló banda csak akkor nagy "hős", ha nincs ellenállás. Most lenne, és vissza is lőnének...
Lehet, hogy te ijedtedben kétfelé futnál, ha meglátnád őket, de sokan vannak, akik szívesen szétcsapnának a sehonnai oláh között. Nem lenne már olyan könnyű dolguk, mint Károlyi meg Kun idején. Beletörne az a nagyravágyó pofájuk a mi országunkba, csak próbálkozzanak!
Nem bárki fogja visszacsatolni, hanem mi magunk, magyarok. Mert a miénk volt és a miénk is lesz, a mi hazánkat fogja erősíteni és gyarapítani. A románok meg takarodhatnak vissza a Kárpátokon túlra, ha ez nem tetszik nekik. Vagy zokogják ki magukat a franciák vállán. Semmi jogalapjuk nincs Erdélyre, főleg nem a Székelyföldre. Ha egyszer létrejöhettek Bécsi döntések, akkor majd kellő kitartással és propagandával elérünk még újabbakat. Ezért fogok egy hazafias kormány létrejöttén segédkezni a szavazatommal.
Mi vagyok én, jós? Gondolom ami ilyenkor szokott lenni. Tárgyalgatunk meg minden, Strasbourg...mennek majd az évek. Végső esetben halomra lőjük a lázadókat. Első a biztonság.
Nem tudom mennyiben kapcsolódik a hozzászólásomhoz az általad (amúgy már kb századszor) feltett kérdés, de azért válaszolok: ugyanazt, mint a magyarokkal. Beszedném tőlük az adót.
Azért akik ezeket kitalálják, nem annyira hülyék, mint akiknek az üzenet szól. Az egyszerű embereket könnyen lehet ijesztgetni mindenféle titokzatos ellenséggel, aki éppen a hazára tör. És akkor nem baj ha nem emelkednek a bérek mert előbb meg kell nyerni a háborút. A jelenség ismerős lehet.
Úgy látszik, bár lenyelték, de megemészteni nem tudták maradéktalanul a románok Erdélyt. Igaz, amíg ilyen kormányaink vannak, amilyenek most és ezelőtt, addig nemigen kell félniük attól, hogy Erdély visszakerül a magyar anyaországához, de addig is szerez egy kevéske örömet, míg magukat cukkolják mindenféle vélt ellenségképpel.
Ebben a szörnyszülött, tolvaj, balkáni Romániában, sajnos tovább folytatják a magyarság elleni hangulatkeltést, hazudozásaikat és rágalmaikat... :(
"Trianon 100
2017.05.03.
A magyar kormány „románellenes" propaganda-főosztályaként állították be a bukaresti médiában a magyarországi Trianon 100 nevű kutatócsoportot, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület nevű, fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert harmincmillió forintos támogatást a békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre. A Trianon 100 vezetője szerint a kutatócsoport nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés.
A román sajtóban kedden is tovább gyűrűzött annak „leleplezésnek" a visszhangja, amelyet Ioan Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tett egy múlt heti rendezvényen, amelyen a Román Akadémia újonnan létrehozott – főleg Oroszországgal foglalkozó – „Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma" (LARICS) mutatkozott be.
A kolozsvári rektor előadásában azt állította, hogy Románia „egy másik szomszédjával, Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel", Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel", miközben a bukaresti kormány által létrehozott Románia Centenáriuma főosztálynak nincs elkülönített költségvetése.
A jobboldali Evenimentul Zilei és a liberális Adevarul című lap is idézte Cozmin Gusa politikai tanácsadónak egy hétvégi tévéműsorban kifejtett értelmezését, miszerint a Trianon 100 „egy az egész térség destabilizációjához vezető, intelligens, szegregacioista bomba", amelyet szerinte a magyar kormány a román centenáriumi ünnepségek – Erdély és a Román Királyság 1918 december elsején kikiáltott egyesülésének közelgő századik évfordulója – ellensúlyozására hozott létre.
"Akik mindig is Románia ellen cselekedtek, most összeálltak egy jól finanszírozott projektben" – vélekedett az elemző, megjegyezve, hogy Románia első számú vezetői alkalmatlanok arra, hogy „büntessék" a Trianon 100-ért Magyarországot, amely szerinte egy románellenes médiaprojekt." (...)
Ezt Gyulán lőttem nemrég, ahol ugye a románok aránya 3%
Túl sok magyar felirat ott nem volt :) És ez nem a város egy eldugott rezervátum-részében van hanem az ottani várnegyedben, a turisták fő csapásirányán.
Egy nagyon jó írás Sabin Gherman tollából, kár, hogy kevés ilyen ember akad Romániában...
"Sabin Gherman: Újra el akarják tőlünk venni Erdélyt a magyarok
2017.04.30.
Minden alkalommal, amikor éppen valami nagy tolvajlás zajlik, a Román Akadémia rendszeresen színre lép és a magyaroktól félti Romániát. Februárban a tereken forrongtak az emberek, a Román Akadémia pedig hadba hívta a polgárokat Románia területi integritásának (!) megvédéséért, most a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) zúzza porrá az egész román kutatást, az Akadémia pedig arról beszél nekünk, hogy Magyarország újrakezdi a Románia elleni propagandáját (...)
Nem a mi dolgunk, hogy Magyarország siratja a történelmét – mindegyik ország ezt teszi, mi is. Igen, Magyarország csaknem száz évvel ezelőtt elvesztette Erdélyt és ez még mindig nyílt seb, az övé. De azért gondoljuk csak végig: ha – ad absurdum – holnap elveszítenénk Moldvát, mi nem ugyanezt tennénk? Sitty-sutty, túllépnénk ezen? (...)
Ahelyett, hogy Erdélyben egy kiteljesedést látnának, ezek a nagy akadémikus urak az egészet gyűlöletre és rettegésre szűkítik le, és a gyűlöletet és rémületet azok felé irányítják – na, ki felé? –, akik felépítették azokat a városokat, melyekkel ma mi, románok büszkélkedünk. Ez az őrület, hogy Erdélynek muszáj piros-sárga-kéknek lennie, szintén a rrrománizmusnak ezektől a vállalkozóitól származik – valójában amennyire román Erdély, ugyanolyan mértékben magyar is, meg német is, de ha Bihar egyes szegleteibe mész, akkor még szlovák Erdélyt is találhatsz, ha meg Szamosújvárra – a hajdani Armenopolisba – mész, akkor láthatod az örmény örökséget. Olyan nehéz megérteni, hogy Erdélyben a kultúrák egyenlők és kiegészítik egymást? Nem vagy képes felfogni, hogy elmúlt száz év és itt az ideje előre tekinteni?
Amilyen gonoszak a magyarok, a debreceni kórházakban románul kezelnek, a nyíregyházi állatkertben románul is kapsz az állatokról tájékoztatást; Budapesten a helyi tömegközlekedés jegyautomatái román nyelven is eligazítanak. Amilyen gonoszak a magyarok, a gyulai román középiskolán a román elnevezés az első és a román trikolór is ki van tűzve az épületre. (...)
Lehet, hogy mielőtt másokat szidnánk, fel kellene tennünk magunknak a kérdést:
hogyhogy másoknak vannak autópályáik, mi pedig, az ügyeletes győzők, még mindig földutakon – természetesen ősi földről van szó – tesszük tönkre autónk tengelyét. (...)
Vagy attól félünk, és azt szégyelljük, hogya Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatába foglalt ígéretek pusztába kiáltott szavak maradtak? Azt, hogy nem voltunk képesek átvezetni a hegyeken egy autópályát? Azt, hogy 2017-ben lesz száz éve – igen, elvtársak, Centenárium! – annak, hogy a Bodzai-hágón keresztül elkezdték megépíteni az Erdély és Munténia közötti vasúti összeköttetést és még mindig nincs kész? Azt, hogy a Szeret–Bărăgan-csatornára vonatkozó első tanulmányok, melyeket Davidescu professzor készített, már 1912-ben megvoltak és ez a csatorna, mely fél Moldvát kihúzná az éhezésből, még mindig nincs kész? (...)"
Egy nagyon jó írás Sabin Gherman tollából, kár, hogy kevés ilyen ember akad Romániában...
Sabin Gherman: Újra el akarják tőlünk venni Erdélyt a magyarok
2017.04.30.
Minden alkalommal, amikor éppen valami nagy tolvajlás zajlik, a Román Akadémia rendszeresen színre lép és a magyaroktól félti Romániát. Februárban a tereken forrongtak az emberek, a Román Akadémia pedig hadba hívta a polgárokat Románia területi integritásának (!) megvédéséért, most a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) zúzza porrá az egész román kutatást, az Akadémia pedig arról beszél nekünk, hogy Magyarország újrakezdi a Románia elleni propagandáját (...)
Nem a mi dolgunk, hogy Magyarország siratja a történelmét – mindegyik ország ezt teszi, mi is. Igen, Magyarország csaknem száz évvel ezelőtt elvesztette Erdélyt és ez még mindig nyílt seb, az övé. De azért gondoljuk csak végig: ha – ad absurdum – holnap elveszítenénk Moldvát, mi nem ugyanezt tennénk? Sitty-sutty, túllépnénk ezen? (...)
Ahelyett, hogy Erdélyben egy kiteljesedést látnának, ezek a nagy akadémikus urak az egészet gyűlöletre és rettegésre szűkítik le, és a gyűlöletet és rémületet azok felé irányítják – na, ki felé? –, akik felépítették azokat a városokat, melyekkel ma mi, románok büszkélkedünk. Ez az őrület, hogy Erdélynek muszáj piros-sárga-kéknek lennie, szintén a rrrománizmusnak ezektől a vállalkozóitól származik – valójában amennyire román Erdély, ugyanolyan mértékben magyar is, meg német is, de ha Bihar egyes szegleteibe mész, akkor még szlovák Erdélyt is találhatsz, ha meg Szamosújvárra – a hajdani Armenopolisba – mész, akkor láthatod az örmény örökséget. Olyan nehéz megérteni, hogy Erdélyben a kultúrák egyenlők és kiegészítik egymást? Nem vagy képes felfogni, hogy elmúlt száz év és itt az ideje előre tekinteni?
Amilyen gonoszak a magyarok, a debreceni kórházakban románul kezelnek, a nyíregyházi állatkertben románul is kapsz az állatokról tájékoztatást; Budapesten a helyi tömegközlekedés jegyautomatái román nyelven is eligazítanak. Amilyen gonoszak a magyarok, a gyulai román középiskolán a román elnevezés az első és a román trikolór is ki van tűzve az épületre. (...)
A románok 1918. december 1-i gyulafehérvári, írásba foglalt nyilatkozata, amit máig nem tartanak be:
"Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot."
E nyilatkozattal szemben, sajnos ez a 607. általam feljegyzett olyan dokumentum, ami a mélységesen primitív, sovénfasiszta, magyarellenes román megnyilvánulásokról tájékoztat...
"Zavarja a kétnyelvűség a Kovászna megyei prefektust
2017.04.26.
A Kovászna megye önkormányzata által civil szervezeteknek, egyházaknak és sportegyesületeknek nyújtandó támogatások kétnyelvű pályázati űrlapját kifogásolta Sebastian Cucu, a megye prefektusa.
Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök egy szerdai sajtótájékoztatón beszélt a prefektus fellépéséről és arról a dilemmáról, amely elé ez az önkormányzatot állította – közölte a Maszol.ro portál. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy az elmúlt években ugyanennek a kétnyelvű pályázati űrlapnak a kitöltésével lehetett a megyei önkormányzat támogatását igényelni, akkor ez nem zavarta a kormány Kovászna megyei képviselőjét.
Sebastian Cucu prefektus arra hivatkozva kifogásolta a pályázati űrlapot, hogy a kétnyelvűséget a magánszemélyek számára kell biztosítani, az önkormányzat pályázatai viszont civil szervezeteknek, sportegyesületeknek és egyházaknak, tehát jogi személyeknek szólnak.
Tamás Sándor elmondta: a megyei tanácsnak arról kellett döntenie, hogy ragaszkodik-e a kétnyelvűséghez. Ha ugyanis a pereskedés útját választja, fel kell függeszteni a pályázati támogatásokról szóló önkormányzati határozat végrehajtását, és ez mintegy 600 civil programot sodorhat veszélybe. Végül az a döntés született, hogy engednek a prefektus felszólításának, és román nyelvű pályázati ív kitöltését kérik az önkormányzat hárommillió lejes (210 millió forint) keretére pályázó szervezetektől.
A politikus azonban hozzátette: nemzetközi fórumok elé viszik az ügyet, hiszen a Románia által tíz éve elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája világosan leszögezi, hogy a hatóságoknak és intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti kisebbségek írásban és szóban is használni tudják nyelvüket. A Kovászna megyei tanács felhatalmazta Grüman Róbert alelnököt és Keresztély Irma megyei tanácsost, hogy készítsenek memorandumot az ügyről az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa számára, és készítsenek jelentést a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának 25. évfordulójára."'
Miért kell mindig a magyaroknak meghunnyászkodniuk?
Erre sajnos nagyon egyszerű a válasz: azért, mert az erdélyi magyarságnak egy fos politikai vezetése van, és azért, mert nekünk is csak egy fos magyar kormányunk van... :(
Gondolom az oroszok miatt nem tudják rátenni a mancsukat Moldovára vagy legalábbis annak teljes egészére (ott van belőle pl. az oroszokhoz húzó Transznyisztria).
