Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1048
Hát, akkor szerintem ezzel el azt is elmagyaráztad, hogy hol van aszimetria a 1045-ben írt esetek között.
Előzmény: Mungo (1047)
Mungo Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1047

Van a drótnak jelentősége ebben a történetben?
 

Mindenképpen van. A drótok elektromosan semlegesek, csak a mozgóképes töltéshordozók mozognak. Ha most nem a drót nyugalmi rendszeréből vizsgálódsz, hanem mondjuk az elektronokéból, akkor a pozitív magok fognak mozogni éppen ugyanakkora és ugyanolyan irányú mágneses teret létrehozva. Vagyis a drót esetében mindíg van mágneses tér is, amit valamilyen arányban a negativ és pozitiv töltések együttesen produkálnak, mig a magányos elektronok esetében ez nem áll fenn.

Előzmény: NevemTeve (1046)
NevemTeve Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1046
Van a drótnak jelentősége ebben a történetben?
Tehát más lenne a helyzet, ha csak önmagában haladna két elektron a semmiben?
Előzmény: Zsora (1045)
Zsora Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1045

Számítottam erre a válaszra... :-)

 

Jó, akkor folytatom tovább:

Két egymással párhuzamos vékony rézvezetékem van, melyekben áram folyik.

Az első esetben az áram azonos irányban folyik mindkét vezetékben; ekkor a vezetékek egymás felé mozdulnak el.

Második esetben az áramirányok ellentétesek; ezesetben a vezetékek távolodnak egymástól.

 

Az első esetben a két vezetékben azonos irányban haladtak az elektronok egymással párhuzamosan. Tehát nem volt közöttük relatív elmozdulás, mégis vonzólag hatottak egymásra.

 

Második esetben ellentétes a két szálban az elektronok haladási iránya, tehát van relatív elmozdulás is. Taszítás lépett fel.

 

Viszont:

Ha csak az egyik ágban folyik áram, akkor nincs erőhatás, holott van közöttük relatív elmozdulás, akárcsak a második esetben.

Előzmény: pint (1044)
pint Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1044
megfigyelő kérdése, hogy van-e mágneses tér.

a mágneses tér olyan, mint mondjuk a sebesség. attól függ, hogy ki nézi. aki együtt mozog, az azt mondja, hogy a sebesség nulla. aki elsuhan mellette, az azt mondja, hogy a sebesség nem nulla. aki együtt mozog, az nem érzékel mágnesességet, aki elsuhan mellette, az meg igen.
Előzmény: Zsora (1041)
NevemTeve Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1043
Tkp azt kérdezed, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgás (magyar szóval: inerciális mozgás) kimutatható-e. A válasz: nem.
És ha az a mozgó testnek elektromos töltése van? Akkor sem.
Előzmény: Zsora (1041)
JFEry Creative Commons License 2007.09.06 0 0 1042
Nem értek hozzá, de addig nincs is valaminek értelme, amíg nincs kölcsönhatás, amíg nincs mihez képest.
Előzmény: Zsora (1041)
Zsora Creative Commons License 2007.09.05 0 0 1041

Egy probléma ill. kérdés merült fel bennem:

 

A mozgó, töltéssel rendelkező részecskék - ugye - mágneses teret hoznak létre maguk körül. Egy vezetékben ezt a mágneses teret sok töltés (elektron) egyidejű áramlása hozza létre, ezért ott a tér közel statikus. Viszont pl. légüres térben egyetlen töltés mozgásával is létre kell jönnie dinamikus mágneses térnek.

 

Képzeljünk el egy végtelen kiterjedésű anyagmentes (töltésmentes) teret, amiben csupán egyetlen elektron mozog egyenes vonal mentén, egyenletes sebességgel. Mivel az elektron mozog a térben, körülötte mágneses térnek kell kialakulni. Igen ám, de mivel a térnek nincs semmiféle viszonyítási pontja (pl. origó), igazából nem is dönthetjük el hogy mozog vagy áll az elektronunk. Ha több elektron van a térben, akkor is csupán az egymáshoz képesti sebességeket lehet értelmezni, abszolút sebességről nincs értelme beszélni. Viszont akkor mi alapján mozog az elektron, és mi alapján hoz létre mágneses teret?

Persze ha lenne a térnek szerkezete - "szövete" - akkor minden egyszerűbb lenne.

 

Egy példa: Ha egy optikai egeret egy teljesen homogén felületen mozgatok, akkor az egérmutató meg sem fog moccanni, mert a mozgásérzékelő nem tud mihez viszonyítani, így nem érzékel elmozdulást. Ha viszont az egér mintás felületen mozdul el, akkor már a mozgásérzékelő meg tudja határozni az elmozdulás irányát és mértékét, így már mozogni fog az egérmutató. (Az teljesen mindegy hogy az egér mozdult el a felületen vagy fordítva; a felület az egér alatt.)

 

Tehát erre a "problémára" kérnék megoldást.

pint Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1040
a 80-20-as (közgazdász) szabályra hivatkoznék: iszugyi 80%-a leprogramozásához relatíve kevés erőforrás kell (20%), a maradék 20%-hoz kell a több (80%)

például rendszeresen új szavakat talál ki (gagya, szatykozás, stb). ilyet nehéz programozni.
Előzmény: mmormota (1039)
mmormota Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1039
Szerinted mennyi idő alatt lehetne a megtévesztésig hasonló iszugyi programot írni?
Előzmény: pint (1038)
pint Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1038
te magad vagy a példa, hogy a semmit nem értés nem akadály, attól még lehet rengeteget szövegelni, akár kérdésekre válaszolni is
Előzmény: iszugyi (1036)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1037
-> Semmit!
Előzmény: iszugyi (1036)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1036
Mit tud 'válaszolni' az, aki nem ért semmit?
Előzmény: mmormota (1035)
mmormota Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1035

Ha a 'fluktuáció' alatt csak magát a kozmikus háttérsugárzást értenénk,

 

Most mit lehet erre válaszolni egy magát "kutató részecskefizikus"-nak nevező vitapartnernek? :-)))

 

Előzmény: iszugyi (1030)
pint Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1034
nem akajom nem akajom!
Előzmény: iszugyi (1033)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1033

"A mágneses momentum ugyanolyan mértékű eltérését (=eltérülését) fogja tapasztalni mindkét mefigyelő a müon elbomlásakor?"

 

Nem, abszolút biztosan, nem!

 


 

Előzmény: Törölt nick (1029)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1032
eltérését = eltérülését
iszugyi Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1031
A kozmikus háttérsugárzást meg az (e,p) és (P,E)-neutrínók fekete test sugárzása okozza T = 1054 K hömérsékleten.

Előzmény: iszugyi (1030)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.25 0 0 1030

"Vagyis bármilyen sebességű valódi részecske pontosan ugyanolyan környezetnek érzi a fluktuációt."

Ez vicc?

 

Ha a 'fluktuáció' alatt csak magát a kozmikus háttérsugárzást értenénk, akkor is egy bármilyen sebességü részecske, amerre halad kékeltolódást, az ellenkezö irányban meg vöröseltolódást lát a környezetében.

 

 

A müon mágneses momentumát a mozgó kötött részecskék okozzák, a kötést meg a c-vel terjedö kölcsönhatások.

 

 

Előzmény: Törölt nick (1029)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.24 0 0 1029
Ok. Megértettem.

Próbáljunk meg azért egy gondolatkísérletet!

A közel fénysebességgel haladó müont figyeli egy külső megfigyelő, és egy másik amelyik együtt halad vele.
A mágneses momentum ugyanolyan mértékű eltérését fogja tapasztalni mindkét mefigyelő a müon elbomlásakor?

"Vagyis bármilyen sebességű valódi részecske pontosan ugyanolyan környezetnek érzi a fluktuációt."

Mert ebből az következne, ha jól értelmeztem amit mondtál.
Előzmény: mmormota (1027)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.24 0 0 1028

"A tényleges matematikai modellből látszik, hogy a vákum fluktuáció bármilyen inerciarendszerben pontosan ugyanolyan."

 

Kezdjük avval hogy 'inerciarendszerek' nem léteznek a természetben! Matematikai modellek, amik erre vannak építve, rosszak.

 

 

"A kozmikus háttérsugárzás valódi fotonokból áll, és valóban kitüntet lokálisan egy rendszert, amelyhez képest izotrop."

 

És folytassuk avval, hogy 'valódi fotonok' sem léteznek. Csak c-vel terjedö elektromágneses (meg gravitációs) sugárzás van!

 

 

"A lokálisan kitüntetett rendszer egyébként nem olyan egyszerű, ahogy iszugyi sulykolja."

 

Itt joggal elhagyta a az 'inerciát'(=tehetetlenséget), mert én a lokálisról (véges Minkowski-térröl) sulykolok, ami az definiál, hogy a kozmikus háttérsugárzás izotróp.

 

 

"Még valami a fluktuációról. Egy gyorsuló frame-ben drámaian megváltozik a dolog, ha bővebben érdekel, nézd meg az Unruh effektust, a Hawking sugárzást is másképp képzeled majd el, ha elolvasod."

 

Mi az hogy 'gyorsuló-frame'? Az Unruh effektus fizikai magyarázata rossz!

Hawking sugárzás magyarázata is rossz (amit Hawking maga is észrevett.) Ezt nem kell sehogysem elképzelni!

 

 

 

 

 

 

Előzmény: mmormota (1027)
mmormota Creative Commons License 2007.05.24 0 0 1027

A tényleges matematikai modellből látszik, hogy a vákum fluktuáció bármilyen inerciarendszerben pontosan ugyanolyan. Vagyis bármilyen sebességű valódi részecske pontosan ugyanolyan környezetnek érzi a fluktuációt. Még másként, a fluktuáció nem tüntet ki egyetlen rendszert sem.

 

A kozmikus háttérsugárzás valódi fotonokból áll, és valóban kitüntet lokálisan egy rendszert, amelyhez képest izotrop. Más kérdés, hogy ennek van-e olyan vonzata, ami a fizikai modellre (ha tetszik a fizika törvényeire) is kihat. Ez egy érdekes kérdés, jelenleg nincs válasz (kivéve persze iszugyit...).

A nyilvánvaló rész: hasonlóan egy lámpa fénye is kitüntet egy rendszert, ti. azt, amiben a lámpa áll... Ebből nemigen lehet messzemenő következtetéseket levonni.

 

A lokálisan kitüntetett rendszer egyébként nem olyan egyszerű, ahogy iszugyi sulykolja. Meglehetősen ravasz a nagy léptékű szerkezet, és ez a kitüntetettség egész más, mint ahogy elsőre elképzeli az ember. Ha minden távolodik, hajlamos lenne mindenki azt hinni, a robbanás közepén tartózkodik. Amiről szó sincs.

 

Még valami a fluktuációról. Egy gyorsuló frame-ben drámaian megváltozik a dolog, ha bővebben érdekel, nézd meg az Unruh effektust, a Hawking sugárzást is másképp képzeled majd el, ha elolvasod.

Előzmény: Törölt nick (1026)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1026
Kösz... nem fontos.
Azt hiszem a spin mibenléte nem lényeges, mindössze a jelenség detektálásának eszköze. Az egyetlen kérdés, hogy a virtuális fotonok... illetve az azok által létrehozott rövid életű elekton-pozitron pároknak van-e saját vonatkoztatási rendszere.
Ha lenne, akkor minden bizonnyal lehetne olyan kísérletet eszközölni, amelyben detektálható lenne a mérőeszköz, és a vákuumfluktuáció mint vonatkoztatási rendszerek mozgásállapotainak viszonya.

Én nem tudom a választ, nem vagyok fizikus... azt mondjátok nincs ilyen.
Előzmény: iszugyi (1025)
iszugyi Creative Commons License 2007.05.23 0 0 1025
Laszilo, kérdezd meg az Aventinus/NevemTeve koaliciót mi a vákuumfluktuáció vagy a a müon spin elhajlás? Ezek azt sem tudják hogy azokat vá-val vagy izzel kell írni!

De talán Gergo73 vagy Jo Tunder beseggít, azok értenek hozzá, mert van testrészük hozzá!

Előzmény: Törölt nick (1024)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1024
Húha... ez aztán az atyai szigor...sajnos ma nagyon kevés időm volt... még szerencse, hogy átfutottam amit írtál.

„Nem!!”
Ha nem, hát nem... neked is köszönöm.
Előzmény: iszugyi (1010)
Törölt nick Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1023
Ok. Pontosan erre gondoltam. Köszönöm a választ.
Előzmény: mmormota (1004)
egy mutáns Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1022

Különben S. Hawking is ismeri a modellemet, de nem reagált eddig rá.

hallgatás = beleegyezés

1m

Előzmény: iszugyi (1007)
egy mutáns Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1021

A paradigmaváltó brémai kísérleted kiértékelésénél az x és t nem egy inerciarendszerben felvett koordináták voltak? Hanem mik?

1m

Előzmény: iszugyi (1006)
NevemTeve Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1020
> Te vad marha Aventus, tudod-e miröl szól ez a 'Van-e éter?' topik?

Szerinted én, mint topiknyitó, elég autentikus vagyok kijelenteni, hogy ez a topik nem az ePepE-ről szól?
Előzmény: iszugyi (1019)
Aventinus Creative Commons License 2007.05.22 0 0 1018

Kedves Iszugyi!

Kérlek, hogy az elméleteddel ne szórd tele azokat a topikokat, amelyeknek a témája másról szól.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!