Persze, ez annyira nyilvánvaló, hogy aki ilyent állít, csak lejáratja magát. (pl. nem jut eszébe az, hogy a tömörítési eljárást többször alkalmazva mi jönne ki?)
ABO:
Megnéztem az oldalt, nagyon el akarják adni :)
Csak kéttónusú képek tömörítésével foglalkozik, amiben a hivatkozott TIFF CCITizé szabvány valóban elég régi és a JPEG, JPEG2000 pedig nem erre való!!! (ui. azok 24bites és nem 1 bites színmélységre vannak kitalálva!!!!)
Úgyhogy az összehasonlító "adatok"at jó lesz elfelejteni - igazán az mondana valamit, ha ott lenne az algoritmus... :)
Nem tudom hallottatok e rola, hogy egy szingapuri
cég azt állitja, hogy áttörést ért el a tömörités
terén. A tömöritésük veszteségmentes, bármilyen
adatot, akár zip-et is 32 szeresen tömörítenek.
Az eljárás neve: ABO vagyis Adaptive Binary Optimization.
web: http://www.matrixview.net
Ha ez igaz, alapjaiban megrázza az egész világot,
lásd telekommunikácio, video továbbitás stb.
Valamilyen uj összefüggést fedeztek fel a matematikai logika területén, erre alapszik az egész.
Ha van erröl a témárol bövebb infotok, ne kiméljetek akár emailben is.
Jo Tunder,
nemelfajulo komplex matrixnak mindig van logaritmusa (Jordan-alakra kell hozni), nincs ott semmi gond. Nemelfajulo valos matrixra ez altalaban nem igaz, de a negyzetere mar igen.
Az exp(lnA×B) kifejezésről van szó, ahol A és B n-szer n-es mátrix.
Az ln-nel persze vannak gondok, de mondjuk az identitástól normában egy távolságra ezek a problémák nem lépnek fel. Az exp(lnA×B) értelmezhető. (először az lnA hatványsorral 1 körül, aztán az exp)
Ha A és B felcserélhető mátrixok akkor egy az egyben úgy viselkedik A a B-ediken mintha skalárokról lenne szó. Ha A és B diagonális mátrixok akkor A a B-ediken az a diagonális mátrix aminek i-edik diagonális eleme A i-edik diagonális eleme a B i-edik diagonális elemére emelt hatványa, mármint a exp(lnA×B) kifejezésben.
Amugy a matrix exponencialisa annyira alapveto dolog a differencialegyenletek elmeleteben, hogy a tanarnak mindenkeppen ismernie kellett volna - bar nekem egyaltalan nem vilagos, hogy beard 43 erre gondolt-e.
Sziasztok
az lenne a kérdésem,hogy mit tudtok,mit jelent a cosinusban,cotangensben,... a co- előtag?
Ha vki tudja,kérem,hogy a somacher@freemail.hu -ra írja meg.
Kösz,HAmu
"Nem tudom, hogy ertetted e a "rekurzivan vegtelen" kijelenetes fogalmat. Ez azt jelenti, hogy van egy algoritmus, ami tetszöleges vegtelen kijelentesröl megmondja, hogy axioma e vagy sem. Ez gyengebb annal amit te irsz."
Elég speciálisan úgy értettem, hogy az axiómák láncba (teljes rendezés), vagy esetleg hálóba rendezhetők egy tetszőleges részbenrendezési relációval. (Így már értelmetlen a kérdésem.)
---
Vektorterekben (ill. modulusokban) van értelme egyenesek párhuzamosságáról beszélni?
> És ha van egy nem rekurzívan végtelen kiterjesztés (esetleg alef-0-nál is több axiómából), az nem lehet jó? Mondjuk nem tudjuk egységesen áttekinteni az összes axiómát, de egy konkrét állításról valamilyen módszerrel meg tudjuk állapítani, hogy igaz-e ebben a rendszerben.
Nem tudom, hogy ertetted e a "rekurzivan vegtelen" kijelenetes fogalmat. Ez azt jelenti, hogy van egy algoritmus, ami tetszöleges vegtelen kijelentesröl megmondja, hogy axioma e vagy sem. Ez gyengebb annal amit te irsz.
"Igen, ezek izgalmas kerdesek, de mindeddig csak spekulaciok. Van egyaltalan akarmilyen veges vagz rekurzive vegtelen kiterjesztese a ZFC-nek, ugy, hogy abban a ZFC teljesse valik?"
És ha van egy nem rekurzívan végtelen kiterjesztés (esetleg alef-0-nál is több axiómából), az nem lehet jó? Mondjuk nem tudjuk egységesen áttekinteni az összes axiómát, de egy konkrét állításról valamilyen módszerrel meg tudjuk állapítani, hogy igaz-e ebben a rendszerben.
"Ezert lehetsegesnek tartom, hogy ha egy formula (vagy negacioja) bizonyitasa tul hosszu is (ftelnsegnel vegtelen), a bizonyitashosszra informaciot szerezhetunk a bizonyitasa nelkul is, es/vagy valamifele valoszinuseget az igazsagertekere."
Ez érdekes, mert akkor talán a független állításokhoz is tartozik igazságérték, csak ez véges időn belül nem meghatározható?
Nem azért mondom, hogy bántsalak, de ilyesmit nem itt kell megkérdezni. Ha már az interneten vagy, lehetnél kicsit önállóbb is: Google, aztán klikk! The Maplesoft Product Suite klikk! Maple 9. Ennyi.
Szerintem be kene bizonyitanod, hogy ezek az egyetlen megoldasok, (ami rövid meggondolassal könnyen kikövetkeztethetö - megjegyzem a csupa 0 is egy 1/2 kvociensü geom. sor ;). A pontos megoldast nem akarom alarulni, mert negyon egyszerü, es szerintem jo gyakorlas neked.
Egyebkent ez a a feladat nem tipuspeld es kizarolag "jozan paraszti esz" kell hozza mintsem hatterismeretek (könyvek) tanulmanyozasa.
végtelen sok egyenletb?l álló rendszert ,hogy lehetne megoldani.
két kül. megoldást találtam:
1. Minden 0
2. 1/2 hányadosú geometriai sor.
Második:
Tudna valaki javasolni valami WEB címet vagy könyvet vagy folyóiratot(lehet?leg magyar vagy angol nyelv?t) ahol ehhez hasonló érdekes határérték feladatok találhatók.
> Mint mar Godel ramutatott a 60-as evekben, kerdes, hogy van-e olyan, amely eseten a ZFC "teljesse" valik, vagy meg inkabb, nagy, rekurziv formulahalmazra lesz univerzalis eldontesi eljaras az uj axiomarendszerben
Igen, ezek izgalmas kerdesek, de mindeddig csak spekulaciok. Van egyaltalan akarmilyen veges vagz rekurzive vegtelen kiterjesztese a ZFC-nek, ugy, hogy abban a ZFC teljesse valik?
Ha tippelnem kene, en arra tippelnek, hogy nincs. Van is ra egy intuitiv (nem bizonyitoerejü, de szamomra meggyözö) erveles, hogy miert.
> Egyebkent matematikus-tarsadalomnak azt a torekveset, hogy igazi tekintelye a ZFC-beli bizonyitasoknak van, erthetonek tartom, viszont hasznossagi szempontbol ennek nincs jelentosege.
Nem hiszem, hogy a matematikus tarsadalom nagyon ragaszkodna a ZFC-hez, csak eddig nem volt ra oka, hogy ne legyen evvel az esetek 99%-ban elegedett. Ha komoly igeny lenne uj axiomakkra, (ami lazan elöfordulhat), akkor szerintem gyorsan elterjedne. Pl. ha a P!=NP-röl bebizonyosodna, hogy független, akkor szerintem nem sokat haboznanak. Egyebnkent a P!=NP mar ma egy ilyen kvazi-axioma, amit akarki lelkiismeretfurdalas nelkül hasznal, sokkal inkabb, mint pl. a Riemann hipotezist.
> Lehet azutan emliteni a Church-Turing-tezissel kapcsolatos altrel es kvmech-i meggondolasokat. Ha kijutnank a tezisbol valamilyen fizikai eljarassal, az mar egy uj logika es matematika hajnala lenne, ami visszahatna a fizikai elmeletekre is.
Ez persze egyaltalan nem biztos (tudom, valoszinüleg te sem ugy ertetted). A Church tezis lehet lazan hamis ugyis, hogy az a matematika (logika) jelenlegi lenyegen ne valtoztasson. El lehet persze kepzelni altalanosabb kvantjummechanikai (vagy mas fizikai) folyamatot, amely nem csak az algoritmizalhatosagot, de amely ujfajta logikat is lehetöve tenne. Ez bar hasonlo lenne a Church tezis serülesehez, de annal messzemenöbb lenne. Ez persze eleg vicces lenne, mert igy a matematikat sokkal inkabb experimentalisabb tudomannya tenne mint ma - igen, mar ma is az, hiaba berzenkednek sokan ez ellen.