doktornő: én nem látok itt semmi komoly dologra utalót
kriszta: …
doktornő: de azért megnézlek, természetesen
kriszta: …
doktornő: vetkőzz le a fal mögött, és helyezkedj el az asztalon. ha nem megy, segítek a lábad berakni a tartóba
(a dupla copfos, magas, vékony kriszta kimegy. sóhajok közepette megszabadul a szoknyától és – még nagyobb sóhajok mellett – a bugyitól. a piros skótkockás térdzokni és a fekete cipő marad, a hosszú póló pont takar, amíg a vizsgálóba megy)
doktornő: na már fönn is vagy, milyen szép hosszú lábad van!
kriszta: …
doktornő: milyen jól nevelt ez a cipő
doktornő: pedig te egy rosszcsont lány vagy, nemde?
kriszta: …
doktornő: na húzzuk föl szépen a pólót a hasadon
kriszta szemlesütve fölhúzza a pólót. elővillan a bársonyos, fazonigazított fekete csík és a szép, hosszúkás köldök
doktornő: gyönyörű vagy
doktornő: igazán lehetne egy kis önbizalmad
doktornő: nincs mért szégyellned magad, nekem elhiheted
doktornő: a bajod nem testi eredetű, bajod csak önmagaddal van
doktornő: meg kéne barátkozni…
kriszta: …
doktornő: lány vagy, hidd el nekem
doktornő: magas, szép lány
doktornő: semmi bajod
kriszta: …
doktornő: csússz közelebb
doktornő: úgy, még egy kicsit
doktornő: nyisd széjjelebb a lábad kicsit
krisza: sóhajt
a doktornő finoman, szinte simogatva megtapintja a hasát
kriszta hasa összerándul
doktornő: nem értek még így hozzád?
kriszta: …
doktornő: ugye érzed, hogy valami nem stimmel?
kriszta: igen
doktornő: nincs rendben, ahogy vizsgállak
kriszta: valóban nincs
doktornő: mit szeretnél?
kriszta: hát…
doktornő: szeretnéd, ha kevesebb ruha volna rajtad?
kriszta: bólint
doktornő: szeretnél…
doktornő: kicsit…
doktornő: …meztelenebb lenni?
kriszta: azt hiszem, igen
doktornő: ez nem stimmel?
doktornő: vegyük le akkor a pólót
kriszta sóhajt, és kibújik a pólóból. előbukkannak a gyönyörű, feszes kis mellek. visszafekszik az asztalra
doktornő: valamivel jobb?
kriszta: igen
doktornő: de még nem az igazi
kriszta: … még nem
doktornő: vegyük le a cipőt is?
kriszta: bólint
doktornő: ülj föl nyugodtan
kriszta kiveszi a lábát a tartóból, oldalt fordul, és leveszi a cipőjét. már csak a skótkockás térdzokni van rajta. visszafekszik, lábát visszateszi a tartóba
doktornő: lazíts
kriszta: bólint
doktornő: nagyobb terpesz kéne. így alig látok valamit
kriszta próbálja széjjelebb nyitni magát
doktornő: tudod mit? vedd ki a lábad a tartóból, és fogd meg inkább kézzel a bokád. így széjjelebb tudod magad nyitni
kriszta engedelmeskedik. zavartsága láthatóan csökken
doktornő: nagyszerű. húzd föl a bokád egész a melledig!
kriszta engedelmeskedik
doktornő: emelj egy kicsit a csípődön!
kriszta megemeli a csípőjét. a doktornő arcába tartott jókora pucér leánytappancsok közül előtűnik a sűrű fekete bozótból kikandikáló rózsaszín kagylócska; a dús szőrzet kétoldalt éles vonalban ér véget, lefelé azonban továbbterjed, kétoldalt kicsit rá a combok belső felére, és alul végég a gáton, le a bevágásba, egy ujjnyival még túl a feltáruló végbélnyíláson
doktornő: most már rendben van?
kriszta: talán…
doktornő: nem teljesen?
kriszta: ?
doktornő: mi hiányzik?
kriszta: nem tudom… valami még…
doktornő: a zokni…
kriszta: …
doktornő: szeretnéd, ha teljesen meztelenül vizsgálnálak meg?
doktornő: szeretnél teljesen meztelen lenni?
doktornő: anyaszült meztelen?
doktornő: ahogy a világra jöttél?
doktornő: kitárva előttem?
doktornő: úgy, hogy semmit nem tudsz elrejteni?
doktornő: hogy lássam a legintimebb testrészeidet is?
kriszta csukott szemmel bólint
doktornő: akkor hát…
kriszta fölül, és a térdzoknitól is megszabadul, majd visszahelyezkedik
doktornő: most már jó
doktornő: gyönyörűszép lábacska
doktornő: hosszú, keskeny ujjak
doktornő: vékony boka, magas rüszt, gyönyörűséges
doktornő: ezt akartad előlem elrejteni? (megcsiklandozza a talpát)
kriszta összerándul és hangosan felnyög
doktornő: teljesen meztelenül fekszel előttem. látom az arcod
kriszta: …
doktornő: a melled
kriszta: …
doktornő: a hasad, a köldököd
kriszta: hhhhhh
doktornő: a szőrzeted
doktornő: a kisajkaid, a csiklód, a hüvelybemeneted
kriszta: …
doktornő: mindent látok, itt vagy teljesen kitárva a szemem előtt
kriszta: sokkal jobb
doktornő: látom a popsid lukát is
kriszta: ahhhhh
doktornő: látom a meztelen talpad
doktornő: látom, hogy legalább 41-es lábacskád van
kriszta: nem szégyellem magam
kriszta: így vagyok jó magamnak
doktornő: így vagy jó magadnak
doktornő: akinek nem tetszik…
a 187 centi magas kriszta csukott szemmel mosolyog
doktornő: akkor most megnézlek hüvelyen keresztül (két ujját finoman bevezeti, másik kezével gyöngéden megtapintja az alhasát)
kriszta hangosan liheg
doktornő: mondom, fizikálisan itt minden rendben
kriszta: nyög és liheg és zihál, szeme csukva
doktornő: belenyúljak a fenekedbe is?
kriszta: …
doktornő: szeretnéd?
kriszta: azt hiszem
doktornő: csinálták már?
kriszta: nem még
a doktornő bekrémezi az ujját, és finoman simogatni kezdi a lány popsinyílását
doktornő: lazítsd el magad
kriszta: ahhhhh
doktornő: préselj, mintha kakilnál
kriszta: ahh
doktornő: nem fáj
kriszta: nem
a doktornő befelé kezdi nyomni az ujját
doktornő: jó feszes
kriszta: ohhhhh
doktornő: szorítsd össze az ujjam
kriszta engedelmeskedik
doktornő: most ereszd el
kriszta engedelmeskedik és sóhajt
doktornő kihúzza az ujját
doktornő: rendben vagyunk
doktornő: mi legyen még?
kriszta: nem tudom
doktornő: pisilsz előttem?
kriszta: lehetne?
doktornő: hát persze
doktornő: hozok egy edényt
doktornő: guggolj föl
doktornő kimegy, és behoz egy üvegedényt
doktornő: fogod magadnak, vagy inkább én?
kriszta: inkább a doktornő
a doktornő kriszta lábai közé illeszti az üvegkacsát. a lány összerándul, ahogy az edény jéghideg szája a szeméremajkaihoz ér
kriszta becsukja a szemét, és nagyot sóhajt
doktornő: nehezen megy?
kriszta bólint
doktornő: gondolj arra, hogy nézlek közben
doktornő: úgy könnyebb?
kriszta bólint
doktornő: látom az első cseppeket. folynak lefelé az üveg falán
krisztának sikerül pisilni, először akadozva, majd egyre erősebb sugárban
a doktornő hirtelen megérinti kriszta alhasát. a sugár abbamarad
doktornő: próbáld újra
doktornő: közben nyomom finoman a hasad
kriszta újra próbálja, lassan, de sikerül
doktornő: most hagyd abba
kriszta abbahagyja
a doktornő bal kezével benyúl a guggoló kriszta combjai közé, és középső ujjával megérinti a végbélnyílását
kriszta összerándul
doktornő: most ülj bele finoman az ujjamba
kriszta lassan beleereszkedik a doktornő gumikesztyűs ujjába
doktornő: most engedd ki a maradék vizeletet, úgy hogy az ujjam a fenekedben van
doktornő: közben próbálj pisilni
doktornő: milyen érzés?
kriszta: még nem csináltak nekem ilyet
doktornő: többet nem is lesz rá szükség
doktornő: nem szégyelled magad
a doktornő bent lévő ujjával finoman megnyomja kriszta méhszáját
kriszta sóhajt és nyög
lassan, percek múltán, de sikerül befejezni a pisilést
doktornő: visszatér lassan az önbizalmad?
kriszta csukott szemmel mosolyog
doktornő: mit csináljunk még?
kriszta: nem kell semmi
doktornő: a G-pontodat otthon, egyedül is megtalálod
kriszta bólint
a majd kétméteres amazon két kezével támaszkodva guggol, hosszú fekete haja kibomolva a kislányos copfokból, feje csukott szemmel hátravetve. az impozáns combok szemérmetlenül szétnyitva, a nedvedző bozótból kitüremkedő ajkak vérvörösre duzzadtak és csapzottak, csiklója pecekként mered föl közülük. mellkasa le-föl liftezik, az erőteljes bimbók majd szétdurrannak a feszüléstől
doktornő: volt már orgazmusod?
kriszta: még nem
doktornő: megnézzem a reflexeidet?
kriszta: ha az segít
doktornő: feküdj le, lábad nyújtsd ki (reflexkalapácsot hoz)
kriszta lefekszik, nem szűnik meg zihálni. szemét nem nyitja ki
a doktornő végigkocogtatja. a kalapács nyelével megkarcolja a tenyerét, az alhasát
doktornő: ülj az asztal szélére egyenes felsőtesttel, lábad rakd kereszbe
kriszta fölül
a doktornő kiváltja a térdreflexet
doktornő: most feküdj vissza, és húzd föl megint a lábad, nem kell akkora terpesz, mint az előbb, és fogd meg a bokád
kriszta engedelmeskedik
a doktornő végighúzza a kalapács jéghideg nyelét kriszta mindkét talpán egymás után
kriszta mindannyiszor összerándul, a lábujjai úgyszintén
a doktornő tovább csiklandozza mindkét talpát, fölváltva, percekig
kriszta egyre hangosabban nyög, fejét ide-oda dobálja. végül önfeledten markolászni kezdei a mellét
a doktornő végighúzza a kalapácsot kriszta lábai között
a combok belső felén
az alhason
kriszta szinte fölsikolt
a doktornő megérinti a jéghideg eszközzel a a tüzesen meredező csiklót
kriszta összerándul és fölsikolt
a doktornő végighúzza a kalapácsot kriszta alhasán
kriszta nyög és forog és izzadtan vonaglik az eszeveszett kéjtől
a doktornő a mellek körül ingerli
a doktornő megint a talpait csiklandozza
kriszta csillagokat lát, szája habzik
a doktornő végighúzza a kalapács nyelét a gáton
belebök a végbélnyílásba
a szoros nyílás összerándul
kriszta úgyszintén
aztán megint a talpak
ritmikusan
kriszta nem lát, nem hall
minden elsötétül
lódobogás
ezer vadló völgye
rázkódik az asztal
kigyullad
kriszta meztelen teste a plafonon
szikrák szállnak belőle
nincs már rendelő, se doktornő
csak a gyönyör
elviselhetetlenül
kriszta otthon ébred
rövid ujjú hálóingben
a párnája csurom víz
kár, hogy nő volt a másik
nem baj, mindenkivel megesik
egyszer egy fiúval együtt pisiltek a bokorban
amit látott, annál sokkal érdekesebb volt,
hogy őt látták
