A szerzői jogok megsértése a Modus Moderandi alábbi pontjába ütközik:
Etikai szabályzat II. 1. a.
Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely a közzétételének időpontjában hatályos magyar jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.
Megnéztem a példát, a megoldókulcsban levő megoldás biztosan rossz. A Gyártóüzem 1 bérköltségénél 2 X 3000 + 1.5 X 6000 = 15.000 Ft/db a helyes meoldás. Innentől dől minden, mert nem jó a bérköltség összesen, persze a bérjárulék sem, stb, stb. Újra kell számolni az egészet.
A másik kérdésedre, hogy jön ki az anyagjellegű ráfordítás, azt tudom mondani, hogy az egész példát le kell könyvelni elsődleges 5-ben, másodlagos 6,7-ben, akkor látom csak.
A jövő hét folyamán nekiülök és megcsinálom, utána tudok válaszolni. Vizsga előtt még belefér.
További szép napot, sajnálom, hogy nem segíthettem többet.
Ui. Megnéztem minden elemzés példatárat, így ebben a formában persze egyikben sem volt benne. Abban bízom, hogy a vizsgán nem lesz ilyen 6-os, 7-es könyvelés.
Sziasztok!Van valakinek tipus feladatai megoldásal számvitelhez vizsga példákon kivül? csepp18@citromail.hu cimre szivesen látnám ha valakinek lenne. előre is köszönöm
szia! Én már végeztem a számvitellel, de emléxem arra a feladatra, mert anno én is gondolkoztam rajtam, de nem jutottam semmire, sztem egyszerűen rossz a megoldás mert nem lenne értelme azt nem beszorozni az óraszámmal. sztem ilyeneken ne akadj fel, mert nem egy rossz megoldást láttam már....
Számvitelből lenne kérdésem, már többször is megkérdeztem, de senkitől se kaptam még választ, úgyhogy jó lenne ha valaki válaszolna, aki tudja a megoldást, mert én nem tok rájönni hogy jöttek ki a következő számok:
A 2006 május A feladatsor 3. feladatába a 3. táblázatba (tény adatok táblázat) az anyagjellegű ráfordítások legfelső összege hogy jött ki? Ahol az X van.
És ugyanennél a feladatnál, amikor a bérköltséget számoljuk az előkalkulációnál:
Bocs, lehet, hogy nem is pont a kérdésedre válaszoltam. Vagy nem konkrétan.
Tehát. Ha a könyv szerinti érték 300.000 és tudjuk, hogy az árrés (pl. itt) 40 %, akkor úgy kell gondolkozni, hogy a 264-ről kivezetek X-et, minusz a 265-ről 0.4 X-et, tehát 0,6 X = 300.000. Ebből kiszámolható, hogy X = 500.000, ezt a 264-ről vezetem ki, és 0,4 X = 200.000, ezt a 265-ről vezetem ki. Képletben: (265) X - (264) 0,4 X = 300.000
Ha azt mondja a feladat, hogy a "könyv szerinti értéke" akkor az azt jelenti, hogy a 264-ről 500.000 -et vezetsz ki, minusz a 264-ről 200.000-et, hiszen az árrés mindig minuszos. a kettő egyenlege együt adja ki a 300.000 ft könyv szerinti értéket.
Ezt mindig együtt kell nézni azoknál a főkönyvi kivonatoknál, ahol van hozzá tartozó árrés vagy árkülönbözet.
Ilyen jellemzően a kisker áru, mint a példában, de lehet anyag is, elszámoló áron és van hozzá árkülönbözet megadva, vagy a saját termelésű készletnél a félkésztermék a 235-n és van hozzá a KÉK ami 238-on van, de ilyen a késztermék a 251-en, és van hozzá 258.
A lényeg az, hogy tudd: a 264 mindig minuszos, ezzel szemben a a 228, 238, 258 lehet pluszos (TE) de lehet minuszos is (KE). Ezeket az előjelük alapján kell figyelembe venni a könyv szerinti érték meghatározásánál.
Sziasztok! Számvitel kérdés: a 2010.03.18. A csoport gazdasági eseményeihez: a 3. gazdasági eseménynél: miért 60%át veszi a 300.000 ft könyv szerinti értékű árunak? Összefügg az árrés 40%-os mértékével?
Májusba megyek számvitel-elemzésből vizsgázni, nincs valakinek olyan segédanyaga amiben a hiányzó adatok kiszámitása van? Nagyon megköszönném. E-mail:suzy76@citromail.hu
tudna valaki segíteni nekem és elküldeni a régi rendszerű pénzügy feladatsorból azt amelyiket 2010márciusában írtunk? most futok neki jővő héten negyedjére és gondoltam hátha segítségemre lenne puskázásban...
