OK, csak örültem egyet, hogy ráakadtam erre az ábrára, ami összekapcsolt 1-2 levegőben lógó dolgot. Nyilván soktényezős téma ez, mindenki más cefréből, más főzővel, másképp dolgozik, és nem várható, hogy egyetlen kiragadott összefüggéssel mindent értelmezni lehet.
Elkerülte figyelmeteket a 78776-osban a kérdésem, vagy senki nem tudja a választ? A hozzászólást ide másolom,
"Gyanta szakértőktől kérdezem! Nagy kapkodásomban csapvízből csináltam sóoldatot és azzal regeneráltam a gyantát. Lehet ennek valami negatív következménye? Utána ioncserélt vízből is csináltam és most abban áztatom/tárolom. Nem poshad meg a víz a következő szezonig? Ha igen akkor hogyan tároljam, hogy jó legyen? Sajnos a tavalyi, "nejlon" tasakban is kiszáradt, valószinűleg nem zárt légmentesen. Ha majd újra használni akarom, akkor ioncserélt vízzel mossam át?"
Hűtő készítésekor (120 l müanyag hordó,15-s rézspirál) van valami tuti tippetek a a spirál kivezetésére, és két csonkra a töltésre és a leeresztéshez?Mármint arra gondoltam hogy ne szivárogjon a víz.
" a soktányéros vagy erősítő feltétes, több fokozatú rendszereknél a kozmaolaj nem jön át a párlatba"
Ezt nem tudom megerősíteni. Nekem egylépcsős a főzőm, de most pl a birset ha 47%-alá hígítom opálosodik. Gondolom a kozma olajtól. A sárgamuskotályt viszont 40%-ig is hígíthattam.
Amúgy nem nagyon zavar a dolog mert nagyon jó ízű illatú a párlat. Ha ajándékba adok valakinek akkor szoktam szűrni, vagy tejjel deríteni. Vannak olyan "elvetemült" emberek akik hűtőből fogyasztják a pálinkát !!!:( Nem akarom, hogy meglepődjenek az opálosodástól.
Én úgy csináltam, hogy leráztam (ütögettem egy karóval) fóliára. 4 óra alatt 60 kg-ot szedtem.
Olyan növényt kell választani amin már nincs levél. A levéltől nehéz megszabadulni utólag. Próbáltam ventillátorral kifújni de nem vált be. A víz tetejére sem mind úszik fel. Amelyik bokor alá nem lehet fóliát teríteni ott le kell metszeni az ágakat és azokat a fólia fölött ütögetni. (a metszést talán jövőre még meg is hálálja a növény). Érdekesség, hogy a kökény fája nem úszik a víz tetején!!! Így próbáltam volna megszabadítani a letört ágacskáktól. Maradt a kézzel való kiszedegetés:(
Az jó lesz, ha kipróbálod. Sokat tanulhatsz belőle. Ez egy tapasztalatok sokasága alapján összeállitot rendszer és technológia. Főzendő cefre mennyisége, fűtés intenzitása, ideje, hűtővíz hőfoka (kézzel mérve a hőmérsékletet, birja e még a kéz), háromszor cserélni, mind-mind bejátszott dolog. Még akkor az úgynevezett konszolidációs időkben minden valamire való családnál fórrt a cefre. Este meg indult a főzés (akkor nem járt a finánc). A zsirosvéndő, tűzikutya, félfülü vájdling, porcelántál és ennyi. A pálinka szeszfokának megállapítása meg a csurgatott múdszer volt és a kóstolgatás, aztán a nóta, meg az éjszakába nyúló kástyaparti (zsírozás, meg a durák).
A fűtési probléma már bennem is megfogalmazódott, aztán elvetettem ezt a gondolatot.
De igazad lehet, mert ez alatt fával fűtök, és azt tapasztalétam, hogy hiába van jó parázs akkor a lepárlás lelassul. Amennyiben folyamatosan lángon tudom tartani a tüzet akkor szép egyenletesen folyik kivéve mikor túlhevítem. Ezt még ki kell tapasztalnom rendesen, hogy fűtsek alatta.
"Ez alapján igaz lehet az is, hogy az erős deflegmáció csökkenti a kozmaolaj tartalmat."
Igen, néhány ellentmondásos(nak tűnő) dolgot megmagyaráz a grafikon.
Van egy pár folyamatábra ugyanebben a ppt-ben az ipari szeszfinomítókról, amiken látszik, hogy a kozmaolajokat, meg a metanolt már a forrásponti viszonyoknak megfelelő helyen veszik el a rektifikáló tornyokból.
Ugyanez lehet azoknak a tapasztalatoknak a hátterében is, amiket kissé értetlenül fogadtunk itt a napokban, miszerint a soktányéros vagy erősítő feltétes, több fokozatú rendszereknél a kozmaolaj nem jön át a párlatba. Itt is az lehet, hogy a lepárló berendezés felső részében, a legfelső gőzfázissal egyensúlyt tartó folyadékfázis már elég tömény ahhoz, hogy visszaálljon a forráspont szerinti szétválási rend, így a kozmaolajok ebben a tartományban már nem a gőzzel, hanem a flegmával utaznak.
"Az ábrán az amil alkohol és izobutil alkohol kb. 42%-nál ugyanúgy párolog, mint az etil alkohol, tehát nem választható szét, viszont 20-25%-nál, ahol az alszeszeink vannak, illékonyabb. Ezért jó az alszeszt hígítani finomítás előtt."
Szerintem nem feltétlenül ezért hígítunk, hiszen a kozmaolajoktól végül nem a második desztillációval, előpárlati frakcióként szabadulunk meg, hanem a hígabb, vizes oldatban való korlátozott oldhatóságukat (és hűtésre való kiválásukat) használjuk ki.
OK, de a tál a cefre feletti gőzben is percek alatt átmelegszik, és a kérdésem továbbra is fennáll, hogy csak a végén öntik ki belőle a produktumot, vagy részletekben :))
Köszönjük az ábrát, néhány mondat a Sólyom könyvből ezáltal lett érthető (és bizonyított) számomra:
" Kozmaolaj. Hosszabb szénláncú alkoholok keveréke. Fő alkotórésze az izoamil-alkohol és az optikailag aktív amil-alkohol. Forráspontja 132°C, tehát nagyobb az alkohol, sőt a víz forráspontjánál. Ennek ellenére illékonyabb az alkoholnál (Kt > 1), abban az esetben, ha a lepárlandó folyadék alkoholtartalma kisebb 42 tf%-nál."
Az ábrán az amil alkohol és izobutil alkohol kb. 42%-nál ugyanúgy párolog, mint az etil alkohol, tehát nem választható szét, viszont 20-25%-nál, ahol az alszeszeink vannak, illékonyabb. Ezért jó az alszeszt hígítani finomítás előtt. Ez alapján igaz lehet az is, hogy az erős deflegmáció csökkenti a kozmaolaj tartalmat.
"Metil-alkohol. Tisztulási hányadosa, Kt=1, ezért az előpárlattal nem választható el."
A metil görbéje szinte párhuzamos az etil alkohollal, tehát bármilyen összetételű szesz lepárlása esetén együtt jön a metil és az etil. A pálinka metil tartalma helyes cefrézéssel és azonnali lefőzéssel tartható alacsony értéken, nem a "jó sok" vagy kétszeri előpárlat elválasztással.
További tanulság, hogy az acetaldehid és az etil acetát könnyen szétválasztható, tehát az előpárlat főleg ezekből áll, a furfurol pedig jórészt az üstben marad, mert nem annyira illékony mint az etil alkohol.
A függőleges tengelyen a forralt folyadék összetétele van, nekünk a 20-25%-os tartomány érdekes, mert ide állítjuk be az alszeszt hígítás előtt.
Beírod itt balról a keresés ablakba a "csipkebogyó" kulcsszót, nyomsz alatta egy Ok-t, és kigyűjti a csipkebogyóval kapcsolatban eddig leírt okosságokat, beleértve a cefrézést is.
Köszi, eszembe se jutna így főzni :) csak arra lennék még kíváncsi, hogy a párlatgyűjtő tálból időnként ki kellett-e önteni az összegyűlt lét, vagy azt csak a főzés végén ürítették?
Mert ha csak a végén, akkor a melegedő cefre mindig elforralja - kvázi keringeti - a tálban gyűlő párlatot is, ha meg szakaszosan ürítették, akkor a hűtő lavór emelgetésekor mindig kiszökött egy csomó göz.
Üst=jó nagy fazék, lehetőleg zománcos vagy saválló, magassága és átmérője kb. 40 cm.
Hűtő=jó nagy lavór, ami befedi a fazék száját, de nem ér nagyon bele, hogy legyen hely a cefrének, a gőztérnek, no meg a kisszéken álló felfogóedénynek. Ferdén kell rátenni a fazékra, hogy a lecsapódó párák egy ponton csorogjanak le a gyűjtőedénybe. Hideg vizet kell benne cserélni, vagy jéggel, jégakkuval hidegen tartani.
Párlatgyűjtő edény=porcelántál, lehetőleg jó vastagfalú, hogy lassan melegedjen át.
Kisszék: bármiből lehet, nálunk egyszerű lécekből eszkábált háromszög, csúcsaira szegelve 3 láb lécből. Magasságát a fazékhoz kell igazítani, úgy, hogy induláskor is a cefre felszíne fölé emelkedjen, de a lavór alját ne érje el.
Tömítés: anno egy vizes törülköző volt, később ezt még egy mértes, ráfeszülő biciklibelsővel is rászorítottuk.
Na, jó szórakozást. Egyébként ez a módszer kicsiben jó lehet a Malligán-fokoló helyettesítésére is, cefreellenőrzésre.
A kisszékes módszerrel készült "pálinka" rettenetes volt! Igaz, jóanyám kotyvasztotta a cukorcefrét, én csak felügyeltem a főzőberendezést. Úgy berúgtam tőle, mint az albánszamár, pár évig rá se tudtam nézni. (kb. 10 éves lehettem)
Jó gyümölcscefréből biztos jobbat ki lehet hozni, tudod, mit?? Pofon egyszerű, próbáld ki. Bár szerintem, mivel minden a fazékban belül van, nem ellenőrizhető a csordogálás, azért csodát nem várhatsz.
A függőleges tengely mégis inkább a kiindulási folyadék alkoholkoncentrációja lehet (nem a párlaté), mert nem lenne sok értelme a 90 %-os utópárlatnak meg 10 %-os előpárlatnak.
Találtam egy érdekes diagramot olasz66 oldalán egy letölthető ppt egyetemi oktatási anyagban (131-132 oldal), a különböző pálinka-komponensek elválaszthatóságáról.
Számomra újdonság volt, hogy a K' tisztulási hányados hogyan függ az egyes anyagok esetében az elegy alkoholtartalmától
Mivel elég sok a "hitvita" a kérdésben - gyakorta metanol, legutóbb meg kozmaolaj ügyben - ezért hasznosnak tartom kiemelni ide, hogy mindenki elmélkedhessen rajta.
K’ > 1 előpárlat
K’ < 1 utópárlat
K’ ~ 1 nem választható el desztillálással
Feltételezem, hogy a függőleges tengelyen a párlat alkohokoncentrációja van (nem az üstben lévő folyadéké), bár ez nem egyértelmű számomra az ábrából.
