Ugyanezert az ekvivalencia relaciot es a rendezes relaciot az evolucio hatasara vesszuk eszre.
Az ekvivalenciareláció mögötti agyi tulajdonság az asszociációs képesség, aminek valóban elég alapvető szerepe van. Persze el lehet vitatkozni rajta, hogy azért tudunk-e ekvivalenciarelációkat képezni, mert az agyműködésünk egyik alapja az asszociáció, vagy azért látjuk az asszociációt az agyműködés alapjának, mert ekvivalenciarelációban gondolkodunk... Ez végső soron az előző kérdéshez vezet.
A 'milyen szag' tulajdonsag nem rendezheto. A 'miyen eros szag' rendezheto.
A "milyen erős X" az X leképzése egy rendezett halmazra, ami maga X-től teljesen független. Ha úgy tetszik, a "milyen szag" elsődleges tulajdonság, a "milyen erős szag" másodlagos tulajdonság (egy tulajdonság tulajdonsága). Ahogy korábban már mondta valaki, a kérdésedre a matematikában van a válasz, nem a biológiában.
"A kicsi-nagy nem reláció, és még nagyon lazán vett értelemben sem tranzitív "
A 'milyen szag' tulajdonsag nem rendezheto. A 'milyen eros szag' rendezheto. Miert? Ki mondta, hogy nem forditva erdemes? Miert igy alakult? Vajon ez genetiakilag kodolt, vagy megfelelo vilagban egy csecsemo a forditotjat is kepes megtanulni?
Vajon ebbol nem arra kovetkeztethetunk, hogy mas vilagokban teljesen mas relaciok juthatnak ervenyre? Vajon nem lehetseges, hogy egy masik vilagban a mi relacio rendszereinktol teljesen fuggetlen relacio rendszerek valnak fontossa, ezzel teljesen masfajta matematikat letrehozva a kommunikacionak a matematikar epiteset elvileg lehetetlenne teve?
"Mármint definálható? Észrevettem, én magam hívtam fel erre a figyelmedet."
Arrol van szo, hogy te, mint 'meromuszer', mint erzekelo leny a vilagban elofordulo, toled fuggetlen fogalmakhoz (fizikai entitasok) a vilagban nem letezo fogalmakat (relaciok) kapcsolsz. Arra keresem a valaszt, hogy a meromuszer milyen jogon, milyen alapon egesziti ki a fizikai fogalmakat ilyen kitalalt fogalmakkal.
Arra jutottam, hogy ezek a nem fizikai fogalmak nem veletlenul adodnak hozza, hanem a tulelest segitik. Ugyanezert az ekvivalencia relaciot es a rendezes relaciot az evolucio hatasara vesszuk eszre. Ugy alakult, hogy pont ezek a relaciok voltak fontosak, es nyilvan jopar relacio van (rendezett elem enneseket jo sokfelekeppen konstrualhatunk), valahogy ugy alakult, hogy mi megis kifejezetten az ekvivalencia relaciot es a rendezes relaciot (es meg parat talan) erzekeljuk.
Próbáljuk valahogyan értelmesen átfogalmazni ezt a z állítást. Pl. a matematikának mekkora része az, amihez egy intelligens, de tőlünk alapvetően különböző felépítésű idegen lény szükségszerűen eljut?
A kicsi-nagy nem reláció, és még nagyon lazán vett értelemben sem tranzitív (szigorúan véve teljesen értelmetlen rá ez a fogalom). Pl. a kutyaméretű hangya nagy, a lóméretű elefánt kicsi. Ha tíz ember elé odateszel egy tárgyat, és megkéred, hogy jellemezzék a méretét, általában nem fogsz egyforma válaszokat kapni.
A(z egyik) gond az, hogy a kicsi/nagy sokkal kevésbé egyértelmű, mint pl. a zöld-kék. Az utóbbi egy fizikai és biológiai tulajdonságaink által jól meghatározott állítás a fény hullámhosszáról, az előbbi meg kontextustól függően jelentheti egy adott objektumnak az objektum típusáról alkotott mentális modellünkben szereplő tipikus mérethez képesti eltérését, az objektumnak az emberhez képesti relatív méretét, nem is beszélve az egészen absztrakt alkalmazásairól (pl. nagy szerencse).
A fogalmak fizikai eredetuek, mig az erzelmek inkabb kemiaiak.
Indoklas:
"When I see the way you paint your lips
and I smell your perfume
when I see the brand new color
that you've dyed your hair, too
I know, you know, it's more than physical
My love, my love, my love, love is chemical"
eszrevettetek-e, hogy a szinek kozott is konnyen tanulhato rendezes relacio "könnyen tanulható"? Mármint definálható? Észrevettem, én magam hívtam fel erre a figyelmedet.
Azon kivul, hogy hujet csinaltatok belolem, eszrevettetek-e, hogy a szinek kozott is konnyen tanulhato rendezes relacio, es hogy ebbol milyen ertelmes kovetkezteteseket levonni?
Hat tulajdonkeppen eros osszefuggese van az ekvivalencia relacioval. Egyenlo reszekre valo felosztas, az ekvivalecia relacio nelkul ertelmezhetetlen. Elegseges magyarazat?
Koszonom megtisztelo figyelmed, es erteklelesed, de mintha most te magad biznyitottad volna, hogy a rendezes relacio illetve az ekvivalencia relacio bilogiai eredetu. Egyszeruen biologiankbol adodik, hogy ezeket vesszuk eszre.
Ez ugyan teljesen OFF itt (mint ahogy ez az egesz tarsalgas), ez ugyanis mar pszichologia/biologia>
Ugyan szerintem Szindbad76 kerdese messze nem volt annyira ertelmes, mint amit belemagyarazol, hadd probaljam meg megindokolni, hogy miert erzekellunk hangmagassagot, fenymagassagot meg nem.
A helyzet az, hogy az erzekszervhez altalaban nem egy jel erkezik, hanem kulonbozo hullamhosszu jelek szuperpozicioja. A szerv minden esetben elvegez egy spektrumanalizishez hasonlo algoritmust.
A problema az, hogy a spektruamalizis elvegzesekor mintaveteli helyek szama (a diszkretizacio merteke) a ket folyamatnal drasztikusan kulonbozo: mig a fulben rengeteg kulonbozo hangmagassaghoz tartozik erzekelo neuron (es ezek kicserelhetok, mert csak a poziciojukon mulik, hogy melyik frekvenciat erzekelik), addig a szemben csak harom kulonbozo frekvenciahoz (es raadasul ezeknek az erzekeloknek a felepitese is lenyegesen kulonbozo).
Magyarul a meresi folyamat "technologiajabol" kovetkezik, hogy hangmagassagot erzekelunk, szinmagassagot meg nem.