Biztos Neked van igazad, mert a múlt évben, a bejáratnál kellett venni egy kártyát, és azzal fizettünk mindenért. Már nem is emlékszem pontosan hogy miért mennyit:))))
Naggyából méretazonos rugót tesznek bele, és óvatosan centiről centire hajlítják. A rugót pedig mindíg kijjebb kijjebb húzzák. Jó vastag acélszálból készült, hosszabb olyan harminc centis rugó kell hozzá. Hasonló mint a légpuska rugó.
Ha lehet inkább Liebig hűtő én nagyon elégedett vagyok vele. a falta van felszerelve, semmi helyet nem foglal. Úgy az egyharmadáig engedem a meleget, a vízátfolyással nagyon szépen lehet állítani. A kifolyó pálinka hideg mint a jég . Így sokkal levesebb az aromaveszteség. A kis pálinkafőzdémben ha bejössz nem is érzed az illatát. Egy gubanc van, ha valami miatt leáll a víz akkor másodperceken belül gőzt fúj a rendszer és a főzőben nagyon megnő a nyomás. Volt már ilyen, mellete kell ülni mert baj lehet.
...ahogy már többször is említettem (ezeket ki is próbáltam) lágycsövet 8;10;12;15-ösig simán kézzel és homok meg mindenféle hókusz-pókusz nélkül lehet hajtani, csak a rádiuszra kell ügyelni,
mert ugye minél vastagabb a cső, annál nagyobb a karika, amit hajtani tudsz belőle...a 18-as
már határeset, igaz azt nem próbáltam, de egy ismerős küzdött vele és az néhol berogyott...
...viszont, ha belegondolsz egy 3-4m-es 15-ös cső, még egy 100-lityist is kiszolgál, ha jól van megcsinálva...
Első almacefréd? Nagyon vigyázz vele, nagyon odakapós, inkább higítsd túl, minthogy odaégjen. Mindig rettegek, amikor almát főzök. (Bár nálam nem leég, csak simán le-leáll a forrás az aljára kiült pépes rész miatt, ami késői lefekvéshez vezet.)
Köszi, tegnap meg is vettem a 15-ös réz csövet, egyelőre ez lesz. A Liebig verzió talán elegánsabb, helytakarékosabb, összekötve mondjuk egy kis motorkerékpár vízhűtővel, meg pici szivattyúval kevéske vizet keringtetve is működhet... akár koracél csőből. A jövő zenéje.
Off... Én is sütögetek időnként, egészen jó kenyereket, de nekem a héja az istennek sem akar ilyen cserepes lenni. Keveréktől függően puhább, vagy keményebb, de cserepesre nem tudom sütni valamiért...
Egyetértek, kenyeret már sütögetek egy pár éve. Ezeket speciel kemencében követtem el, de télen bent a sütőben is szoktam pont ilyeneket, sőt sztem ott könnyebb stabilan szép kenyeret sütni. Én is úgy érzem, nagyon kellett mellé a lelkemnek a másik nagy misztérium, a pálinkafőzés.
Az élesztő a barátunk! :)
Hogy ne legyek teljesen off, úgy tűnik, 99%-ban kierjedt az alma cefrém. Még itt-ott felpukkan egy-egy buborék, de a gyufa már nem alszik el felette. Érdekes módon változott a állaga az erjedés folyamán. A főerjedésben 8-10 cm teljesen letisztult réteg volt az alján (áttetsző bödönben tartom, jól látható). Mostanra ez megszűnt, teljesen homogén lett. Úgy tűnik, hogy a pektinbontó hatása is most teljesedett ki. A kis reszelékdarabkák szétbomlottak, pépes, sőt kicsit "pudingos" lett az állaga, a pár nappal ezelőtti állapothoz képest mintha kicsit sűrűsödött volna. Ez az első almacefrém, azért csodálkozom így rá, a többi (őszibarack, szilva) a végén volt a leghígabb.
Feláldoztam egy liter opálos körtepálinkát, és tettem bele borászati derítőt. Két nap után gyönyörű tiszta lett, az üveg aljára leült kb.1 cm trutyi. Lefejtettem, szerintem nem változott az íze! Érdekelne a véleményetek!
