Így van, az étterem is az övék, és 2011-ben úgy tervezték, hogy mivel szerintük a tájékoztató táblák nem elegendőek, szükséges lenne egy bemutatóterem is, ahol videofelvételen és három nyelven ismertetnék a kristályosodási folyamatot. Hogy ez megvalósult-e, nem tudom.
Köszi a plusz infó-t, nagyon érdekes. Ezért mondtam, hogy mivel csomósodik a só nincs benne adalék. Tudtommal az étterem is a család tulajdonában van, és a terület nagyobb annál, mint amit be lehet járni (egy része le van zárva)
Még a sólepárló kapcsán itt egy cikk, mely szerint az alapító unokája működteti ma, és érdekes információkkal szolgál a helyről. Különösen tetszik a finomság, mellyel a tulajdonosok foglalkozását meghatározzák: ők "sókertészek".
A nyelvek állíthatóak, én a spanyol nyelvet néztem és úgy értettem, hogy a sólepárló három generáció óta üzemel, de a gazdasági versenyben, mint kisvállalkozók alulmaradtak és kénytelenek olcsón adni a "fehér aranyat". A sólepárlóban tradicionális módszerekkel előállított só ugyanis nagyon magas minőségű, nem tartalmaz adalékot. A család a só árusítása mellett ingyenesen látogathatóvá tette a sólepárlót. A só előállítása nem egyszerű, én úgy értettem, hogy 3-6 hét alatt sikerül. Az Atlanti óceán vize literenként 36 gramm sót tartalmaz, ez a víz folyik le a felső medencékből és ahogy párolog a víz, növekszik minden egyes liter víz sótartalma. Alul az úgynevezett kristályosító medencék vannak, ahol a só koncentrációja a literenkénti 360 grammot is eléri. A téli hónapokban nincs termelés, mivel a szél és az eső nagyban befolyásolja a só minőségét, de májustól novemberig kb. 500 tonna sót nyernek ki a medencéből gereblyékkel és egyéb szerszámokkal.
Németországban is forgalmaznak ebből a sóból (pl. a Herbária) 11, 50-ért vásárolják kilóját, melyből 100 grammot (a tisztaságától függően) 5 és 20 euró között adnak el. Most, hogy látom, milyen kemény munka a hagyományos sólepárlás, mélységesen szégyellem, hogy nem vásároltam sót a helyszínen.
mivel nem válaszoltál a 397-es hozzászólásomra, úgy éreztem, valami még most sem stimmel és szálka van benned, ezért utánaolvastam még egyszer annak a beszámolórésznek, amihez a hozzászólásodat írtad. Most értettem meg, te mire írtad azt, amit írtál, de még így is félreértés van és nem szeretném, ha valami harag lenne benned, így nem hagy nyugodni, ha nem tisztázom.
Elsőnek írom le a Borlabento melletti elhagyatott kikötőt, Puerto de Talavera, itt teljesen normális az út banánültetvények között.
Utána írom le a La Fajana völgybe vezető utat, itt nincsenek banánok, ez egy barrancoban megy le, bazi meredeken és nincsenek kiállók sem az autóknak.
Kimásoltam a google mapsból:
Ahogy a kép is mutatja, lehet követni, ahogyan ez az út a barranco mentén lekanyarog, egy autó széles, szétesőben lévő régi út, aminek egyik oldalát mindig a meredek sziklafalak kísérik, amikről nagy kövek gurultak időnként le.
Még így is van valami, amit másképp látsz? Mert nem szeretnék félreértések miatt haragban lenni. ;-)
Léna, olvasom szorgalmasan a blogot, köszönöm a polip tippet, eddig nem mertem belevágni az elkészítésébe, de legközelebb megpróbálkozom az előfőzős módszerrel. És sajnálom a sok negatív kalandot a kutyákkal, bár úgy látom, hogy nem kell téged félteni :) A szigeten én csak kerítésen belül láttam az őrzőkutyákat pl. egy banánültetvényen, a hangjukból ítélve azok sem viccelnek, de szerencsére nem jöttek ki, én meg nem akartam bemenni.
A sólepárlóról az útikönyvünk (ami amúgy 14 éves régi küönyv) azt írta, hogy a sólepárló nem működik.
A kalózós hely között totális félreértés van köztünk.
Van ez a kalózbarlangos rész, amiról én olvastam az útikönyvben (Tijarefe alatt, tehát a sziget átellenes oldalán, mint amiről te írsz). Amikor átfutottam a te fotóidon, akkor azt gondoltam (inézet alapján), hogy az a hely, ami Borlavento közelében van ), a borlaventoi világítótorony közelében, az lehet ez, azaz,azt gondoltam, hogy ti jártatok ott Tijarefe alatt és arról vannak a képek, mert a feliratot nem olvastam el. Ennél utóbbinál mi is voltunk, sima banánültetvények közötti normális aszfaltúton.
A másik hely, ahol a kalózbarlangok vannak: Tijarefe település 600 méterrela tengerszint felett fekszik és innen visz le egy horrorút (ti itt nem voltatok, legalábbis nincs képed róla, a blogodat meg már nagyon régen olvastam) a sziklákhoz, amikben ezek a barlangok vannak a kunyhókkal.
Tehát két teljesen különböző hely és és nem állítottam, hogy te erről bármit írtál volna, csak annyi, hogy egy képről feltételeztem, hogy innen készült. Tehát semmit sem mondtál te másképp, és összefüggés sincs a kétdolog között, csak leírtam, az elképzelésem.
Képek hozzá:
Puerto de Talavera, a borlaventoi világítótorony közelében, erről gondoltam azt, ez lehet esetleg ez a kalózfalu:
ezek pedig a tijarefei kalózbarlangok, avagy Prois de Candelaria:
Kicsit elbizonytalanodtam a beszámolódat olvasva. Ott is jeleztem (ha átment az info), hogy pl. a sólepárló nem "elhagyatott hely", ott igenis folyik ma is sótermelés. Az éttermet kár volt kihagyni, nagyon finom ételeket készítenek. Sokan bejelentkezve mentek oda, nekünk mázlink volt, igaz ahogy felálltak az asztaltól, egyből ugrottunk oda).
A kikötőbe vezető útról írtam (kalóztanya? - inkább ez az "elhagyatott", egy halászkikötő amit ma már kevesen ugyan, de használnak), egy világítótorony is van azon a szakaszon (előbb), de hogy az út horror? Keskenynek keskeny az ültetvények között, de vannak beugrók hogy elmenjen a szembeforgalom. Az igaz, hogy jó hosszú szakasz.
Beszámolómmal idő hiányában csak lassan haladok. A Tijarefe alatti kalózbarlangokról úgy rémlik, itt még nem írtak.
Prois de Candelari néven lehet őket megtalálni, de az oda vezető út horror.
Amikor Attamatta fotóit x alkalommal átnéztem, ott láttam ilyen sziklákba épült házakat, amiket aztán később felismertünk Borlavento közelében, az elhagyott kis kikötőben. De előtte végig azt hittem, hogy ezek a kalózlakások.
Tetszik a beszámoló, de nem is csodálkozom a szigetről alkotott véleményeden. Aki szereti a Kanári-szigetcsoportokat, annak La Palma szinte tökéletes választás lesz. Nekem Madeira az, de ez annak kistesókája.
Igaz, sok minden árnyalja a képet, de hol nem? És valljuk be, az emberek nemtörődömsége is sokszor csak olaj a tűzre. A bérautóban egyből leakasztottam a kalaptartót, a Muchachos-nál és a sólepárlónál be sem zártam az ajókat (azért azzal indítanak először, hogy megnézik, nyitva-e. Ha nagyon akarnak úgyis bejutnak, de legalább ne rongáljanak).
A vidéki szállásokkal vigyázni kell, mert nem egykönnyen találhatóak meg. Én rákerestem a google-földdel, és pont úgy nézett ki felülről, mint a képeken, míg más szállásokat a prérire vagy egy barranco közepére rakott, ahol semmilyen ház/út sem volt. Utca-nézett ugyan nem volt a falucskához, de a nagyobb objektumok által szépen be tudtam lőni a házat, nem is keveredtünk el.
Alapvetően nem vagyok cicás, mert nem bírom az "akcentusukat", de olyan macsekot fogtunk ki, melyik kutya mellett nevelkedhetett, mert szakasztott úgy viselkedett, még pitizett is! Felugrott az ölembe, és úgy bámult a képembe, amikor pedig közel hajoltam, képen akart nyalni. Egyik este azt hittem, hogy már kint van, erre a varenda ajtón visszaslisszolt, reggel meg a takarón nyújtózkodott. Persze kapott minden földi jóból, a sonkás-sajtos tésztából repetát is kért. Általában jópofa nevű településeket fogok ki, így évekig el lehet viccelődni velük. Volt már Nemesvita, itt pedig Mazo, amit én Maco-nak ejtek a mai napig (figyelj Pirosmaci!), a szállásunk pedig Maco villája lett (Villa de Mazo). Az biztos, hogy iszonyú hangulatos volt, rálátással a reptér egész területére, igaz, csak nyáron ajánlanám a kőfalak miatt. Ha valaki ilyent nézne magának, legyen benne fűtés (pl. kandalló).
Köszi szépen ezt a blogot, el is olvastam amit eddig írtál. És köszönöm, hogy egy kicsit be is engedsz bennünket a magánszférába a magyarázatokkal a privát szálláshely vs szálloda témában. Én is úgy gondolom, hogy ad kis otthonosság érzetet az embernek az amikor maga készíti el a reggelijét, vacsoráját, elmegy bevásárolni, pont úgy mint otthon, csak ráérősebben és nagyon kíváncsian. Szóval imádom a naplódat :) (a szálláshely mesés, a macsek nagyon jó fej :))
Ezt anyniszor olvassa az ember az útikönyvekben, hogy hol veszélyes a aprkoló, hol szokták a kocsikat feltörni és az ember soha nem tudja elképzelni és ezt személyesen megélni valahogy nagyon sokkoló volt számunkra.
Elkezdtem a blogolást, előbb kicsit hosszúra nyúlt merengésekkel, de sorban jönnek utána a képes részek is.
Igen, mondhatni, szinte mindennapos látvány. Ez ugyanazon a helyen van, ahol az előző képem, csak sokkal később és a Pilar felől.
A sziget klíamtechnikailag hasonlóan működik, mint Tenerife (erről már írtam sokat korábban). A passzát szeleknek köszönhetően, a tengerből felszálló páratartalom reggel elkezd gyülekeni a sziget kelet felé néző oldala mentén, és felfelé száll. A magasabb légkörben lehűl a párás levegő és átalakul a pára esőfelhőkké, majd beleütközik a hegyhátakba, amik felett általában nem száll át, így a keleti oldal rendszeresen felhős, esős és hűvősebb, mint a nyugati. A nyugati oldal ezzel szemben gyakrabban naposabb és melegebb klímájú, valamint itt található a legtöbb strand és ezáltal kiépült üdülőközpont is.
A szigeten kevés rendes bevásárlási lehetőség van. Szinte minden településen van egy kisebb-nagyobb Spar, ezekben nincs friss húsárú, és a választék sem olyan nagy.
Egy Lidl van, amit nem rég építettek, ez a reptérről Santa Cruz fel indulva a 2A lejárónál, pár erős szerpentin után a hegyi út mellett érhető el. Mi szinte mindig ide mentünk, mert olcsó és itt vettük meg az összes alapcuccot, zöldséget, gyümölcsöt, sört, hatos csomagolású vizeket, a házicicánknak macskakaját, meg a kenyeret is, mert nagyon nagy választék van pékáruban és sokáig jól eláll. Ha valaki itt vesz pékárút, mindenképpen kóstolja meg a tonhalas rúdat, valamiisteni finom. Este 10-ig nyitva van, vasárnap semmi sincs nyitva.
Eztán a fővárosban az Avenida del Puente nevű sugárúton, ha fentről, az alagút felől jön le az ember kocsival, rögtön fent bal oldalon van egy nagyon nagy Hiper Trebol és kb. 70 méterrel alatta, egy saját mélygarázzsal rendelkező Hiper Dino. Ezeknek van sajt, friss hús és friss halas pultjuk is. Nekünk emitt nagyon fontosak voltak, mert halat, polipot, garnélákat vettünk frissen, de a grillezéshez a husokat mind a Lidlben vettük meg, nagy a választák ott a lecsomagolt husokban. Kétszer vettünk egész nyúlat, ki van pakolva, csak szét kell vagdosni darabokra, szuper pácot csináltam hozzá és nagyon finom volt grillen. Csak 4,50 Euro volt egy egész nyúl.
El Pasoban van a sziget legnagyobb üzlete, két szintes HiperDino és ha El Pasoból megy az ember vissza az alagúton át Santa Cruz felé, akkor automatikusan azon az úton jön lefelé, ahol a Lidl is van, de még kb. 1 km-mel a Lidl előtt van ott a jobb oldalon szintén egy nagy HiperDino. Ezeken kívül nincs nagy üzlet a szigeten.
A főváros vásárcsarnoka nekünkegy vicc volt. Ez egy kis terem volt, aminek négy sarkában négy árús pultja volt, és még kívül körbe pár kisebb, főleg turistákra specializálódott bolt.
Benzin jelenleg 94 Centnél van literárban.
Belépőt csak egy helyen fizettünk, 5 Eurót fejenként, a déli csücsökben a Volcan de san Antonio, Volcan de Teneguia parkjában.
A Roque de Muchachos parkolójában reggel fél 11 előtt, mielőtt odaér a ranger, aki az infós kunyhóban ül, törik fel az autókat. Egy német pár ott hagyta a hátizsákját a vezető ülés mögött, míg felmentek a kilátóba, fel volt törve a kocsi és nem volt meg a hátizsák. Ezt csak utólag tudtuk meg, miután két km-mel lejjebb, találtunk egy eldobott, kinyitott hátizsákot és ezt azonnal felvittük ehhez a rangerhez. Még ott volt a pár, akitől ellopták, a pénzt kiszedték a pénztárcákból, de úti okmányok, bankkártyák, minden més benne voltak.
köszi mindkettőtöknek a választ, bár El Paso számomra túl a hegyekben van, így mindenképpen parthoz közeli szállás lesz és a Hiperdinó sem annyira mérvadó a szállás kiválasztásánál, de a reptérről útközbe biztos útba lesz ejtve.
ilyen felhőátfolyásokat ti is láttatok, a sziget melyik részén van erre a legnagyobb esély, egyáltalán mindennapos látvány?
Hasonlóan gondolom, ahogy Attamatta is írta. Szerintem nem érdemes megosztani az időt két hellyel, annyira nem nagy a sziget. Nekünk Puntallanatól másfél órába tellett átkocsikázni Puerto Naos körüli strandokig, és két órába az északnyugati részekre. Úgy gondolom, ha másodszor mennénk, én is középen laknék, még pedig El Pasoban. Ott volt a sziget legnagyobb HiperDinoja is, ahol nagy friss halas téke volt ez nekünk nagyon mérvadó. És már a naposabb oldalakon van, mégis bármihez közel esik.
A szállásunkat, amit a booking.com-on foglaltunk, ez az iroda közvetíti, tele van az oldaluk hagyományos vidéki házakkal, szebbnél szebbek. Most ellent kell mondanom saját magamnak, amikor Attamattának írtam, nekem nem tetszenek ezek a régi stílusú házak. Képeken nem is tetszettek, de benne lakni élmény volt és másodjára is ilyet keresnék. ;-)
véleményed szerint érdemes La Palmát szállások terén megosztani? (hogy ne az autózással menjen el a nap)
Szerintem semmiképpen. Valahol középen foglalj szállást, a szigetet kettészelő képzeletbeli vonalon vagy ahhoz közel, és akkor nincs gond. Ha nagyon felmész északra, onnan körülményes bejárni a szigetet, de északra 1 alkalommal érdemes körutat szervezni. Dél felé sincs túl nagy rizikó, az a rész nem szerpentines.
az a helyzet, hogy transavianál lett most őszre foglalva járat, a munka közbeszólt, így eltettük 2017 márciusra , persze az se lesz jó, de jelenleg nincs nyári menetrendje a Kanárira... ezekkel a változtatásokkal már 300 eurós a jegy/fő, így annyira nem akarjuk elveszteni :)
véleményed szerint érdemes La Palmát szállások terén megosztani? (hogy ne az autózással menjen el a nap)
Bocsánat a sok elgépelésért, nem vagyok analfabéta, csak izgatottságomban általában gyorsabban gépelek, mint ahogy tudok és csak két ujjal pötyögöm, így gyakran mellé megy.
Megérkeztünk haza, éjfél van, elég fáradt vagyok, most nem írok sokat, de majd holnap folytatom.
Összességében nekem La Palma egy az egyben olyan, mint Tenerife, olyan zöld és olyan hegyes, de ami javára szól, hogy sokkal nyugisabb, sokkal kevesebb a turista, bár mivel mi németek vagyunk (azaz a férjem, ezáltal én is félig már), olyan szinten csak német beszédet hallottunk, hogy kezdtem már azt gondolni, hogy Mallorca után ezt a szigetet nevezik ki a következő német Bundeslandnak :-)
A keletei oldal az egész 10 nap alatt felhős, borult, esős volt, de mégis a táj szépségében, a lezuhanó magaspartokkkal, mély barrancokkal nekünk ez jobban tetszett, mint a másik oldal.
A másik oldal előnyer az örök napsütés volt és amint étmentünk az alagutón és kijöttünk a túlóldalon, esőfelhőkből a vakító kék alá kerültünk.
Szóval nagy dilemma lenne, ha visszemennénk, hogy hova is, mert a házunk annyira tetszett, hogy oda szeretnénk még visszamenni, meg mert eleve a keleti oldal jobban tetszett, da ha meg eg ykicsit strandolni is akar az ember, mert kirándulni a kalderában, meg északon, akkor a nyugati oldal előnyösebb, mert azért keletről bazi sokat kellett minden nap autózni, főleg a legészakibb részek, Santo Domingo körül borzalmas hosszú szerpentineken voltak elérhetők.
Csak háromszor túráztunk, de semmi különöset. Őszinte leszek, ha meg is köveznek azok, akik képesek minden nap korán felkelni és mindent megnézni...mi fáradtak voltunk és nyűgösek, sokszor semmihez sem volt kedvünk, mikor reggel megláttuk a vacak időt. Átálltunk az önellátás miatt egy olyan ritmusra, hogy este 8-ra értünk haza, akkor 2-3 órát tartott, mire beindult a grill, mire megsült az egész nyúl, meg hasonlól, mire elpakoltunk, megittünk egy sört és leroskadtunk a tévé elé )mert kint túl hideg volt ücsörögni), úgy elment az idő, hogy 1-2-kor mentünk csak lefeküdni és így képtelenek voltunk felkelni korán, így hosszabb túrák szóba sem jöhettek. De nem bántuk, hogy így volt, mert elvileg pihenni is megyünk nyaralni és nem csak összetörni magunkat azért, hogy mindent lássunk. Ez most ilyenre sikerült.
Nekünk nagy belső vágyakozásunk az, hogy egy ilyesmi helyen, egy szép házban, szép kerttel, szép medencével töltenénk el nyugdíjas teleinket. Ez nem valószínű, hogy be fog következni, de ha még csak 10 napra is lehet egy "saját" házam, olyan kilátással, hogy leülök reggel a verandára kávézni és fel sem akrok kelni többet onnan, akkor mi ezért az életmód-érzésért is megyünk ilyen helyekre, és ezt zeretnénk is maximálisan kiélni.
A túrák valahogy rettentően nehezünkre estek, egyszer szakadó esőben mentünk széldzsekiben, ami alatt annyira beizzadtunk, hogy azóta is mindketten nagyon megfáztunk és beteg voltunk végig. Talán emiatt, vagy mert már két éve egy dekát sem mozogtunk, majd meghaltunk, mikor a Roque de Muchachosnál a parkolótól az első kilátóig és onnen vissza másztunk, nem kaptunk levegőt, fuldoklottunk és patakokban folyt rajtunk a víz. Ezek után a völgyben, amiről itt Rezedával irogattunk, már semmi lelki erőnk sem volt túrázni, mert egyszerűen lusták voltunk hozzá.
Bővebben a következő napokban még.
Traveller: szerintem a bármilyen olcsó társaság + egy Kanár-szigetről át Binterrel is jó megoldás. De Air Berlin és Condor ismennek heti egy alkalommal, drágábban, mint az Iberia, amivel most mi voltunk.
Azt hittem amolyan freudi elszólás volt a Puerto Napos, merthogy napos volt ezek szerint ? :)
Mindenesetre ezek szerint nem olvastam hiába, vagyis valóban a nyugati rész naposabb. Sajnos a transavia kivetette a 2017-es nyári menetrendjéből az egész Kanári szigeteket Münchenből, remélem ez változik 1-2 hónap múlva, de jelenleg egyik szigetre sincs időpont (legutolsó időpontok március).
