A QM hullamaval egyezo szoget es hullamhosszt ad. A latszolagos elteres csak amiatt van, mert az egyik komplex hullam, a masik nem.
De az egyik mindenkepp komplex hullamnak kell lenni. mert a modulacio csak ugy ad egy ujabb sikhullamot. Ellenkezo esetben egy kaotikus interferencia-mintat kapunk.
A masik{piros} meg nem lehet komplex, mert egy komponensu, annak meg minden pillanatban 1 lenne az amplitudoja, ami miatt nem latszana.
Ez a fenysebesseg feletti fazissebesseg nagyon nem tetszik.
Regebben volt itt egy dupla Doppler levezetese az elektron frekvenciajanak, ami szinten helyes eredmeny adott. Meg kellene nezni, hogy nem helyettesitheto-e azzal ez a Doppler.
Igy nezett ki:
f0=mcc/h
f1=f0*sqrt(1-v/c)/sqrt(1+v/c)
f2=f0*sqrt(1+v/c)/sqrt(1-v/c)
f=(f2+f1)/2
l=c/f
Az eredmeny egyezik a QM f=mccb/h es l=h/(mvb) egyenleteivel {DeBroglie}.
Egy gond van most ezzel, hogy egyetlen KR-ben vizsgalodom. Kellene egy nemrelativisztikus forma.
Tavolodo es kozeledo eset kell, a hullamforras mozog {a eterben}. Az allo KR beli f0-t helyettesito frekvencia mar itt volt az elobb.
Ez a fm=sqrt(c*c+v*v)/lm. Hiszen f0 a mozgo elektron sajat KR-beli idoiranyu frekvenciaja. Ekkor f0 fm-tol csak gamma skalaval kulonbozik.
f0=b*fm=b*sqrt(c*c+v*v)/lm Konnyen kiszamolhato, hogy az egyenloseg igaz.
Ekkor a dupla Doppler igy modosul:
f1=fm*c/(c-v)
f2=fm*c/(c+v)
f=(f2+f1)/2
Es lam, a frekvencia ismet f=mccb/h, kvantummechanikailag helyes az eredmeny. Ettol kezdve ez helyettesiti a cf fenysebesseg feletti hullamot, hiszen annak semmi ertelme.
Igy az elektron hullama felbonthato 2 osszetevore. Nem mondom, hogy problema mentesen, hiszen ezek modulalodnak. Mivel fenysebesseggel halad a ket hullam, ezert ezek az eter gerjesztett rezgesei, amit a mozgo oszcillator gerjeszt mozgasiranyba es hatra.
Ha egyetlen oszcillator mozog, akkor hogyan modulalodhat az elore es a hatra halado hullam?
Ebbol a modulaciobol eredo d racstavolsag egyezik a az lx-bol szamolhato d-vel.
Biztos mindenki elszaladt emelett a mondat mellett. Pedig elso ranezesre eleg remiszto.:
A fotonhoz rendelheto hullam nem mas, mint a ket elektron hullam interferenciaja. Nem egeszen, hiszen a feny mindig 45 fokban halad a teridoben, mig ez a modulacio-szeru valami akarmilyen szogben dolhet a teridoben.
Ha csak ennyi lenne a kolcsonhatas, akkor az elektronok tiszta hullamok lennenek, es csak atmennenek egymason, A vilag megvaltoztathatatlan lenne. Mindenre a szuperpozicio elve lenne ervenyes, kizarolag.
Csakhogy
mar irtam, hogy ekkor ket reszecske{vagy hullamcsomag} talalkozasakor csak egy idore alakulna ki interferencia, utanna ket ugyanolyan hullamhosszu elektron menne tovabb. A valosag szerencsere nem ilyen. Van valami rejtett hatas, ami a hullambol racsot kepez a vakuumban, ami aztan kepes megvaltoztatni az eredeti hullamot. Ezt neveztem habosodasnak.
Ez akar lehet reszleges is. Ez ugy kepzelheto el, hogy a hullamfrontnak csak darabjai keltenek habokat a vakuumban. Ekkor ezek lesznek a masodlagos hullamforrasok, ami egy olyan kaotikus hullam-diffrakciot kelthet, ami teljesen megjosolhatatlan iranyuva is teheti a hullamot.
A QM {quantummechanics} ezt a kaotikussagot jol mutatja. Pontosan josolni egy kiserlet kimenetelet szinte lehetetlen. Megadhatoak bizonyos ertekhatarok, de pontosan nem josolhato semmi.
Az itt leirtam a QM hullamait irjak le a specrel {specialis relaticitas} nezopontjabol. Akit erdekelnek a reszletek, erdemes elmelyedni ezekben a szamitasokban. Mert ugyan en itt valos hullamoknak tekintem ezeket, de ez mellekes {maganvelemeny}
Ellenben akar valosak, akar matematikai segedletek, ezek pontosan ugy mozognak a teridoben, ahogy leirtam.
A Bragg-diffrakcio mint elektromagneses kolcsonhatas, mar csak egy hipotezis, lehet teljesen hibas is. {bar nem ugy tunik }
Az is termeszetes, hogy a tukros tema felejtos, ha a teridot egy olyan kristalyal helyettesitem, amiben a hullam kulonbozo szogekben eltero sebesseggel terjed,
Ekkor nincs olyan problema, hogy mi tortenik a rezonatorokkal nagyobb elektron-energian.
egy l1 QM hullamhosszu v sebessegu elektron 4d hullamhosszabol szamolhato egy lm hullamhossz, ami a vilagvonalra eso hullamhossza az elektronnak. Ez ad egy f frekvenciat. Nyilvan a vilagvonal dol, emiatt az adott KRben az 1 masodpercre eso 4d hossza sqrt(cc+vv). Ezt osztva lm-el, megkapom a frekvenciat.
Mivel a frekvencia egy mozgast reprezentalo vilagvonalon van, ezert a rezonator altal keltett hullamot az adott KR Doppler-eltolodva meri.
Ez az utolso sor.
Az allitas ugy hangzik, hogy ez a frekvencia a QM f=mvvb/h frekvenciaja.
Mozgo fenyoranal csak ugy kapok a QM-el pontosan egyezo frekvenciat, ha a tukroket kozelebb viszem a gammaval.
d=d/b
b=1/sqrt(1-vv/(cc))
De mint mar irtam, ennek van egy oka, ha a rezges a kozeg rezgese. A rezgest letrehozo oda-vissza mozgo hullam csak c-sebesseggel haladhat.
Ha nagyobb frekvenciara keszteti a teret az elektron, d-tavolsagnak ossze kell mennie.
Hogy ez a folyamat hogyna zajlik le fizikailag, jelenleg pontosan meg nem tudom elkepzelni. Leginkabb forgassal kepzelheto el az egesz, ahol a rezgo kozeg olyan forgo dolgokbol all, amelyek mindig c-sebesseggel tudnak csak forogni. Nagyobb frekvenciara{gyorsabb forgasra} kesztetve ezeket a sugaruk osszebbmegy a gamma faktoraval.
Ennek a latszolag lenyegtelen reszletnek van egy fontos kovetkezmenye.
A d fenyora meret es a frekvencia szorzata mindig c. Pontosabban c=d*f*2.
Mit jelent ez?
A feny 1 masodperc alatt, ameddig szamoljuk a rezges frekvenciajat, csak es kizarolag c utat tud megtenni. Ez mondhatni, magatol ertheto.
De miert fontos ez? Mert ha nagyobb rezgesre kesztetjuk a vakuumot, akkor csak es kizarolag ugy kepes elerni ezt a nagyobb frekvenciat, ha a d osszemegy.
Lehetne mondani, na itt a megoldas a mozgo oszcillatorokra. Nos nem.
Ennek csak idoiranyban van ertelme, nem a mozgo pont megy igy ossze, hanem a hullamot kozvetito kozeg oszcillatora.
Lehet ez az egyik ertelmezes, de mas megoldas is van.
Aki koveti a szamitasokat, az eszrevette, hogy az mozgo fenyoranal szamitott f frekvencia sehova nem kotheto.
d/=b; t=d/(c-v); t+=d/(c+v); f=1.0/t;
Latszolag.
Ugyanis ez egy KR-ben egy mozgo vilagvonal adja ki.Marpedig ilyen esetben mindig egy Doppler-eltolodott frekvenciat kapunk.
A frekvencia nem mas, mint az idoiranyu terido hullamfrontok szama 1 masodperc idointervallumban vizsgalva. Magyarul az adott Kr terido abrajan huzunk egy fuggoleges, 1c hosszu vonalat, es megszamoljuk, mennyi hullmfrontot metsz ez a vonal.
A Doppler eltolodott frekvencia pedig az a szam, amennyit egy ferde vilagvonal metsz el. {A relativisztikus Doppler csak annyiban ter el ettol, hogy ott a ferde vilagvonal hossza a sajatidoben 1 masodperc.}
Nos, az elejen az f frekvenciat egy v sebbessegu, ferde vilagvonal adja, Vissza kell szamolni Dopplerrel.
f(eredeti)=f*c2/(c2-v)
Mi az a c2? Nos, ez az anyaghullam fazissebessege. ami ugye c2=cc/v.
Az igy kapott f(eredeti) mar ismeros. Ez az f=mccb/h frekvencia a v sebessegu elektron QM frekvenciaja.
{a tovabbiakhoz fontos megjegyezni, hogy ez idoiranyu, tehat nem rendelheto a mozgo ponthoz, a kulso KR-hez tartozo ertek...}
..es miert valtozik igy? Mert a terido egy olyan kristaly, amiben a hullam eltero iranyokban eltero sebesseggel terjed.
Halad egy hullam, egy masik hullam altal gerjesztett racson Bragg-diffrakciot szenved. A hullam mozgasi szoge megvaltozik, es amiatt a hullamhossza is, mert a kozegben a hullam sebessege nem egyforma minden iranyban.
Itt nem vetodik fel a mozgo oszcillatorok masik problemaja sem, miszerint a hullamfront miert megy eltero szogben. Itt diffrakcio tortent, persze hogy eltero szogben halad.
Mar irtam, de irom ujra, a Lorentz kontrakciot a hullamcsomagok kiadjak automatikusan, nem kell az elmeletbe beleeroltetni.
Az egyetlen problema, hogy nem nagyon lehet tovabb lepni. Legalabb is most nem latok erre lehetoseget.
Regota ismerem ezt az irast, de soha nem birtam vegigolvasni.
Ahogy en levezetem az egyenleteket, szemmel lathatoan teljesen mas megkozelitese a problemanak.
Az eredmeny megis hasonlo.
Nem elfogadni kell a dolgokat, hanem utanaszamolni. Nehany forumozo meg mindig ugy kepzelni a gondolatkiserletek lenyeget, hogy felevet egy kerdest, es utanna szavakat egymasra halmozva megoldja a problemat. lol, nem.
Teves azt hinni, hogy Einstein is ezt muvelte. Nem.
A fizika nyelve a matematika. Ami nem kiszamolhato, annak nem sok helye van a fizikaban.
Par eve meg egyaltalan nem hittem az eterben. Nem voltam es igazan most sem vagyok eterhivo.
De tudom a szamokbol, hogy az is egy helyes megoldas lehet.
Nos, a szilárdtestfizikában van egy hihetetlenül egyszerű modell, amely egy kristályrács, és az ebben terjedő hanghullámok, azaz fononok leíró törvényei szóról szóra megegyeznek a relativitáselmélet képleteivel! Itt a kristályrács játssza az éter szerepét, és láss csodát, a fononok mégis úgy viselkednek, mintha az éter, azaz a kristályrács ott se lenne! Na ha ez így megy a kristálynál, akkor miért ne menne a vákuumnál? Isten nem talál ki két külön törvényt, ami bevált az egyiknél, beválik a másiknál is! Valóban, ha veszem a legegyszerűbb rugalmas kristályrács-modellt, és felírom rá a Newtoni képleteket, minden egyes tömegpontra F=m⋅a, akkor a Rugó-tömeg modellt leíró egyenlet éppen a relativisztikus Klein-Gordon egyenlet lesz! Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a kristályrácsban mozgó minden hullámcsomag úgy torzul, ahogy azt a Lorentz-transzformáció leírja! A kvantummechanika óta tudjuk hogy minden anyag egyúttal hullám is, és rá éppen egy relativisztikus diszperziós összefüggés vonatkozik! Megvan tehát a magyarázat arra, hogy miért éppen a relativitáselmélet képletei írják le a mozgást!
Igy egy olyan egyenloseg adodit az anyaghullam terido hullamhosszara, ahogy csak a fi szerepel, ami a hullamfront mozgasi iranyanak feleltetheto meg. {maga a 4d hullam nem mozog..}
Es hogy mit lehet ezzel kezdeni? Felrajzolhato a hullamhossz-valtozas a szog fuggvenyeben, ami meglepo modon ehhez hasonlit:
