Nem vagyok expert a témában, de amikor utánanéztem alaposabban modern kompresszoroknál is megvan ez a jelenség.
Majd kijavítanak a szakik, de valami olyasmi a lényeg hogy a hideg olajban van folyékony állapotban hűtőközeg is.
A melegítéssel ezt forralod ki belőle, és a meleg olajban nem kondenzálódik le ismét. (Valami olyasmi a lényeg hogy a rendszer leghidegebb pontja ne a kompresszor legyen).
Ha elindítod hidegen a hirtelen felforró hűtőközeg felhabosítja az olajat, és a kompresszor kihordja magából így kenés nélkül marad.
Leginkább arra kell figyelni hogy hány órával kell hamarabb áram alá helyezni bekapcsolás előtt. A manualban általában le van írva, több óra szokott lenni. Ha ez sűrűn elmulasztja a felhasználó akkor olaj habosodás miatt kenés nélkül tud maradni a kompresszor, és nem húzza sokáig. A hűtőházunknál ezt nem tudtuk, nem is élt soká...
Általában a tápegység ami gondot okozott . Gondolom a klímánál is az lenne a leghamarabb a gond hosszú állásnál pár évesen . Habár az Ozone egész végig áll a fütésszezonon kívül ( 12-ik szezont húzza ) . Idáig nincs gond azzal sem. Ami kicsit hangot ad , az a beltéri venti az elsö 2-3 percben szezonnyitáskor , aztán az is elhalkul .:-)
Az igazat megmondva , engemet az óránként 5Wh nem zavar . Viszont kiváncsi vagyok , hogy a fütökábel mennyit fogyaszt . Jelenleg is az Ozone-val fütök . A Gree Amber csak pihen , áram alatt van , mert nem tesz jót egy elektromos berendezésnek sem a ki-be kapcsolgatás - áramtalanítás . Tapasztalatból tudom .:-) Ha a Nokiában leállt a gyár ( ünnepekre ) , akkor volt mit csinálni , hogy újra elinduljanak a " profi " számítógépek a teszterekben . Majd a tények ismeretében eldöntöm , hogy a tálcafütést külön vezéreljem , vagy nem .
(Ha fogyasztás mérővel méred, ellenőrizd le árammérővel, mert a kis teljesítményt nem mind tudja mérni, és hülyeséget adnak.
Akár azért, mert nem sima terhelés, oszcilloszkóppal és rá kötött lakatfogóval is meg kellene nézni.)
A kínaiak logikája, tálca és karterfűtésre:
Electric Heating Function of Chassis
(1) When Toutdoor amb.≤0ºC, the electric heating of chassis will operate; (2) When Toutdoor amb.>2ºC, the electric heating of chassis will stop operation; (3)When 0ºC<Toutdoor amb.≤2ºC, the electric heating of chassis will keep original status.
Electric Heating Function of Compressor
(1) When Toutdoor amb.≤-5ºC, compressor stops operation, while the electric heating of compressor starts operation; (2) When Toutdoor amb.>-2ºC, the electric heating of compressor stops operation; (3) When -5ºC<Toutdoor amb.≤-2ºC, the electric heating of compressor will keep original status.
Áram alá helyezéskor 14Watt a fogyasztás . Majd neki áll ugrálni a fogyasztás ilyen módon 14-9-6-1-3-7-4-1-3-6-1-4-7. A változások kb . 4mp-ként történnek . A 7 Wattot már ezek után nem lépte túl . Egy hét múlva majd megírom , hogy milyen az eredmény . Remélem lesz mínuszos éjszakai hömérséklet , hogy megmérhessem , mennyit fogyaszt a cseptálca fütése .
Biztosan kaptál angol nyelvü kézikönyvet . Az én klímámnál Gree Amber a 6-ik oldalon van olyan , hogy " Working temperature range " . Majd olyan , hogy Maximum heating : Indoor side 27°C , Outdoor side DB/WB 24/18 °C . Ez az utolsó mondja azt , hogy kinti 24°C-os hömérsékletig száraz idöben és 18°C-os kinti hömérsékletig nedves idöben üzemel fütés módban . Ez felett letilt . Ezek szerint nálad napos oldalon van a klíma kültéri felszerelve .
Pár hónapos gree dark x 3,5 klíma beltérije több alkalommal is e8 hibakódot dob és leáll? Érdekes mert mikor nagyobb mínuszok voltak nem volt semmi gond, de most hogy enyhül többször is dobta. Letöltöttem a hibakód listát, de nem igazán értem. Leginkább ezt: "A kültéri hőmérséklet az üzemi tartományon belül van?" Mi az üzemi tartomány és mit ért kültéri hőmérséklet alatt? Előre is köszönöm a választ!
"Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb ,"
Lehet, hogy az a gyári beállítás, hogy készenléti módban a kompresszornak soha nem szabad 5 fok alá kerülnie, ezért reggel 7 óra körül a vezérlőpanel bekapcsolta a kompresszor fűtését kb egy órára.
Szerintem a vezérlés valószínűleg nem foglalkozik a kompresszor tényleges hőmérsékletével, AMÍG a külvilág nem éri el az 5 fokot (és persze a kompresszor éppen nem dolgozik), addig FOLYAMATOSAN bekapcsolva tarja a fűtést, aminek ráadásul nem is szabályozza a teljesítményét, tehát akkor is az ÖSSZES WATTTAL fűti, akkor is, amikor talán a wattok tizede is elég lenne.
Talán úgy lehetne legegyszerűbben+legolcsóbban spórolni ezekkel a készenléti wattokkal, hogy a kompresszorba teszünk egy tapintó termosztátot, ami 5 fok felett leállítja/megszakítja a panelből jövő fűtést.
Kérdés, hogy ezzel menni villany forintot spórolunk, megéri-e egyáltalán az erőlködés.
A Gree Amber fogyasztásról . Tegnap a fogyasztásméröt beiktattam . Valóban van még ilyen melegben is fogyasztás . Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb , így gondolom azért nem kapcsolt a tálcafütés . Hétvégére ígérik , hogy lesz fagy éjjel . Kiváncsi leszek a fogyasztásra .
Amúgy a topiktárs kérdésére a kézikönyvben az 5. oldalon van a válasz . : " Ha sokáig nem használja a légkondícionálót,húzza ki a hálózati dugót ! "
A klímákhoz nem értek, nincs velük tapasztalatom, azért kérdezek és szívesen veszem a válaszokat.
A napelem ill. hogy kinek mire van pénze, az nem része a klíma projektnek, csak megemlítettem.
Padlófűtést 32. szezonban használunk. Az elején buta gázkazánnal és sima mechanikus 3 járatú keverőszeleppel és mechanikus termosztáttal. No ott volt ingadozás.
De mióta a kondenzációs kazán van ami magában csinálja az időjárásvezérelt kevert kört ill. normális elektronikus (de nem okos)
termosztát, nem volt 1 foknál nagyobb ingadozás a készülékekből fakadóan, max akkor, ha áramszünet, kazánhiba, ... miatt nem volt fűtés. Mióta még érzékenyebb termosztátokat használok, még annyi sincs. Ez a gyakorlati tapasztalat.
Amit írsz a nagy hőtehetetlenségrő, az teljesen igaz. Igaz arra, hogy nagyon lassan melegszik föl vagy lassabban hűl le.
Épp ezért használom 0.1 fokos hiszterézissal a termosztátot a padlófűtésnél, illetve épp azért csak fél fokkal csökkentem éjszakai módban a padlófűtés beállított értékét. Azért 31 év alatt összesen, ill. 19 év alatt a kondenzációs kazánnal csak kitapasztaltam már a lelkét a dolognak. :-)
Egyébként az az öntanulónak is van érzékenysége meg hiszterézise is. Azt meg hogy mikor legyen éjszakai ill. nappali fűtés, úgyis én mondom meg neki. Úgyhogy simán jók nekem ezek a termosztátok.
"Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes."
Ez egyszerű fizika: ugyanakkora hőmennyiséget, de jóval csendesebben
- vagy magasabb hőmérsékleten (tehát nem magas COP-ra optimalizált klímával) lehet bevinni a lakásba,
- vagy hatalmas felületű beltéri hőcserélő radiátorral és túlméretezett lapátú (ezért lassan is forgatható) ventilátorral (tehát drága beltéri egységgel, vagy túlméretezett klímával) lehet bevinni a lakásba.
Csodák nincsenek.
"Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen"
Akinek van játszzni való pénze is, az nyugodtan játsszon, kísérletezzen vele: 20-40 év múlva kiderülhet akár akár az is, hogy a napelem egy nagyon jó befektetés volt.
"A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik,"
A termosztátod lehet akár 0,000000001 fokos hiszterézisű is, a padlófűtés működési elvéből adódóan (a nagy tömegű padló felfűtési és lehűlési túllendülései) a lakásban a hőmérséklet ingadozása akkor is 2-4 fok körül lehet. Ha ennél kevesebbet szeretnél, akkor felejtsd el a hiszterézis elven működő vackosat és szerez be egy ÖNTANULÓ termosztátot (és NEM egy "okos" termosztátot, mert az okostermosztátok 90 százaléka szintén hülye a padlófűtéshez).
Nálam már van kondenzációs kazán, igaz 19 éves. Ha kímélem, lehet elmegy még 1-2-3 szezont, egyébként érik a cseréje, de a fűtésrendszer kész, bejáratott és marad. Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen, holnap telepítik, néhány héten belül üzembe áll (remélem). Az első teljes szezon megmutatja majd, mennyit kell esetleg rajta bővíteni (lehet rajta), hogy kb. egálban legyek a termelés - fogyasztás tekintetében.
Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes. A buta csepptálca fűtés annyiban izgat, hogy totál fölöslegesen nem szeretnék áramot fogyasztani, de persze ami a gép kíméléséhez kell, azt meg kell neki adni.
Hőmérséklet különbség téma: Évtizedek óta itthon - a termosztátok hőmérői szerint 20,5-21 fokra belőve fűtünk. A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik, a radiátor kör az 20.5 - 19 fokos nappali - éjszakai beállításban 0.2 fokos hiszterézissel. Nincs 25 fok nálunk, így érezzük kényelmesen magunkat. Gondolom ez sem mellékes szempont. ;-)
Nem tudom, ezek alapján mi az, amit min. meg kell venni és mi az, aminél nincs értelme drágábbat.
A fűtőklíma annál hatékonyabb (annál magasabb COP hatásfokkal dolgozik), minél kisebb a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG a külvilág és a lakás között.
Magyarországon a fűtési szezon átlagos hossza nagyjából 4800 óra, átlagos hőmérséklete 5 fok körül van, ami azt jelenti, hogy a fűtési szezon felében 5 fok feletti a hőmérséklet, amikor is a fűtő klímák fillérekből fűtik a lakásodat, a gázfűtésnél SOKKALL olcsóbban. Ha ráadásul a fűtő klímádat kedvezményes áramtarifáról működteted, akkor a gázhoz képest fele/harmad annyi pénzért.
Tehát nem biztos, hogy hülyeség nagyon hideg időszakokban inkább pihentetni a fűtő klímát (addig mással fűteni), mert cserében durván (sok évvel) meghosszabbodik annak várható élettartama.
Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mert nem mindegy, hogy egy már meglévő gázfűtés miatt teheted meg azt, hogy időnként "pihenteted" a klímádat, vagy milliós új "kiegészítő fűtés" beruházással próbálsz pár százezret spórolni ma klíma kopásán ;)
délután 4 órakor: 20 fokos a hőkamerán az ablakkeret kintről befelé nézve, 25 fokra volt állítva a klíma, kint -5 fok volt, szóval volt mit dolgoznia. Éjjel -18 volt szombat reggelre, rákérdeztem, tartotta a 25 fokot.
Az elvártat hozta, és a fával fűtés minden nyűgjét felejthetik el.
A többit egyel ez előtt megírták jól összefoglalva.
Én kb. úgy foglalnám össze, hogy kb. mindegy melyiket veszed, mind fog kielégítően fűteni (is) ha megfelelően méretezed.
Van ami csendesebb, van ami "brutál"fűt, értsd megnyugtat ha érzed, hogy 55-60fokos levegő lök az arcodba, másik csak finoman teszi a dolgát, észre sem veszed.
Buta tálcafűtés, buta olvasztás, és ezek okosabb verziói. Részletkérdések, de vannak akiknek sokat számít. Ja és nagyon eltérőek az igények. pl. mint a dácsia és egy audi. Mindkettő pont jó a maga nemében annak aki azt választja.
Ja és a megfelelő háttér ami szerintem mindennél fontosabb. 20ezer forint előnyért kockáztatni egy esetleg eltűnő céggel szerelést, hát döntse ki-ki el maga.
Én volnék, aki gázkazán mellé gondolkodtam hőszivattyún, esetleg hybrid megoldáson. (Nemrég volt téma.) Olvasgattam, átnéztem az itt leírtakat, számolgattam, mára letettem arról a megoldásról.
Visszatértem az eredeti verzióhoz, hogy a meglévő kondenzációs fűtés mellé (padló+radiátorok - van ahol csak ez, van ahol csak az, van ahol mindkettő) egy megfelelő klímát venni, ami a lehető legtöbb részében a télnek átvenné a gáz szerepét. A lényeg: szerintetek cca. 500.000,- Ft-ig van olyan ~ 5kW-os készülék, amit érdemes lenne venni? Olyat ami a nyári hűtésen kívül a téli fűtést is valóban tudja minél alacsonyabb hőmérsékletig rel. gazdaságosan, a normálisan vezérelt leolvasztást, stb... is beleértve? (Régóta olvasgatok itt, de elveszek a sok típus és a mindenféle paraméterek tengerében.)
"Nekem a házam szigetelése 900 ezer forintomba került. Ezzel a kb. 300 ezres évi fűtésszámlám csökkent kb 200 ezer forintra"
És az is lehet, hogy ha ráteszel még 200 ezer forintot (mondjuk felét plusz hőszigetelő anyagra, másik felét egy okosabb hőszigetelő mesterre), akkor az éves fűtésköltség lement volna évi 100-120e Ft környékére ;)
"Ha csak ezt nézem, akkor nem csináltattam volna meg, mert számomra sem tűnik túl előnyös befektetésnek az, ami 8-9 év alatt térül meg."
Az a jó befektetés, amiből érezhető mértékű hasznot tudunk kivenni. Azt szoktam mondani, hogy az energetikai befektetésed megtérülési dátuma ne legyen későbbi, mint az életedből várhatóan hátra lévő évek félideje :) ekkor legalább a második félidőben élvezhetjük a befektetésünk hasznát.
