Üdv, inkább elméleti kérdésem lenne. Megtérül -e valaha is a hőszigetelés, vagy csak azért csinálják meg, mert penészedik a ház és nincs más megoldás?
Nézzük az átlag szir-szar B30 kockaházat, amilyen az enyém is. Penész nincs, mert gyakran szellőztetünk és nincsenek külső falakra tolva a bútorok, ami lefogná a hőáramlást. Másfél éve viszont részletesen meg tudtam figyelni a folyamatot egy barátom jóvoltából, így én is számolgattam.
18 centis grafit EPS-ből négymillióért raknák ki vakolattal-mindennel.
A födémet 700e-ből tudnám kirakni 30 centis kőzetgyapottal és némi járható EPS-sel.
Apróságok: ácsmunka a peremeknél, műanyag párkányok, villanyszerelés, konténer. A vége ötmillió körül lenne, ha addig nem emelik tovább az építőanyagok árát a különféle állami támogatások miatt.
Az online kalkulátorok nagyon érdekesek, mert passzívház-közeli értékeket vizionálnak az 1975-ös kockára, míg a különféle reklámanyagok szerint a homlokzaton 20-30%, a födémen 30% hőt lehet megfogni. Nem jönnek ki a számok. A kalkulátorok mindegyike nettó hazugság.
Az ismerősöm 20e átalányt fizetett gázra, egy év után nagyjából 14e-re jött ki az összeg. Kb 30%-os csökkenés a számlában. Sehol nincs a passzívháztól, de még az elméleti 50-60%-tól is messze van. A kivitelező szerint ez kb 2 év után áll be a végleges értékre, tehát még csökkenhet.
Jelenleg viszont kb 72e/év a megtakarítása, tehát az ötmillió körüli összeg 70 év alatt hozná be az árát, valószínűleg annyi idő múlva már a ház sem fog állni.
A komfortérzet is rosszabb náluk, mert míg korábban óránként kapcsolt a kazán, addig most már csak 2-3 óránként. Fáznak a 22 fokban! Tehát vagy veszít az ember a komfortérzetből és elteszi a minimális megtakarítást, vagy magasabb hőfokot állít be, hátha gyakrabban kapcsol a kazán. Ezt már a szüleimnél is tapasztaltuk, akik már a szigetelés előtt se tolták 20/18 foknál magasabbra a termosztátot. Sokat is spórolnak de meg is lehet fagyni náluk, mert állandóan hideg minden radiátor.
Ha már a negatív dolgoknál vagyunk, a falra is jobban kell vigyázni. Szóval nem lehet már rádönteni a létrát, mert beszakadhat a vakolat. Ez nálam azért is lenne problémás, mert a falnak támasztott létráról tudom elérni és pucolni az ereszt.
Az igazat megvallva még akkor is 35 év lenne a megtérülés, ha 60%-ot csökkenne a gázfogyasztás.
Akkor miért javasolják lépten-nyomon a hőszigetelést? Mintha úgy akarnánk spórolni a benzinen, hogy veszünk egy tízmilliós kisautót, ami 4 litert fogyaszt.
Egyre vastagabb és vastagabb hőszigetelést ajánlanak (barátomnál olyan mélyen vannak az ablakok, mint egy régi kastélyban), de senki nem beszél arról, hogy ennek nincs emberi időn belül látható haszna. Akkor mi értelme?
Kérdés, hogy a távtartó léceid milyen távolságra lennének egymástól. A gipszkarton azért húzza lefelé rendesen.
Valami ellenlécezést vagy gipszkarton fémprofil felcsavarozást kéne csinálni a gipszakrton felöli oldalon. Egyrészt, hogy a gipszkartont legyen mihez csavarozni, másrészt hogy stabil legyen az egész szerkezet, ne kóvályogjanak a 14cm-es távtartó léceid.
Túlságosan nem akarom rizikózni, de a 30-31cm helyre a 32cm-nyi szigetelés esetleg még nem túl erős. Nem akarom hogy a külső fóliát hasasra kinyomja, feszítse.
Igazából arra gondoltam hogy a szarufával párhuzamosan 12cm vastagság, rá merőlegesen pedig 18cm vastagságút. De lehet hogy kiszámolom hogy 12+20cm mennyibe kerülne.
Szarufák közötti szigetelésnél, a külső fólia és a belső oldal között, adott szigetelésvastagság esetén a távolság pontosan a szigetelés vastagságának megfelelő legyen vagy legyen kicsit bővebb a hely 1-2cm-rel?
12cm a szarufa, 14cm-es távtartó léceim vannak, így kérdés hogy a 30cm szigetelésvastagsághoz, mekkora "kockákat" készítsek a szarufa és a távtartó lécek közé. A cserépléc "állítva" 5cm így már 31-32cm körüli lesz a távolság a két fólia között. Ez sok vagy jó lesz így?
Biztosan le lehetne csak a gépet szigetelni, de időközönként tisztitani kell a filtereket meg kicsit kényelmesebb lenne ha külön lenne.
Valami hasonló cucc menne hozzám is, annyi a különbség, hogy a gépből 2drb 200-as cső menne kifelé a padlásról felfelé és 75 vagy 90-es csövek meg a szobákhoz.
2m x 4m -es tiszta területre lenne szükségem, aminek nem kell feltétlenül közel lennie a cseréphez. A padlástéren van 2 "tűzfal" ami tartja a tetőszerkezetet. A kondenzviz elvezetését az egyik fal mentén tudom megoldani, mivel ott található a WC csatorna csellőző/lélegző vezetéke (azért került oda, mert a vizszerelő szerint igy könnyebb az öblités). Szóval ha ide menne a kondenzviz, akkor kb. ide kellene tennem a szellőzőgépet is (hogy ne fagyjon meg a kondenzviz).
Igy van, nem lakótér lesz és csak a szellőzőgép gépészete menne bele. Az viszont fontos, hogy ha nagyon lehül a szellőzőgép akkor romlik a hatásfoka. Nyáron szintén romlik ha nagyon felmelegszik (mivel bele lenne kötve a rendszerbe a klíma is). Az OSB csak a fal lenne, egyik oldalról azonnal rátenném az 50cm szigetelést. Másik oldalról csak akkor ha szükséges. Durván a leválasztás és 50cm szigetelés után a helyiség tiszta mérete olyan 2m x 4m lenne.
Sziasztok, Sajnos ugrott a régi accountom ezért újból regisztráltam.
A segitségeteket szeretném kérni hőszigetelés témában:
Adott egy nem lakott padlástér aminek az alja vasbeton, rajta 2x10cm szigetelés. A cserép alatt befuj a szél (nincs fólia sem). A padláson szeretnék egy technikai helységet létrehozni amiben a központi hővisszanyerős szellőztető rendszert helyezném el. A padláson nyáron van vagy 50 fok, télen meg minuszok.
Az lenne a kérdésem, hogy ha helység 4 fala OSB -vel lenne takarva amire belülről 50cm es kivulről is 50 cm szigetelést tennék akkor az hatásos -e lenne télen és nyáron? (jó lenne minél több meleget tartani bent télen és minél több hideget nyáron) Kell -e foglalkoznom a párával ebben az esetben?
Előre is köszönöm a segitséget és a tanácsokat.
U.i.: véletlenül egy másik fórumtémába is irtam, pedig eredetileg ide szerettem volna, a vegülis mindegy.
Közfalra és pincefödémre rakhatok 10 centis EPS lemezt?
A házon van kívül 20 centis hőszigetelés, de a konyha melletti műhelyben nincs 15 foknál melegebb, mert szinte sosem vagyunk ott és gyenge a fűtés is. Ráadásul pince is van a konyha alatt, ahol szintén nincs több 15 foknál, így a konyha két oldalról is kapja a hideget.
Értettem elsőre is hogy milyen anyagot keresel, de ilyen nem létezik.
Ha nagyon zavar ez a dolog, akkor érdemes lehet beszélni a tervezővel, hogy azt a vb pillért hogyan lehetne másképp megoldani. Pl kiváltani acéloszlopra és azt betudod csomagolni falsíkon belül is.
Nyugtass meg, hogy a pillér nem a szerelőbetonról indul, hanem van valami alapja is.
Természetesen van alapja, egyrészt a sávalapra esik, ami ki is van szélesítve a pillérnél, így kvázi mondhatjuk, hogy van egy pontalapja.
A szerelőbetonról indulást úgy értettem, hogy lépésálló EPS van (pontosabban lesz) a szerelőbetonon mindenhol, kivéve a pillérnél.
Sávalap szigetelés már késő, mert azon már túl vagyunk, úgyhogy szerintem belső térben lesz körülszigetelve a pillér, szerencsére konyhapult magasságig (kb 80-90cm) nem látható helyen van, ott kaphat egy kis vastagító szigetelést és a padlóban lévő lépésálló EPS-el együtt így bőven 1 méter felett lesz a szigeteletlen rész, nem gondolnám, hogy ott már komoly hőhíd tudna kialakulni.
Egyébként valami olyan megoldást kerestem volna mint pl erkélyek esetén a Schöck Isokorb vagy falazat kezdősoránál az YTONG START, bár itt még nehezíti az ügyet a pillérek vasalata is, amit át kell tudni rajta vezetni (fúrni).
Nyugtass meg, hogy a pillér nem a szerelőbetonról indul, hanem van valami alapja is.
Nincs olyan anyag amit keresel. Falazott falak alá van többféle, pl üveghab, meg mindenféle kezdőelem.
Ezt úgy szokták megoldani, hogy egy nagyobb részt/teljes felületet hőszigetelnek le. Passzívházaknál előszeretettel használnak lemezalapot, amibe belekötnek a pillérek. Itt ügye be lehet csomagolni az egész házat még alulról is, nincs hőhíd probléma.
Amennyiben nincs becsomagolva a ház alulról is legalább részben, akkor egy-egy érintet részét érdemes. pl ha pillérnél pontalap van, akkor magát a pontalap oldalait csomagolják be, illetve a lemez alatt még legalább 1-1,5m vízszintesen is (megkerülő hőhíd ellen). Sávalapnál a sávalap külső-belső oldalát, + a lemez alatt 1-1,5m széles mezőt.
Ha tudod az óraszekrény méretét ,akkor a legoptimálisabb helyen bejelölöd a falon , majd kivágod egy flex segítségével . Ha megvan , akkor a tetön a cserepeket megbontod kellö méretben a szekrény felett . Majd fogsz egy olyan hosszú csövet , ami a tetötöl leér a szekrényig . A csö végét kifogazod flexel és kicsit megélezed . Mikor ez is megvan , akkor oda-vissza forgatva enyhén ránehezkedve mozgatod a tetötöl kezdve lefelé . Egészen addíg , amíg a szekrénybe nem érsz . A csö olyan vastag legyen , amibe a kábelek beleférnek . Majd a csövet kihúzod és helyette teszel egy müanyag csövet
