De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.
Hol is van ez a hely ahol nincs benne anyag ?
Az erőtérnek lehet, vagy van szerkezete, a térnek nincs. Így a téridőnek sincs.
Ha veszünk egy (pl derékszögű) koordináta rendszert, amivel definíció szerint kijelölhetjük a teret (nem erőteret!!!), a tengelyeket meghosszabbítjuk akármeddig ahol feltételezhetően már nincs anyag (amennyiben az Univerzum nem végtelen). A tér ezáltal ott is ki lesz jelölve, de mitől lenne szerkezete ?
Szerkezetet csak anyag adhat, a DVAG áthatja az egész Univerzumot, a DVAG -nak lehet szerkezete, ha látható anyag van benne akkor még szembetűnőbb a szerkezete. Ha nincs benne anyag (az Univerzumunkon jóval túl esetleg) akkor nem lehet szerkezete sem, mitől lenne?. Még akkor sem ha Einstein vagy bárki más azt hazudta is.
A semminek nincs szerkezete. Az anyagnak van szerkezete. Azt állítani, hogy a semminek szerkezete van otrombaság, kísérletileg ellenőrizhetetlen, mert mindenütt van valami, a vákuum zsúfolásig tele van.
A semmi szerkezete mi lehetne? pl. itt van a semmi, egy kicsivel arrébb pedig két semmi ?? Miért kellene a térről feltételezni, hogy szerkezete van, ha a teret kitöltő erőtérnek (DVAG) megvan a szerkezete? A térnek még akkor sem lesz szerkezete ha az Univerzum végtelen kiterjedésű és mindenhol kitölti a sötét energia. Egy kristályrácsnál sem állítod, hogy a tér kristályszerkezetű hanem a benne lévő anyag a kristályszerkezetű.
A tér geometriai fogalom, nem anyag. Az erőtér fizikai fogalom, anyag. Kár keverni a kettőt, mert fizikusék hajlamosak megfeledkezni a fogalomzavarról ugyanúgy mint a látszólagos hossz esetében.
A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.
Igen, csak az nem a téridő szerkezete, hanem az erőtér (anyag)szerkezetét írja le. Azt is csak látszólagosan. A többi stimmel.
egyáltalán nem lényeges, "mennyire üres a tér". a fizikai modellben az lesz, hogy a tér görbült. a hozzád hasonló szofisták számára ez úgy értelmezendő, hogy "ha megnyomom a piros gombot, akkor az űrhajó itt eltűnik, ott meg felbukkan".
Nem tudom,hány kiló vagy, de szegény szavak aligha bírják el, ha így lovagolsz rajtuk.
Tehát: a téridő szerkezetét a nemeuklidészi geometria egy fajtája írja le helyesen, az Einstein-egyenletekben leírt módon. A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.
A követeket, attasékat hagyjuk ki ebből.
Az Einstein-egyenletek éppen azt mutatják meg, hogy az anyag-energia és a téridő hogyan befolyásolják egymást. De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.
Háromszög: a valós Naprendszer való terében kérdeztem a dolgot, amiben nem mi szabjuk meg, hanem csak megmérjük,leolvassuk. Nos?
segíthetek: nagyobb lesz,mint 180 fok.
Éppen ezt (és a hasonló tulajdonságokat) jelenti a téridő görbülete.
1. A téidőnek szerkezete van, nemeuklidészi geometriát követ az Einstein-egyenletek által meghatározott módon."
A téridőnek fogalma sincs arroól, hogy létezett Eukledes és Einstein...
Így követni sem követheti. Akkor meg miért írsz ilyeneket???
idézet:"2. A téridő nem a "semmi"."
Valóban, hát nem semmi! Anyag vagy energia nélkül sem a valami, sem
az idő nem létezik.. Így az anyaghoz vagy energiához rendelhető téridő sem!
Ok... A tudomány kérdez-felelek játéka: Mi a bizonyítéka az energia megmaradásának ? Mert ugye enélkül értelmetlen minden másról agyalogni...
A konkrét kérdésedre a válasz: ha bármely koordináta rendszerben kijelölünk
három különálló pontot, akkor ezen pontok által képzett háromszög
belső szögeinek összege az adott koordináta rendszer szabályai
szerint adódnak.
Ha pedig pl. a derékszögű koordináta rendszerben elhelyezünk egy olyan labdát, amelynek palástjába egy möbius-szalagot vartunk, és a három pont közül kettő a palást ellenkező(külső -belső) oldalán lettek kijelölve és azt a szabályt alkalmazzuk, hogy a labdára vetített koordináta rendszerbeli szögekre vagyunk
kiváncsiak, akkor ne csodálkozzunk, hogy negatív szögértékeket kapunk eredményül.
Ha valaki nem megy bele annak az álproblémának a zsákutcájába, amit te propagálsz, akkor nem megkerüli a kérdést, hanem nem téved el.
Állítjuk, hogy szerkezete van a
semminek, mert olyan modellt használunk ami ezt kimondja.
Na ezt a térnek is mond el! Mert ha válaszol, megérti, akkor a tér valami.
És az a valami pedig meggörbíthető. Vagyis akkor az a tér ami reagált.......
1. A téidőnek szerkezete van, nemeuklidészi geometriát követ az Einstein-egyenletek által meghatározott módon.
2. A téridő nem a "semmi".
3. Válaszol. Minden tudományosan lefolytatott kísérlet egy kérdés, amire a természet válaszol. Eddig ezek a válaszok összhangban vannak a relativitáselmélettel.
A tudomány ilyen kérdés-felelet játékokkal jut előbbre, és nem agyalgással arról, hogy mi minek a helye, semmi-e a tér meg hogy hogyan lehetne meggörbíteni a mindent vagy a semmit.
Konkrét kérdés: ha kijelölünk egy nagy háromszöget a Naprendszer egy üres részén, és lemérjük a szögeinek összegét, akkor mennyit kapunk?
(Gauss is megróbálta anno, de ő még nem tudott elég ponbtosan mérni hozzá).
ja, csakhogy a tér görbítése nem ezt jelenti. hanem azt, hogy a dolgokat leíró "metrika" nem "sima" hanem valami faramuci. persze, hogy ha nincs ott semmi, akkor ez tökmindegy. ám amint lesz ott valami, rögtön érdekessé válik. pl ha "görbült a tér" akkor az arra tévedő foton nem egyenesen fog skerázni.
tehát hasonlatként, olyan mintha azt mondanád, hogy micsoda hülyeség a fényelhajlás, mivel a tér nem tud görbülni, mert az nem valóságos. ettől még a fény görbe úton jár. ugyanígy lehetséges, hogy a hiperhajtómű működjön, és ennek jó matematikai leírása a térgörbület.
ne kelljen már magyarázni, hogy miért hasznosak a negatív számok.
megint vagdalkozol a levegőbe, de a "sok", "több", stb eseteket dokumentálni kellene. egyetlen eset, amire a modell rossz eredményt ad, valótlanná teszi a modellt. ilyeneket nem szokás eltitkolni, hanem világgá szokás kürtölni.
az meg egy másik kérdés, hogy összekevered az állításokat. az egyik állítás, hogy a modellből következő jelenségek nem biztos, hogy valóban is úgy vannak. a másik az, hogy a modell az egy fantazmagória, és az állításai nem igazak, tehát nem következik belőlük semmi. előbbi egy lehetőség. utóbbi egy butaság. a térgörbületből, mint modellből egy sor utólagosan igazolt állítás következett. nyilván lesz még jóslat, és lesz még igazolás is.
le kellene tisztázni a fejedben a gondolatokat, mert most elég zavaros. keveredik benne némi modern tudomány ellenesség, kis összeesküvéselmélet, formál-logika ignorálása, stb.
Egyébként, magára valamit is adó fizikustól még nem hallottam olyat, hogy a tér azért olyan mint amilyen, mert a modellel összhangban kell lennie. De azt se hallottad fizikusoktól, hogy az impulzus nem megmaradó mennyiség...
te magyarázol félre mindent. van egy matematikai modell, ami nagy pontossággal adja meg az ismert jelenségeket, és jósol egy jelenséget, amit még nem ismerünk. ez a tudományos elméleteknél mindennapos dolog, számos példát lehet mondani, ma is repül pár műhold, amik pont ilyen jóslatokat ellenőriznek. éppúgy lehetséget tehát, hogy a hiperhajtómű is igaznak bizonyul. mint ahogy az is lehet, hogy nem. csak nem tudom te honnan veszed a bátorságot, hogy hülyézzed azt, aki tud magas szintű modellt készíteni, és abból következtetéseket levonni.
ezt csak te álmodtad. egyáltalán nem volt soha jellemző dolog, hogy az ember hasznos dolgokat jósolt a kurrens tudomány módszertanával, amiből aztán később nem lett semmi, mert kiderült, hogy a modell pont ott téved. ellenkezőleg: a tudományos modellek leggyakrabban megjósolnak olyasmit, ami józan paraszti észnek hihetetlen, aztán mégis úgy van (lásd ikerparadoxon, vagy fekete lyuk)
