hát láttam egy kitűnő filmet a tervezett Mars expedícióról.
Az elképzelés brilliáns, a Mars meghódítása több lépcsőben történik, először több fordulóban robot űrhajók szállítják oda a felszerelést. Utána jönnek az emberek, akik bázist építenek, és a korábban már ottlévő berendezéssel elkezdik gyártani az üzemanyagot, amivel majd visszatérnek a földre. Eközben a Mars körül parkolópáján köröz a Mars - Föld úrhajó. A visszaút mindüssze 1 év, a megteendő távolság 300.000.000 km.
Szépen átgondolt minden, de ezek után azt kell mondjam a Mars utazás nem a Holdon vagy a Marson, hanem egyelőre a Jupiteren van, ha nem is fényévnyi, de több tízéves távlatban.
Utolsó marsi produkciónk a 10 kg-os játékautó marsra juttatása volt...., ezt még egy kicsit upgradelni kell, ez még csak a Windows 1.0 B verzió...
A Holdbázist is lehet pörgetni (a kacsalábon forgó Holdbázis..).
Házi feladat: adott g<gföldi gravitációs gyorsulás. Mekkora szögsebességgel pörgessük a Holdbázist, ha azt akarjuk, hogy a benne a forgástengelytol x méterre elhelyezett ember földi nehézkedést tapasztaljon az alfa szögben döntött padlón. Nyilván itt alfa a szögsebesség függvénye - az eredo eronek a padlóra meroleges irányban kell mutatnia.
Egészségügyi szempontból (csontritkulás, izomgyengülés és -sorvadás, vérkeringés, stb.) a teljes súlytalanság SZVSZ rosszabb, mint egy, a földinél gyengébb gravitációs tér. De ha lenne is állandó Hold-, vagy Mars-bázis, a személyzetet viszonylag sűrűn (2-3 évente) kellene cserélni onnan is, mert még az erőnléti gyakorlatok ellenére is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg az emberi szervezetben. Lehetnének olyan esetek, amikor az illetőnek, vagy pláne az ott született gyerekeknek már nem is nagyon lenne célszerű visszatérni a Földre.
Ami a holdbázisok belsejében való járást illeti, tulajdonképpen megoldható lenne egy vaspadlóval (amire akár szőnyegpadlót, vagy műanyagot is rakhatnak), és egy megfelelő erősségű (elektro)mágneses cipőtalppal, hogy a járás a földiéhez hasonló ritmusú legyen. Ettől persze a gravitáció még nem növekedne, de az izmok jobban dolgoznának.
Az állandó holdbázis nem megoldás - szerintem.
A hold gyenge gravitciója szerintem hosszú távon még rosszab, mint a teljes súlytalanság. Csak gondolj bele: hogy tudnál közlekedni egy zárt holdbázison. Ugrálnál, mint az Apollo-hajósok? Akkor vagy 4m-es plafon kellene...
"Kérdésem: miért nem fejezték be az Apolló programot."
Mert iszonyú drága volt, és időközben a Vietnami háború is igen komoly kiadást jelentett. Ráadásul politikailag sem volt értelme tovább eröltetni az Apollo programot. Az oroszok elött értek a holdra. pont. A nemzetett pedig már alig érdekelte a holdprogram, inkább a vietnami mészárlás, woodstock meg az eféle dolgok váltak "népszerűvé"...
Igy a politikusok '70 közepén úgy döntöttek, hogy csak az Apollo-17-ig támogatják tovább a holdprogramot...
Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy a köztünk élő ufókat kétségbeesetten rejtegetni próbáló szemét kormány-világösszeesküvés állította le a programot. ;-)
Szerintem egy csillagász őrülten örülne egy ilyen távcsőnek... irtó sok mindent nem lehet látni a világból a légkör miatt
Az igaz, hogy a Holdrol elhozott kozetek tanulmanyozasa sok tudomanyos munkat adott (sok evi munkat), de meg tobb minden van, amit a Hold program segitsegevel jobban lehet kutatni. Pl. kerdezz meg egy csillagaszt, hogy orulne-e egy a Hold tuloldalan elhelyezett tavcsonek (nem kezi tavcsore gondolok) (illetve az altala szolgaltatott kutatasi lehetosegeknek).
Nem tudom, ohgy pontosan miert allitottak le a programot (aminek a tudomanyos feladatai elore meg voltak hatarozva), de nem hiszem, hogy ez volt a dolog hattereben.
Igen, a tépozár onnan jött, ez biztos.
Nem lehetséges, hogy a zippzár _is_? Ha nem, esetleg tudsz valamit arról, hogy honnan (mikor), mert ügyes egy találmány, ahhoz kétség nem fér. :-)
mit hozott a holdkutatas?
egy ket reszteruleten egy-ket apro ujdonsagot, semmi attorest
az urallomasok sokkal tobbet hoztak
Pl.
-urhajok egymashoz dokkolasa (ez az urallomasoknal is jol jott..)
-nagyobb erosebb hordozoraketak (Saturn V) (pl. Skylabhez is jol jott egy erosebb raketa, de a nagyobb mulholdakhoz is)
-(nem tisztan anyagi, vagy tudomanyos haszon, de) a Fold mint egyedi, vedendo serulekeny (es gyonyoru) bolygo szemlelete az urhajosoktol, es altaluk keszitett fotokon keresztul.
-sok apro talamany. Nem tudom mennyi jott altalaban az urkutatasbol, es mennyikonkretan a Hold-programbol, de ilyenekre gondolok, mint: zipzar, teflon, intim betet, ... /segithetne valaki :)/
Szerintem a Holdon és a Marson lévő gravitációt össze se lehet hasonlítani...
Már hogyne lehetne. A Marson a felszíni gravitációs gyorsulás 3,37 m/s2, a Holdon 1,63 m/s2. (A Földön 9,8 m/s2) Nem olyan leküzdhetetlenül nagyobb a marsi.
Szerintem a Holdon és a Marson lévő gravitációt össze se lehet hasonlítani...
Sajnos szerintem Don Corleonénak van igaza az emberes Mars expedícióval kapcsolatban. El kell fogadnunk, hogy jelenleg semmi oka (vagy szinte semmi) nincs az USAnak, hogy pénzt (értsd nagyon sok pénzt) áldozzon az űrkutatásra. Hiszen a Pathfinder-rel is tudatni tudták, hogy senki se jobb náluk, miért fordítaná a többszörösét az USA erre. Sajna nem jótékonykodásból áll a világ...
Pedig higyjétek én is jobb szeretnék marsi, meg holdi kolóniákat látni, de fogadjuk el a valóságot, miszerint jelenleg az ISS az amit figyelhetünk, mint az űrkutatás újabb lépcsőfokát.
Ha csak annyi lenne a cél, hogy odamegyünk, leszállunk és visszajövünk, annak szerintem technikai akadálya nem lenne. Hogy ennek értelme mi lenne, az egy másik kérdés.
masreszt pedig a technikai oldalarol arra is kivancsi lennek, hogy utanaszamolt-e annak valaki, hogy a marsra valo leszallas es felszallas orbitalis palyara megvalosithato-e kemiai hajtomuvekkel
mivel a marson nincsenek oceanok, valamint ritka a legkor es keves a hasznalhato repuloter, ezert a leszalloegysegnek nagy valoszinuseggel a raketahajtomuveivel kell magat lelassitania egy par m/s-os sebessegre az orbitalis palyarol (gondolom ez a marson se lehet sokkal kevesebb, mint 7 km/s sebesseg)
de a leszalloegysegnek nem csak magat az urhajosokat es az eletbentarto cuccokat kell levinnie, hanem egy jo bazi nagy raketat is (most tekintsunk el az inditoallvanyok hianyatol), ami majd visszaviszi az orbitalis palyara az embereket.
szoval nem tudom, hogy egy ilyen bazi nagy objektum le es felvitelehez elegendoek e a hagyomanyos hajtomuvek.
Csa,
na akko'
egy ilyen tobb szaz vagy ezermilliardos (USD)beruhazasban, amelynek a megterulese mondjuk 100 ev mulva varhato maganceg meg kozeptavon sem fog befektetni
ez ugy 50 even belul csak kormanyok tehetetik meg
mint mondtam, sokkal olcsobb es egyszerubb elobb sziberiat es a vilagtengereket benepesiteni mint a marsot
masreszt, amikor a kulonbozo tudomanyos projektek kozott osszak el a pezt, vannak masok akik sorba allnak, peldaul igen igeretes a biotechnologia
de pl a termonuklearis energia kutatasaba is hamarabb raknek pezt mint az emberes mars expedicioba
egy visszatero robotos felderites sokkal gazdasagosabb es hatekonyabb lenne, mert nem foglalna el az urhajo 70%-at az ember eletfenntartasahoz szukseges berendezes
+ lokest adna a mesterseges intelligencia kutatasnak
en egy ilyet mindenkeppen tamogatnek, es majd utana kiderulne, hogy egyaltalan erdemes e az emberes urutazas
politikailag:
nemcsak a kormanyok, hanem a valasztoik sem akarjak a marsraszallast, ugyanis, sok helyre elkelne az a pez
raadasul az urhajosok elvesztesenek kockazata nagy
tudomany
miert nem tudja ugyanazt az eredmenyt elrni a visszatero robot ?
milyen plusszt tud az ember hozzaadni ugyanolyan hasznos teher mellett?
technikailag:
mit hozott a holdkutatas?
egy ket reszteruleten egy-ket apro ujdonsagot, semmi attorest
az urallomasok sokkal tobbet hoztak
Ha kína bejelentené még ennek az évtized végén /kínai/ember fog a marsra lépni az USA-nak is több pénze lenne mindjárt, a mars expedicióra mert az nem lehet hogy egy komcsi vörös lobogó diszelegjen a marson :))
Gazdasagilag:
egy ilyen akcio penzugyi megterulese nulla,
Ez meg akar igaz is lehet - rovid tavon. Ugyanis hosszabb tavon nezve egy ilyen expedicio lefekteti az alapjait a bolygokozi utazasoknak, amelybol a kovetkezo hasznok szarmazhatnak (a tavolabbi jovoben):
- telepek letrehozasa a Fold tulnepesedeset elkerulendo (a Mars terraformalasa),
-banyaszat, ipar, termeles masik bolygokon (elsosorban a Marson) kihasznalva a bolygo specifikus elonyeit (rendelkezesre allo nyersanyagok, kisebb felszini gravitacios gyorsulasbol adodo gyartastechnikai elonyok,
Politikailag:
Az urverseny presztizs szinten soha nem fog mengszunni. Az igaz, hogy nincs akkora osztonzes errol az oldalrol _most_.
Tudomanyilag:
egy urteleszkop vagy egy robot ugyanazt a teljeseitmenyt el tudja erni, ezert nem kell embert kuldeni Nem tudja elerni.
Technikailag igen sokat profitalnank a technikai megvalositas kidolgozasan (mint ahogy a Holdraszallasen is sokat nyertunk).
Az, hogy egy ember a történelemben először egy idegen bolygóra teszi a lábát, nem elég nyomós érv? Lehetséges, hogy az űrhajósok találnának ott olyan dolgokat, amikről a szondák meg a Pathfinder nem küldtek információt.
Nem tudom, láttátok-e a "Mars Mentőakció" c. filmet. Nekem valahogy megdobbant tőle a szívem.
Más dolog beszélni a tengerről, más dolog látni, és megint más úszni benne...
kosz az ingyenreklamot
most enm tudom mi a bajotok, en meg tudom indokolni amit mondok
Gazdasagilag:
egy ilyen akcio penzugyi megterulese nulla,
ugyanis a marslakoknak nincs kemenyvalutajuk
tehat senki nem fog magantoket belerakni
a kormanyzatoknak meg egyelore meg hova raknunk a szukos eroforrasainkat,
talan ha lesz egy par evtized mulva egy nagy vilagvalsag, akkor a feles kapacitasok levezetesr jo lesz
Politikailag:
megszunt az urverseny.
Tudomanyilag:
egy urteleszkop vagy egy robot ugyanazt a teljeseitmenyt el tudja erni, ezert nem kell embert kuldeni
Technikailag:
itt talan varhato nemi eredmeny, bar a holdutazas se hozott tul sokat
na es mik a ti erveitek?
de nem pontrol pontra valo belekotest varok, hanem egy egybefuggo ervrendszert
koszi
Szerintem biztos meg fog valosulni valamikor a fenysebessegnel gyorsabb utazas, ami lehetöve teszi majd, hogy meghoditsuk a Vilagegyetemet, akar meg mas galaxisokat is.
Az bizonyitott teny, ha jol tudom, hogy vannak fenynel gyorsabban mozgo reszecskek, a tahionok. Ezeknek a feny sebessege also hatar a jelenlegi tudasunk szerint. Az igaz, hogy a relativitaselmelet szerint eppen a feny sebessegevel nem lehet mozogni (0-val kellene osztani az egyenletben), de a kvantummechanika felcsillantja a lehetöseget arra, hogy ezt ki lehet kerülni valahogy. Atomi szinten ugyanis "mindennapos" jelenseg, hogy elektronok ugy ugranak egy magasabb energiaszintre egy alacsonyabbrol, hogy a közbensö szintet kihagyjak. Ki tudja, lehet, hogy a relativitaselmelet es kvantummechanika összeegyeztetesevel kepesek leszünk arra, hogy ugy erjünk el fenynel nagyobb sebesseget, hogy közben soha nem haladtunk a feny sebessegevel. Es akkor szabad az ut a csillagokba!
>>En arra lennek kivancsi, hogy milyen emberek azok, akik igy velekednek? Milyen iskolai vegzettseguk van? Miert ez a velemenyuk?
Don Corleone nevéhez hűen szerintem maffiózó, vagy politikus [esetleg mindkettő?] minimális háttértudással alkot véleményt olyasmiről, ami egyáltalán nem érdekli. Sajnos az ehez hasonló hátérrel rendelkező emberek vannak döntőhelyzetben szerte e világon :(((
Hat igen az emberes marsutazasnak az egvilagon semmi ertelme sincsen.
Par 10 kg kozetminta hozatala erdekes feladat, es nem artana megcsinalni, de azt hiszem az embernek meg boven van eleg hely a foldon is.
A marsnal meg sziberia is joval baratsagosabb:))
Ami engem legjobban izgat ebben az egesz csilagkozi dologban, az hogy mennyi a valoszinusege Fold tipusu bolygok elofordalasanak a kozeli csillagokon.
Szerintetek mikor lesz olyan szinten a tudomany es technologia, hogy ilyen tipusu bolygokat ki tudjon mutatni idegen csillagokon?
A holdraszállás azért jött létre, mert a világ akkor még kétpólusú volt, az amerikaiak mindenáron meg akarták mutatni a néhány éves szovjet rakéta és űrkutatási fölény után, hogy ők a jobbak. Amikor ez eldőlt(az USA javára), s mindamellett az is kiderült, hogy az óriási költségek mellett a holdraszállások a szenzáció és bizonyos technológiák kipróblása mellett nem hoznak extra tudományos eredményt, a még hátralévő tervezett holdutazásokat is leállították...
