Na itt a forrás:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.nfm
https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a0600007.tnm&targetdate=20210101&printTitle=7/2006.+%28V.+24.%29+TNM+rendelet
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600055.nfm
Nagyjából kiollóztam:
4/2011. (I. 31.) NFM rendelet
a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről
4. § (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak teljes ellátás alapú szerződés keretében a következő árszabásokra kell ajánlatot tennie a felhasználók részére:
a) általános, egy zónaidős (a továbbiakban: „A1”),
b) általános, két zónaidős (a továbbiakban: „A2”),
c) közintézményi, két zónaidős (a továbbiakban: „A3”),
d) időszakos (a továbbiakban: „B”),
e) idényjellegű, egy zónaidős (a továbbiakban: „H”)
árszabás.
5. § (1) * A „B” árszabás szerint számolható el - közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével - a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés fogyasztása.
(4) * Annak a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak, és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló készüléknek a villamosenergia-fogyasztását, amely a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással és úgy csatlakoztatott, hogy arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel választható le
a) a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idényben (a továbbiakban: fűtési idény) „H” árszabás szerint,
b) a fűtési idényen kívül - a felhasználó és az egyetemes szolgáltató egyéb megegyezésének hiányában - az „A1” árszabás adott egyetemes szolgáltatónál érvényes legmagasabb díjtétele szerint kell elszámolni. A berendezések alkalmazására vonatkozó további feltételeket az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatában határozza meg.
(6) * Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).
264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 10. pontja szerinti, minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló
aa) 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésekre,
ab) 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerekre,
ac) 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre;
(2) E rendelet alkalmazásában
a) effektív névleges teljesítmény (kW-ban): a gyártó által meghatározott és garantált maximális fűtési vagy hűtési teljesítmény, amely a berendezés folyamatos üzemeltetése mellett, a gyártó által megadott hatásfokon érhető el,
b) fűtési rendszer: a hőtermelő berendezés, az elosztóhálózat, a hőleadók és egyéb tartozékok által alkotott rendszer, amelynek feladata a belső hőmérsékletnek az adott helyen a kívánt értéken tartása,
c) hőtermelő berendezés: a kazántest és az égő kombinációja, amely az égés során felszabaduló hőt a víznek adja át,
d) hőszivattyú: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból, és ezt a hőt bevezeti az épületbe,
e) hűtőrendszer/hőszivattyú: egymással összekapcsolt hűtőközeget áramoltató alkotó részek kombinációja, amelyek zárt hűtőközeg körfolyamatot alkotnak és amelyben hűtőközeg kering hőelvonás és hőleadás (hűtés vagy fűtés) céljából,
f) légkondicionáló rendszer: a légkezelés valamely formáját megvalósító rendszerelemek összessége, amelynek a szabályozott helyiséghőmérséklet biztosítása mellett feladata lehet a szellőző levegő mennyiségének, páratartalmának és tisztaságának a kívánt értéken tartása,
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
2. §2 2 Megállapította: 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2012. VIII. 28-tól. E rendelet alkalmazásában
1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;
6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;
6a.5 5 Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;
9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
6. §6 (1) Megállapította: 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 4. §. Hatályos: 2016. I. 1-től. (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
1.1 1 Lásd: 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 13. §. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épülete
knél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet.
2. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba a 3. melléklet V.1. táblázatának megfelelően). 3.2 2 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 1. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia, 3.1. ha az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték, vagy 3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, amely hőtermelési technológiájában részben vagy egészben a IV.1. táblázat szerinti energiahordozókat hasznosítja.
4.3 3 Megállapította: 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet 3. § (2), 2. melléklet 2. Hatályos: 2019. XI. 29-től. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat a IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni. IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)
1. Energia e sus Megújuló energia részarány
2. az országos hálózatból vett elektromos áram 0,1
3. megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet 1,00
4. megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia 1,00
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
1/2012. (I. 20.) NFM rendelet a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról
8. légtermikus energia: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;
8a. * megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszer: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító olyan berendezés, amely villamos energia, hő-, hűtési energia termelésére szolgál;
8b. * megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely kötelezi a termelőket, ellátókat vagy a felhasználókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból előállított energiából fedezzék, ideértve az olyan rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;
9. megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis és nem nukleáris forrásokból származó nap-, szélenergia, a hullám-, árapályból nyert energia, vízenergia, továbbá biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, továbbá a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia;
Eszerint az én szövegértésem szerint a fűtésre optimalizált klíma megfelel a kritériumoknak. A táblázatokban nincs benne a levegő levegő hőszivattyú, viszont utal a légtermikus energiára.
