Az epruvettám hosszabbik szárát meg akarom rövidíteni úgy hogy elvágom megrövidítem kb 3cm-rel.Kellene egy picike kis karmantyú ........lehetnerólaszó?:)
Nem figyelsz te senkire a"szakember " is ugyanazt mondja mint én meg mindenki más !!!
Semmi baja annak a főzőnek veled van baj -mert nem érted amit mondunk ! Ha kérdezel -akkor figyelmesen olvasd amit segítő szándékkal írunk !
Az itt segítő és tapasztalatot közzétevő fórumtársak mind legalább olyan "szakemberek " ha nem jobbak !
A vízteres főzőt ha nincs rajta biztonsági szelep akkor a feltöltő csap helyére tegyél egyet !
ha nem tudsz akkor az is segítség ha egy tömlőt teszel rá és azt legalább 1 méter mélyen nyomd víz alá meglátod már ez is nagy változást hoz !
Ha úgy döntesz ,hogy a víz helyett olajat teszel bele akkor mindenképp a víz leengedése után fűts alá úgy hogy a maradék víz kiszáradjon (különben kihabzik az olaj nagy része )
"vizet öntenek a vegyes gyantára (ekkor mind felúszik), majd addig adnak a vízhez sót, amíg a gyanta fele le nem süllyed"
Nem lehet, hogy ez fordítva van? Ha sózom a vizet, akkor nő a fajsúlya, akkor kellene felemelkedni a könnyebb fajsúlyú anyagnak. Legalább is az én logikám szerint. Ill. amikor kimosom a gyantát két szűrés között, akkor is lent marad a víz alatt, nem úszik fel.
Első főzés,nem finomítás.Az eleje úgy 1 decinyi értendő,a közepe 3 liter 50%-os végeredmény ,a vége pedig a cefrében maradt a főzőm ilyen tulajdonságú.Erről még én sem hallottam,de szakember elmagyarázta ,sőt oldalán olvastam is róla.
Reméljük, hogy nem vertek át a boltban (miért vertek volna át?), szóval nem valószínű, hogy anioncserélőt adtak volna. Megkülönböztetni az anioncserélőt a kationcserélőtől sűrűség alapján lehet. Azért különböző sűrűségű a kétfajta gyanta, hogy a kevertágyas ioncserélőknél a regenerálás előtt szét lehessen őket választani (mint lencsét a borsótól). Ezt "szétsózással" oldják meg, azaz vizet öntenek a vegyes gyantára (ekkor mind felúszik), majd addig adnak a vízhez sót, amíg a gyanta fele le nem süllyed. (Bocs, nem emlékszem, melyik a nehezebb.) Ha csak egyfajta gyantád van, sózással így is meg tudod határozni a sűrűségét (addig sózod, amíg le nem süllyed, a sós víz sűrűségét pedig pl. cefrefokolóval meg tudod határozni), majd a gyártó adatlapjából kiderül, hogy mennyi kellene, hogy legyen a sűrűsége az egyiknek meg a másiknak.
Hogy meddig lehet lemenni szeszfokban, nem tudom pontosan. Egyrészről mert a fokolóm 10%-tól indul, másrészről pedig az teljes alszesz fokát és mennyiségét szoktam nézni. Másrészről pedig én úgy tapasztalom, hogy a alszesz főzésnél is megjelenik a vége felé a fazék íz. Persze ez nem zavar senkit sem, ráadásul ilyenkor már számottevő alkohol nem jön.
Nem mértem még meg, hogy mennyi víz megy át gőzként a víztérből a cefrébe, de nem túl sok. Mivel a víztér hőmérsékletét nem tudom mérni, így nem tudom, hogy mikor kezd el forrni benne a víz. Úgy saccolom, hogy kb. a főzés utolső negyedében, talán ötödében forrhat fel a víz. Egyébként főzés után ránézésre közel azonos térfogat hiányzik az üstből, mint amennyi alszeszem keletkezik. Ebből is arra gondolok, hogy nem sok víz gőzölődik el.
Amikor kimosom az üstöt, akkor oldalra van fordítva és így el kezd kifojni a moslékkal együtt a víz is. Szóval az utántöltés mennyisége sem mérvadó. De legközelebb mielőtt kiöntöm a cefrét az üstből, feltöltöm vízzel és megmérem, hogy mennyi ment bele.
Köszi a választ, én is 2-3% -ban gondolkodom, r4emélem ez még a minőséget nem nagyon befolyásolja. Még egy kérdés, van jelentősége, hogy szőlőcukrot, vagy rendes kristálycukrot teszek bele?
Tisztelt Héjja60!Olvastam a beírásodat,és nagyon tetszik a főződ leírása.Szeretnélek megkérni ,hogy a főződről rakjál fel pár képet!Főzőkészítés elött állok és jól jön egy kis segítség.Természetesen MINDENKITŐL elfogadok egy-egy jó ötletet.Előre is köszönöm!