Tavaly ott voltunk egy 8 és egy 13 éves gyerekkel, király volt! Mi szerdától-vasárnapig voltunk, úgyhogy szerintem simán találsz 10 napra szállást. Ha nem baj, hogy kicsit lépcsőzni kell akkor tudom ajánlani azt az appartmant amibe mi voltunk, a neve: Appartment Sodan 72, megtalálod a ***kingon :). Nagyon kedves volt a házinéni, és isteni kilátás volt a tengerre.
Elsősorban CroGabihoz fordulnék a kérdéseimmel(visszaolvasva láttam, hogy nagyon ott van Losinj szigettel kapcsolatban), de mindenki válaszát szívesen fogadom.
Szóval foglaltam szállást július közepére Mali Losinj-ban az Apartmani Maris-ban. Esetleg van valami tapasztalat ezzel a szállásal kapcsolatban?
Továbbá mindenhol azt látom, hogy a KRK szigeten keresztül megy mindenki Losinj-ra, ahol ugye még hídpénzt is kell fizetni. Nem egyszerűbb/olcsóbb a Porozina-Brestova kompot használni az Isztriáról?
Plusz szívesen fogadok Mali Losinj-ban jó kajáldákat, amit letesztelnénk a családdal júliusban.
(végig böngésztem az utolsó 20 oldalt, sok szép helyen jártatok)
2 éve már jártunk Crikvenicában a családdal (két gyerkőc, lassan 12 és 9 lesznek). Nagyon jól éreztük magunkat.
(korábban Porecben is, de ott a nagyobbik még csak 1,5 éves volt, a kicsi meg... :) )
Idén is szeretnénk eljutni Ho.-ba, de más helyszínre, mondjuk délebbre.
Lényeges lenne, hogy lassan mélyülő legyen a strand, apró kavicsos estleg sziklás. Homokosban nem gondolkodnánk, mert nagyon élvezték a "búvárkodást". (No meg Bibione egy kicsit olcsóbb volt korábban). Mindkettő tud úszni, de a játék miatt jó volna sekélyebb rész is. Nem ártana némi infrastruktúra (wc, bolt vagy valami élelem forrás), mert a kicsit óránként tud enni pláne, ha vízben van és ne kelljen 12 kg kaját magunkkal vinni a 40+ °C melegbe. A távolság nem annyira lényeges, de azért ne kelljen autóval elmenni a strandig. Az is jó lenne, ha nem egy augusztusi Siófoknyi ember mennyiség lenne a parton, bár ez elég nehézkes.
Amit eddig nézegettünk/olvastunk róluk az Vodice, Brela, Makarska, de nem feltétlenül csak ezekben gondolkodunk. A lényeg, hogy a strand jó legyen a gyerekeknek.
10 napra szeretnénk menni (Cs-V), július végén. Nézegettem a **king-on szállásokat, ahol látszólag vannak olyan apartmanok, amikbe lehetne így menni. Kérdés, hogy ez a valóságban is így van? Vagy amikor elküldöm a foglalást a tulaj közli, hogy sz-sz lehetséges csak.
Kiváló leírása a horváto.i autópályás közlekedésnek, kiegészítve a bankkártya használattal, remek.
Bizonyára jönnek majd tavasszal, kora nyáron a kérdések, tényleg lehet hivatkozni a leírásodra!
Az út tervezéséhez is jó linkek vannak, hol mi mennyi. És még egy, amit tapasztaltam: több -mindenféle nációs- útitárs "kűzd" a kezelővel, hogy megértse mennyi az összeg... pedig a látótérben gyönyörűen kiírják eur-ban és hrk-ban is a fizetendőt, csak előre kell nézni.
Leginkább semennyit sem vesztegel, mert a határ tök üres. Azt a kb. 2 hónapnyi főszezont leszámítva. Itthon sikk volt az M6-t szidni, pedig az összes horvát autópálya teljesen üres egész évben, csak a főszezonban vannak rajta autók (két hete, meg dec. elején voltam legutóbb Zágrábban). De pl. Splittől délre még főszezonban sem nagyobb a forgalom rajta, mint az M6-on. Ez a Peljesac híddal is így lesz. Nekem jól fog jönni, főleg, hogy nem szedhetnek majd díjat rajta, mert 85%-át az EU fizeti.
Amexet már ne nagyon vigyél, mert február elsejétől megszűnik! Viszont örök igazság, hogy mindig legyen az embernél az adott ország nemzeti valutájából némi kp., mert abból baj nem lehet, de az ellenkezőjéből igen!
"Vigyünk tehát magunkkal megfelelő (pl.: Maestro, Mastercard) bankkártyát," vagy Visa, Visa Electron, Amex, vagy bármilyen Európában általánosan elfogadott bankkártyát. Mindegy, hogy dombornyomott vagy sem.
Azt is mondhatnám bármelyik magyar bank által kiadott debit vagy credit kártyát.
Horvátországi autópályák használata ... azoknak, akik először vágnak neki
Alapvető működés: Amikor rámegyünk az autópályára (alapesetben odafelé a határnál, Goričan-nál), át kell haladni egy kapun, ahol kapunk egy kis kártyát, ami azt az információt tartalmazza, hogy hol mentünk fel a pályára. Lehajtáskor (alapesetben odafelé a nyaralóhelyhez legközelebbi csomópontban) újabb kapu, ahol a kis kártyát le kell adni, a kezelő (bevonja és) leolvassa, az autópályán megtett út hossza alapján meghatározza a díjat, ezt kifizetjük, és kész. Bonyolítás: mivel a Zágrábot elkerülő autópálya (pont mint nálunk az M0-s) ingyenes, ha a tengerhez megyünk, kétszer kell lejátszani a fenti eljárást: a határnál megkapjuk a kis kártyát, Zágráb előtt (Sveta Helena-nál) kifizetjük az addigi szakaszt, majd ingyen autózunk a Zágrábot elkerülő (A4-es és) A3-as autópályán, Zágráb után (a Lučko-i elágazás után, az A1-es autópályán) újabb kis kártyát kapunk, ezzel a kártyával fizetjük a számunkra kedves végső letérésnél a második autópályaszakasz díját. Ebből következik, hogy 4 (oda-vissza 8) darab kapun kell átküzdeni magunkat, azaz 4x (8x) van lehetőség arra, hogy a kapuk korlátozott áteresztő képessége miatt dugóba keveredjünk. Sokan rémisztgetnek a szörnyű dugókkal, lássuk, hogy mi mit tapasztaltunk, illetve, hogy hogyan úszhatjuk meg leginkább dugómentesen. Megj: dugóra lényegében csakis szombaton (az szokásos turnusváltás napján) van esély.
Amikor a kártyát kapja az ember nincs kezelő, csak nyomni kell egy gombot, elvenni a kártyát (gondosan eltenni!), nyílik a sorompó, és lehet menni. Ez elég gyorsan megy, mi itt nem tapasztaltunk dugót. A fizetési pontoknál lehet rosszabb a helyzet. Azaz odafelé Sveta Helena + a végső letérés, visszafelé pedig Lučko + a határ.
Odafelé szombat délután menvén nem tapasztaltunk dugót, lényegében 0 perc várakozással haladtunk át a kapun Sveta Helena-nál 17:30 körül (a Sveta Helena-i kapu közelről) illetve (mi éppen Senj felé tartván) Žuta Lokva-nál 19:30 körül. Visszafelé szintén szombat délután Lučko-t bankkártyával fizetve 25 perc alatt teljesítettük (15:30 körül), a határ előtt pedig mindössze 10 percet kellett várnunk (este 6 körül).
Mértékadó vélemények szerint a neuralgikus pont Lučko visszafelé szombaton, és érdemesebb bankkártyával fizetni, mert ott rövidebb a sor. Lássuk, hogyan is lehetséges ez. Lučko előtt valóban két külön sorban állnak az autók, balra ("CASH" felirat) mennek két sávon a készpénzzel fizetők, jobbra pedig ("NO CASH" felirat) egy másik külön kiépített két sávon a bankkártyával fizetők. A bankkártyás irányon sokkal (3 km-rel) korábban van a kapu (a Lučko-i bankkártyás kapu közelről), mint a készpénzes irányon (a Lučko-i készpénzes kapu közelről). Tényleg sokkal rövidebb a bankkártyás sor, és a bankkártyás kapunál történő fizetés után 3 km-en keresztül repeszthetünk a balra mellettünk rostokoló készpénzzel fizetni szándékozó tömegek mellett. A bankkártyás kapu bal oldalán jól látszik a két sáv, ahol a készpénzes sor áll, a készpénzes kapu jobb oldalán meg az a két sáv, ahol mi húzunk el 100-zal a készpénzes fizetők mellett. A bankkártyával való fizetéskor ráadásul a pénzváltási veszteséget is megspóroljuk, mert – amint tapasztaltuk – a pénzt középárfolyamon vonja le a bank. Vigyünk tehát magunkkal megfelelő (pl.: Maestro, Mastercard) bankkártyát, soroljunk jobbra Lučko-nál és kövessük a "NO CASH" irányt.
Tapasztalat szerint júniusban laza a forgalom, hétvégén sűrűbb, de nem indul be még a nyári roham. Az autópálya dijak azonosak egész évben, nem tudom az idén változtak v változni fognak-e, esetleg, aki már nézte...? Van erre honlap-
A sebességellenőrzés (eddig legalábbis) laza volt, egyes benzinkutak után álldogáltak néha fotós kocsik, de esetlegesen csak. Az útfelbontásoknál és ahol korlátozva van, na ott többnyire kivesznek, ha belerohansz... és az alagutakban sem árt vigyázni, villog a sebességhatár lámpa, ha túltolod, és bizony láttam, akit kiszedtek a kijárat után. De alapvetően rohadtul nem basztatnak senkit.
A lakott területeken viszont sokszor sokféle és ott menj lassan. De nem is nagyon tudsz másképp...
Igaziból nem kell lézerblokkoló, az út sem alkalmas 160-170 + menetelésre, meg minek is.
Jóvannna!!! HÖR voltam én is csak a másik végén. Csak megállapodás kérdése. A kitermelt földet, követ stb. megkapnák a bosnyákok, a benn lévő levegő meg amúgyis horvát lenne.
Jóvanna!!! HÖR voltam én is. Tudom. Csak megállapodás kérdése. Meg aztán megkapnák a kitermelt füldet, követ stb. a Bosnyákok, a benn lévő levegő meg amúgyis horvát lenne.
A töténelmi időkben a nyírbátori határőr laktanyában azt verték a fejembe, hogy az államhatár a föld középpontjától a nanoszféra? toposzféra? ionoszféra? .......szféráig terjed. A határvonal, egy mértani kiterjedéssel nem rendelkező elméleti vonal.
A fentiek alapján a Bosznia alatti alagút is Bosznia.
A ciovoi hídra 15 évvel ezelőtt mondta az ottani házigazdánk, hogy hamarosan megépül. A"csapóhíd" akkor is már járhatatlan volt főidőkben, vagyis reggel 8 felé, és délután, meg hétvégén.
Azóta sok-sok apartman-ház épült minden irányban, a kempinget felújították (víz és szennyvízhálózat átépítése), full üzemel minden, és a dugók embertelenek...Ez tényleg másfél-két órás kijutás!
Nagyon korán reggel és késő este járhatóbb. Rettenet, ha Trogírba akar pl.az ember este kimenni. Van ugyan egy hajójárat v gyalog kell nekivágni Ciovóról, persze a sziget hosszú aki máshonnan jönne be, a híd közelében nem éppen talál parkolóhelyet.
Visszatérve a Peljesac-híd témára, terveket és dumát már láttunk, hallottunk, de továbbra sem hiszem, hogy ebből lesz valami. Ha a boszniai karridor kikerülése a cél, akkor a hídnál is nagyobb költséget jelentene a szigeten a közút megépítése. Emellett értelmetlen, mert akkor lehetne egy töredékéből megépíthető közút, autópálya a szárazföldön. A politikától meg nem lehet eltekinteni, tudjuk a balkán maga, a puskaporos hordó ma is. De már leírtam. Meg azt is, hogy Peljesec bája és Korcula, a régió veszélybe kerülhet a túlterhelés óriási lehetne.
Különben basszus, ha lenne kivezető új út, amire ugye szükség van, mi a fenének mennék xx eur-ért a hídon, ha beosonhatnék pl. Stonnál az új úton? :-)
Szép kis történet. Ezek szerint nyáron araszolni fogok a régi hídon, de annyi baj legyen, nézelődünk közben.
A Neumi öböl mekkora teherforgalmat bonyolít?
Én nem vagyok képben, de gondolom aki egy ilyen hidat tervez annak számolnia kell azzal, hogy átférjen egy akkora hajó, amekkorát a kikötő fogadni képes.
Kérdésedre íme a válasz. A hidat az elmúlt év július 15-én kellett volna átadni, nyolc hónappal a megállapodás után. Azóta semmi nem történt, csupán a beton pillérek meredeznek ki a vízből. A Nova tv tegnap interjúvolta meg a közlekedési minisztert ennek kapcsán, aki idegességében otthagyta a riportert, válasz nélkül hagyva a sok érdeklődőt. Az építkezés helyszínén ott láthatók a nyomai a megkezdett munkálatoknak. Az ottani lapok és tudósítások szerint a kivitelezővel akadnak gondok, ami jelenleg is tart. Áll minden. Az ígéretek szintjén vagyunk. Még le sem rakták a beton pilléreket, amikor megjelent az első állami szinten ért bírálat, hogy nem lesz jó az egész, ugyanis vihar esetén átcsapnak felette a hullámok, annyira alacsony. Ez a vélemény rokon a Peljesac hídra is, amit anno az első tervek elkészültekor a bosnyák fél kifogásolt, hogy túl alacsony, ugyanis nagy tengerjáró hajók nem tudnak behajózni a neumi öbölbe. Ez nooormális?
Ez a -+ dolog számomra érdektelen. Mondjuk itt,ebben az esetben azért érdekes,mert a csupán azt mondtam,hogy meg kellene oldani azt,hogy egy régió határ átlépése nélkül elérhető legyen. Hogy ezzel kit bántottam?
Mindegy,itt nem szeretnék politizálni,pusztán a híd kérdése kapcsán jött ez szóba. Én kibírom azt a pár alkalmat,amikor arra járok.
A balkánon szerintem lesz még baj,szeptemberben elautóutam Ohridig Macedóniában,érdekes uzazás volt,de ez már megint inkább politika lenne.
Én nagyon bízom benne,hogy Horvátország kimatad a balkáni sz@rkeverésből és sokáig ilyen békés marad.
A hídról jut eszembe! Tudja valai,hogy áll az új Ciovoi híd építése?
Felhívnám a figyelmedet, hogy neked több minuszod érkezett (mint nekem) tehát az alsónadrágban markolászás és felvállalás nélküli vélemény arat a fórumon -valakitől. Remélem elmegy innen a fenébe. Akinek véleménye van az mondja el, ha meg nem tudja, mert csak olvasni tud és írni meg gyáva nyúl -magát felvállalva... az ne ismerje a minuszt se, ha kérhetem!
A lényegre térve a szállítás megoldott, délen is minden eljut, a szigetekre behordják az üzemanyagot, a bolti árut, mindent, és szerintem az emberek között is nagyobb a megértés és együttműködés, mint a hatóságok között. A politika masszívan beavatkozik, a régi beidegződések és ellentétek nem múltak el, könnyű felszítani. Végül is kicsi területen tök más beidegződések, Makedónia, Koszovo, Montenegro, (az új orosz gyarmat, ellepték és mindenki oroszul beszél) az évszazados örökölt ellentét mind a mai napig jelen van.
Érdekes kiegészítést kaptunk egyik kedves olvasónktól. Mint írja, Neum évszázadok óta Bosznia, egészen pontosan Hercegovina része volt. Még a középkorban Raguza városállam bölcs döntése volt, hogy egy „korridort” átengedett az Oszmán Birodalomnak azért, hogy védelmet, egyfajta ütköző zónát hozzon létre a rivális Velencei Köztársasággal szemben.
