A burzsujverziós, telefonról vezérelhető lámpákat akár országspecifikusan is be lehet állítgatni, mikor hol vagy. Angoloknál minimum 2hz a villogás, dánoknál max 4 Hz lehet. Németekenél franciáknál, hollandoknál semennyi. Németeknél a közlekedési tompított max 205 lumen lehet és a legfényesebb pontján mért érték 10 méternél is limitálva van. Ezt a korábbi 300 valamennyiről szedték lejjebb pár éve. A trapéz alakú nyaláb se véletlen, pont azért ilyeen, hogy a bringautat világítsa meg, ne szanaszét mindenkit. Amikor a bringaút az út és a járda között van, de kétirányú, nagyon könnyen ki lehetne lőni az autósok szemét.
Szóval árulnak ott is minden szirszart, hulladékot és fénykardot, de ha elkapnak akkor valami 20 euró, (ha nincs lámpa, és ha lemerült az elem, de nincs tartalékod akkor is) ha veszélyeztetsz vakításon kapnak akkor 25, ha baleseteztél akkor 35-től indul a tarifa de ez csak a lámpadíjtétel, ha a pedelec megbuherált, amcsi kódos, pedálra átrakott szenzoros, más módon megtuningolt és így a rásegítés nem áll meg 25 km/h-nál akkor jönnek szépen a nullák is.
A használatra. Ott értelmesen, 1 méter körül van a max első lámpa magasság és 5 méternél 50%-al kell lejjebb lennie a legfényesebb részének, azaz 10 méternél van a földön. Ha 50cm-en van a lámpa akkor is 10 méternél van a vége, 5 méternél 25cm-en lenne, és tompítottnak kell lennie, úgy mint az autóknál, tehát a legfényesebb résznél fölfelé nem nagyon mehet. Van viszont dedikáltan használható országúti lámpa használata, oda illetve erdőbe- homokbányába, sípályára kb azt raksz amit akarsz, de lekapcsolod, ha szembe jön valaki. Érdemes elolvasni és összevetni a magyarral. (A reflektor prizmát jelent, nem országúti fényszórót.)
Azért írtam, hogy sokan fognak örülni. A vonaton is az ajtóknál kell betámasztani a bringákat és a nagykutyákat. Bőrönddel szálljanak fel az ablakon keresztül?
Ez megint egy átgondolatlan döntés, ami csak politikai szavazatszerzésre jó. Hogyan fognak egy kerékpárt feltenni a tömött járművekre? Ha már van fent egy, akkor mi lesz a következővel? Várjon addig, amíg lesz helye? Szerintem ez csak újabb konfliktusok forrása lesz.
Egy nagyon érdekes videót dobott a gép, a lámpákkal kapcsolatos előírások vannak taglalva és demózva, főleg stvzo-felől. Szépen bemutatja a lámpák fénykévéit, mérését, maximális fényerejét.
Még az stvzo linkjét is berakta. Ez ugye nálunk semennyire sem érvényes, itthon az a bizonyos köhém rendelet a mérvadó, de érdemes szem előtt tartani. https://www.youtube.com/watch?v=JrFstNT9BUU
Október 30-án a Fővárosi Közgyűlés képviselői döntöttek arról, hogy a BKK-bérlettel rendelkező utasok ingyenesen szállíthatják biciklijüket illetve kutyájukat a járműveken. (Ezt követően a vármegye- és országbérlet használók is ezt tehetik a MÁV és a Volán járatain Lázár János szakminiszter vállalása alapján.)
A fideszes Böjthe Péter most egy joghézag betömését javasolta azzal, hogy ezt a jogot kiterjesztené a bérlettel nem rendelkező, ingyen utazó 14 éven aluliakra, illetve a 65 éven felüliekre is.
Bovier György (Tisza Párt) azt kérdezte a kormánypárti előterjesztőről, hogy ő mint kerekesszékes, mikor kap annyi jogot a MÁV és a Volán járatain, mint egy kutya. Számára ugyanis előre kell jelezni, hogy mikor és melyik járaton szeretne utazni, és esetenként csak a biciklitárolóban szorítanak neki helyet.
Ugyanez az akadályoztatás egyébként számos fővárosi (pl. a 49-es) villamosvonalon is problémát jelent, az akadálymentesség kiterjesztését a BKK járataira Bovier már kezdeményezte.
Homlokcső, monti. Folyamatos előre-hátra ható erőhatás, ami az alumíniumot és a karbont is rongálja. A megfelelő idő elteltével a csapágy/csésze kinyomja a homlokcsövet annyira, hogy az a pár ezred/század tönkreteszi a villa működését.
Kb. 20 éve feltettem azt a kérdést, hogy az erőhatások miért nem hatszög/ovális alakú a teleszkópok becsúszószára? "Azébazmeg, mert úgy nem menne tönkre."
Ebben valószínűleg cső csúszik perselyben, ugyanúgy, mind egy rendes teleszkópnál, míg a HeadShok-ban 4 sor tűgörgős siklócsapágy veszi körül a belső csövet (a Lefty-nél azt hiszem három sor, de nagyobbak), a lényeges különbség az indulási ellenállásban (stiction) van.
AZ elve ugyanaz lehet. Szerintem egy trekkingre pont jó lenne ilyesmi, valamiért nem akarnak vele vacakolni a gyártók. Engem meg kifejezetten zavar a nehéz teló. Két kiló plusz kimondva is sok, hát még a kormányszerkezeten. Még a drágább telók is megvannak két kilósak.
Így van, csak a saját vázakhoz jó, és ha jól tévedek, akkor az országúti gépek mintájára itt is a villához tervezték a vázat.
Szerintem hiába lehet könnyebb, mint a hagyományos teleszkópok, de a rugóútja is sokkal kisebb. Csak vélelmezem, de egy merev karbon villa és egy ballonos gumi csillapíthat annyit, mint a 20-25 éves technológia.
Tudtommal nem árulják már ezeket jó pár éve, mert max 80 milliméter rugóúttal készültek, és az már kevés a mai bringákhoz. Helyettük egyre inkább a Lefty-t árulta a Cannondale, ami még inkább csodabogár (egylábas teleszkóp villa). Külön biztosan nem lehetett kapni, mert speciális váz kellett hozzá igen vastag fejcsővel, csak Cannondale kerékpárokban volt gyárilag szerelve.
Az biztos, hogy az akkori Deore LX hajtáslánc (M570, HG70-9) az örök életű volt nálam is, ha nem darál be egy hüvelykujj vastagságú faágat tavaly nyáron a hátsó váltó, és nem szakad el vele a lánc is, talán még ma is azt használnám.
