Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
A könnyed feldolgozás miatt erősen szokatlan dolog lehet, hogy valami némileg humoros részleteiben, de attól még a lényegi mondandó megállja a helyét. Meg sokan zokon veszik, hogy egy közel 100 éves tudományos tétel, ami valójában csak egy dogma volt, az most megdőlt, megbukott, vagy inkább helyesen lebukott. Ráadásul ilyen egyszerűen, ami negyedórás olvasást igényel csak, de a lényege a barkóba ( barkochba / Twenty questions ) tanpéldámmal meg csak 30-40 másodpercet. Amit a teszteléseim szerint 14-15 éves gyerekek is megértenek.
Végül 9 db belső szemléltető grafika lesz benne. Jelenleg ezeket formázom, mindet jpg fájlra és azonos szélességűre. Meg a megnevezéseket is átírom angolra, nehogy az ékezetes szöveg ott is bezavarjon.
Nem babrálok tovább a 7-8 db belső szemléltető grafikával sem. Az ide feltett második is kellően jó azért. Inkább haladok. Ketté kell vennem a vegyes Hu-En anyagot és akkor már be is illeszteni a grafikákat.
Keresni egy frappáns könyvismertető szöveget.
Aztán kezdem feltölteni az USA székhelyű automatikus e-könyvkiadási rendszerbe. Ott nagyon sok dolgot kell még egyeztetni és beállítani is. Azzal is lesz néhány nap munka. Annyi az előny itt az első angol nyelvű e-könyvemhez képest, hogy ez teljes terjesztésben mehet. Hagyni kell néhány napot a könyverjesztőknek is az átvételre. Van egy észlelési és átfutási idejük. Nem szükséges sehol sem korlátoznom a terjesztést. Ettől még magyar terjesztő nem lesz. ( mert alapból fehérgalléros bűnözés szinten kezelik a magyar könyv-terjesztést / értékesítési rendszert. Alexandra kiadó és terjesztő botrány után érthető is. )
Elvileg P-DOX időszámítás szerint 42 025 december első-második hetében kiadásra kerülhet.
4. Meta-matematika A meta-matematika a matematikáról, illetve a matematika egy elméletéről szóló elmélet.
Minthogy egy matematikai elmélet nem szól semmiről, a benne szereplő szimbólumoknak nincs abban az értelemben jelentése, hogy referálnának valamire a valóságban,
így a meta-matematikai elmélet nem lehet matematikai elmélet.
A matematikában az igazság fogalma általában értelmetlen, csak egy adott axiómarendszerre nézve értelmes (ahol az axiómarendszerbe a következtetési szabályokat is beleértjük).
A meta-matematika a matematikáról, illetve a matematika egy elméletér˝ol szóló elmélet. Minthogy egy matematikai elmélet nem szól semmir˝ol, a benne szerepl˝o szimbólumoknak nincs abban az értelemben jelentése, hogy referálnának valamire a valóságban, így a meta-matematikai elmélet nem lehet matematikai elmélet.
Magyar nyelvi fordítás részlet a második bekezdésből. A "metamatika" fogalom használat jelzi a mai olvasó számára, hogy az egész hülyítés. :
... Metamatematikaimegfontolások szempontjából természetesen irreleváns, hogy mely objektumokat vesszük alapul, ezért a természetes számok ilyenként való használatára hajlunk. Ennek megfelelően egy képlet ekkor természetes számok véges sorozata, a bizonyítás pedig természetes számok véges sorozatainak véges sorozatát ábrázolja. A metamatematikai fogalmak (pozíciók) így a természetes számok vagy ilyen sorozatok feletti fogalmakká (pozíciókká) válnak, és ezért (legalább részben) kifejezhetők magának ...
Na jó még sem álltam meg és berakok még egy banális cáfolási módot:
Gödel első nemteljességi tétele is pszihovirus-szerűen (vallás/hit, konteó, álhír, fake news, hiedelem, áltudomány, posztmodern filozófia, téveszme, pletyka ...) terjedt csak el, mert az is csak érvelési hiba trükk, átverés, akárcsak más átverések, amelyek még is népszerűek. Lásd kijózanító példának a barkochba találgatós játékot és kétféle szabályrendszerét. Az alap barkóba axióma és belső szabály-rendszerében csak IGEN és NEM válasz lehet. A kibővített barkóbában meg IGEN, NEM, IS, NEM JELLEMZŐ és NEM TUDOM. Mindkettő axióma rendszer és belső szabályok összessége. Sőt mindkettő formális axióma rendszer. Tehát egy olyan rendszerben, amiben a szabályok és az axióma rendszerek is csak saját magán múlnak, az bizony körkörös logika. Elvi hiba és elvetendő. Vagy mindkettő barkochba. Mindkettő matematika, és akkor Gödel első nemteljességi tételére is felvehető egy kibővített axiómarendszer, amiben már működik a játék és teljes. A matematika tehát lehet TELJES !!! Aki ezzel a hasonlattal sem érti meg, miért hibás, az már tényleg a beteges mentális ragaszkodás egy marhasághoz jelenség. Tévhit kategória. Igen erős freudi elszólás az, akik ezt "in/nem-komplett"-ségi tételnek nevezik, :-) .... de végül is igaz ... valóban az.
( Magyar nyelvben a nem-koplett = őrültet jelent.)
"A kitalálós játékban (barkochba) sem elég az "igen" és "nem " válasz (2), hogy müködjön. Az a tapasztalat, hogy minimum öt (5) kell. A logikai kapuknál, több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető. Tehát Gödel nem is fedte le, a matematikai döntéseket, teljességében. Csalt / trükközött !!! Hét helyett, kettőre szűkített."
Ezt én bemásoltam még egyszer, mert annyira fantasztikus. Hét helyett kettőre szűkített. A "hét" itt az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR és XNOR. Melyik kettőre szűkített a Gödel? Az a "kettő" már eleve egy csomó fogalom összemosódása. Valamiféle letisztult kettősség (igaz/hamis, igen/nem, bizonyított/megcáfolt), szemben azzal a harmadik lehetőséggel, ami a káoszt, a bizonytalanságot, a megismerhetetlenséget, vagy akár az értelmetlenséget jelképezi (paradoxon). A Gödel tételeiből vett fogalmak félreértéséből és összezagyválásából merített archetípusos motívum. Ez nem valamiféle tudományelmélet, hanem egy pszichés manifesztáció. Az, hogy azt a hét logikai műveletet a "hamis dilemma" kettősségével állítod szembe, az már egy akkora lóugrás, akkora kategóriahiba, hogy ezt már nem lehet fogalmi csúsztatásnak venni. Ez olyan, mint egy mitikus küzdelem Marduk önigazoló, "zárt" törvényei és Tiamat mélytengeri "nyitott" őskáosza között. Ez már pszichoanalitikai kategória. Itt szerintem lehet, hogy már azt kéne nézni, hogy mit szimbolizál a hetes szám. Mert logika, az nincs benne. Minél inkább odafigyelek arra, amit írsz, annál ízléstelenebbnek tűnik szó szerint venni, mert a belső struktúrája nem racionális, hanem mélylélektani és személyes.
A teljes viselkedésed ékesen mutatja, hogy semmit sem vagy képes tenni ha valaki NÁLAD ÉRTELMESEBB logikus érvezéssel megcáfolja a téveszméidet.
Köpni-nyelni nem tudsz. Maximum eljátszod, hogy aki intelligensebb ember téged megcáfolt, az levegő, és ettől fogva a hozzászólásaira nem reagálsz, hanem azt játszod, hogy a saját hozzászólásaidra írsz újabb dolgokat. Mintha senki sem cáfolta volna meg egyenes és kíméletlen logikával az eszelős ostobaságaidat.
@Siphersh még logikai vezérléstechnikában is leiskolázott. Ez azért nagy szégyen rád nézve.
A matematika egésze Gödel előtt is részben zár és részben nyitott logikai rendszer volt és most is az.
Zárt ~ axiómák (formális definíciók), dogmák, saját törvények, nincs átjárás más tudományokba, tesztelhetőség elvetve, egyénileg, vagy szavazásos döntések, tekintély elvek ... áltudomány jelleg
Nyitott ~ reális definiálások, általános törvényszerűségek, más tudományokkal is összhang, széles körű tesztelés, bizonyítással és annak is a + próbáival való döntés, tekintélyelv elvetése ... valódi tudomány jelleg
Jelenleg is a tudományágaknak besoroltak szinte mindegyike ilyen vegyes felállásban van. Van olyan ami szinte teljesen Zárt és áltudomány jellegű és inkább csak max ISMERET, és olyan is amely szinte teljesen Nyitott és tudománynak mondható. Ja és igen a valódi tudományban ott a fejlődés is és a dolgok idővel átértékelődhetnek.
Jó, hogy beírod egy könyv címét, ami engem igazol és téged cáfol.
One reason for the importance of the circuit model is its robustness. A basis
Ω is called complete if each Boolean function can be represented by an Ω-circuit; typical complete bases are the binary basis B2 and the basis U2, which equals B2 without EXOR and its negation. However, it is sufficient to have (binary) AND, OR, and (unary) NOT, AND and NOT, OR and NOT, AND and EXOR, or even only NAND (see Chapter 1).
A 11. fejezet bevezetőjéből, 507. oldal.
Nem 7 a minimum, hanem 1.
Az viszont nem derül ki belőle, hogy miért nevezed "döntési helyzeteknek" a logikai műveleteket vagy a logikai kapukat.
"Nekem lényegében a vezérlés-technika, automatizálás, robotika a fő tanult szakmám."
Akkor miért nevezed "döntési helyzetnek" a logikai alapműveleteket? Hol olvastál te ilyet? Ezek nem döntési helyzetek, hanem műveletek. És mi az, hogy "minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető"? Hétnél sokkal kevesebb. Kábé egy a minimum. A NAND. Az "lefedi" a másik hatot is.
Egyikről sem írtam, amit te felvetsz. Ami nálad biztosan valamiféle destruktív vallási, vagy filozófiai agymenés.
" ... több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető.... "
Igen barkóba tanpéldámról is vannak képek, magyar és angol verzióban is:
És ezek ehhez a "gondolatodhoz" lesznek illusztrációk?
"A kitalálós játékban (barkochba) sem elég az "igen" és "nem " válasz (2), hogy müködjön. Az a tapasztalat, hogy minimum öt (5) kell. A logikai kapuknál, több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető. Tehát Gödel nem is fedte le, a matematikai döntéseket, teljességében. Csalt / trükközött !!! Hét helyett, kettőre szűkített. "
Összekevered az igazságértékeket a logikai műveletekkel. Igazságértékből a logikai kapus táblázatodban is csak kettő van. Az "1" meg a "0". Azok felelnek meg a barkóba igen/nem válaszainak. Az 1 meg a 0.
Azt gondolod, hogy amikor a barkóba játékban valaki azt mondja, hogy "is", akkor az az "és" logikai műveletnek felel meg? Azt hiszed, hogy a logikai konjunkció azt jelenti, hogy igen is meg nem is? A logikai műveleteknek nulla közük van ahhoz, hogy barkóbában azt is lehet mondani, hogy "nem jellemző", vagy hogy "nem tudom".
De a totális logikai fogalmatlanságodat az is mutatja, amikor azzal jössz, hogy Gödel első nemteljességi tételét a hamis dilemma formalizálása cáfolja. Hogy a formalizálás cáfolja. Ez olyan, mint ha azt hinnéd, hogy attól lesz ízletes az étel, ha beledarálod a szakácskönyvet. Aztán ha megkérdezem, hogy a polcon lévő fűszerek közül melyik felel meg a ledarált receptben szereplő "oregánó" szónak, akkor azt válaszolod, hogy a kihalófélőben lévő treccsparti nem köti le a szellemi kapacitásaidat. Mi az, hogy a formalizálás cáfolja? Ennek semmi értelme.
Nekem lényegében a vezérlés-technika, automatizálás, robotika a fő tanult szakmám. Aminek ha az valamilyen, illetve bármilyen vezérléssel történi, innét indul ki szinte minden. Tehát ezek a hasznos és működő logika alapjai. Minimum alapjai.
Amit persze a bölcsészek, filozófusok, matematikusok is pedzegetnek, de nem igazán tudják mi a valós határ és mi az ami valóban működhet is.
A Boole-algebra és a logikai kapuk magyat táblázatához nehezen leletem megfelelő angol változatot. Végül lett, de még bele is kellett szerkesztgetnem, meg még egy felírat is kell a tetejére.
Ezt a részt is javítottam, mert a mazsolázás és a nem igazi skót, érvelési hibákat másként fejti ki az angol nyelv. Ilyen hasonló hibák biztos maradnak is még benne.
This is the most concise point: Gödel's first incompleteness theorem violates the rules of correct reasoning and mainly contains false dilemma-based reasoning errors, but it also contains circular reasoning errors, Selective Evidence / Selective Use of Data, No True Scotsman fallacy, and expert disguise. Furthermore, it can be criticized for its lack of novelty, since oxymorons and paradoxes have been discovered and known for at least 2,500 years. It should be rejected in science for many, even 5-6 reasons. So in reality, this is just a textbook example of a paradox that is slightly different from the others. So it is an important part of the evolution of human thinking and logic, but it can already be outgrown and surpassed. It can remain as a history of science.
