Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
"Kedves Endre, tanácsaszerint idén nemlocsoltam sokat a 6 éves káki fácskámat, lepotyogott néhány db, de végresokmaradt a fán. Köszönöm a jó tanácsot!"
Persze az alátrágyázással azért vigyázni is kell. A nitrogén így kontrollálatlanul adódhat,
ha őszre ér a gyökér oda, nem jó, nem fásodik be a fa.
2 megoldás:
1. messzebb kell a gyökértől tenni (amúgy sem lehet a gyökérhez egyből, de jobb, ha akár 1-2 ásónyommal lejjebb van.) a növény azévi fejlődését a gyökér felé tett zsákos marhatrágya mértékletes adásával lehet menedzselni :) a lenti akár 1-2 talicska szalmás trágya a következő évekre van adva.
2. ha szalmás trágyát adunk, az nem tömény nitrogén, mint egy NPK műtrágya...
mégha el is éri a gyökér. mint a fehér kenyér és a teljes kiőrlésű kenyér viszonya,
"Első évben jobban oda kell figyelni az öntözésre, de a következő évben látványosabb a fa fejlődése."
Nem írtad, melyikre érted, de gondolom a szabadgyökeresre.
Tényleg jobban, sokkal jobban hatol le a talajban. És tényleg jobban kell öntözni eleinte,
hiszen kevés még a hajszálgyökere. De megéri.
(írják, hogy a szabadgyökeresnek nagy a mortalitása. Nálunk 95% feletti volt az eredés, 3x ültetési év után. Egyszer ugyan csak 25%, de ez a 2017-es 04.21-i fagy miatt volt... A tavaszi fagy nagy ellenség! :(
Mi 1 köbméteres gödröket is ásattunk géppel, ebbe ment szalmás istállótrágya.
Nagyon látványos a fejlődés ebben a környezetben. (Plusz persze alginit, stb. minden földi jó is ment.)
Én nagyon híve vagyok annak, h a fa alá kerüljenek javak, mert sokkal hasznosíthatóbb.
Igaz, ezek 5-6 év alatt "kivesznek", de addig...
Plusz a giliszták is imádják, azok pedig tudjuk... + Nagy a talajélet.
Plusz, amire nem is gondolunk: a szalma sok cellulózt tartalmaz, ami szívja a vizet, magába zárja,
Eggyetértek tejles mértékben az elgondolásoddal. A fák konténeresek voltak, hasznos lehet, ha a konténerből való kiemelés után kicsit kivannak szabadítva a gyökerek, hogy fejlődésük elinduljon.
Legalább ennyire fontos, hogy kellőképpen laza, levegős legyen a talaj és a tápanyaggal jól ellegyen
látva. A fák alatt nem gyomos a talaj, de persze gyommentesítésre is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ültettem már konténeres és szabadgyökerű datolyaszilvát is. Nagy különbség a fejlődésben nincsen. Első évben jobban oda kell figyelni az öntözésre, de a következő évben látványosabb a fa fejlődése. Ültetés évében elsősorban a fa gyökere fejlődik.
11 óra napsütés, ebben a gazzal felvert kertben szerintem elég ok. Nem akarom megbántani , biztos nincs rá ideje, de a gyom elviszi azt a kevés energiát is, ami van. Ami nem sok, mert a gaz sem az eget veri. A kötött talaj nem probléma, nálam a meszes, kemény agyagon gyönyörűek a káki levelek.
Kéregrepedést nem látok, de elég nagy gaz van a fák környékén. Ültetéskor a talajelőkészítés lehet a gond, mert ha nem volt megmozgatva a föld csak ástál egy kis gödröt. A könténerből kiemelt növény gyökere éppen beleférjen a gödörbe. Ez nem jó, mert nem tud a fa gyökere fejlődésnek indulni. Ültetéskor az ültetőgödör aljára érett szerves trágyát kell szórni. Ha ez nem történt meg, akkor a talajba kell később bedolgozni. A csapadék vagy az öntözővíz pedig folyamatosan bemossa a talajba a tápanyagokat. A datolyaszilva víz és tápanyag igényes.
Minden tél végén a fa gyökérzónájába kevés NPK műtrágyát kell kiszórni.
Szerintem levegőtlen, tömött a talaj szerkezete. Könnyen elképzelhető, hogy alig fejlődött a fa gyökere a kiültetése óta a talaj előkészítés hiányosságai miatt.
Alább mellékeltem fotókat a kérgéről, továbbá az új hajtásainak legtöbbje amelyek amúgy sem voltak hosszabbak 10 centinél elszáradtak. sarjhajtás egyáltalán nincs egyik fán sem. mellékelek képeket a másik fáról is, ja és egyik fa sem magasabb mint kb 140 centi, 10 centit ha nőttek a 3 év alatt
Köszönöm a válaszokat. Akkor némi kiegészítés: 3 éve vettünk 2 db-ot egy Tipot és egy Vanigliát, de azt már nem tudom, hogy melyik melyik. Abban az évben cserépben voltak, és bent teleltek, a tavaly tavasszal ültettem ki a mostani helyükre, Börzsönyligeten 250m magasan, többnyire szélvédett helyen vannak enyhén meszes, agyagos talajban, napi kb 11 órányi napsütésben. Már tavaly is ez volt a bajuk, de akkor nem gondoltam nagyobb problémára, de idén megismétlődött a helyzet. Szépen zöldültek, és virágoztak aztán előjöttek a pöttyök kb május végére, és elkezdődött a sárgulás is. A másik jobban tartja magát, de egy centit sem nőttek a 3 év alatt, ill. nőttek volna de az új hajtások legtöbbje a levelek lehullása miatt elszáradt. A két fa kb 4 méterre van egymástól. Locsolva rendszeresen voltak, de trágyázva nem. Változtat így valamit a látleleten? Mellékelek képet a kérgéről, ill. fentebb a másik fáról, Esetleg ha felismeritek, hogy melyik melyik fajta, kérlek azt is írjátok meg.
Próbáld meg letörni minden újonnan indult hajtását , hogy ne legyen növekedésben ( azok a most növő vesszők úgysem jók semmire) .Nekem ez tavaly segített, naponta lehullt 10-15 darab de miután ezt megcsináltam 3 napon belül megszűnt a hullás teljesen. Lehet véletlen de egy próbát megér.
hasonlíthatjuk a fügéhez. a füge megél a köves, sekély termőtalajon , száraz környezetben is.
de szereti a vizet.
a káki is, bár az azért igényesebb a talajra.
a füge gyökere gyorsan hatol lefelé.
a káki nem annyira. sok kákit ástam már ki, sajnos.
több éves fák gyökere nem volt olyan mélyen, igaz a végét nem találtuk meg, de nagy része fél méteren volt. és nem igazán karógyökér. legalábbis nem klasszikus, 1 főgyökér.
hanem olyan "bojtos", azaz több erős "karócska", ernyőszerűen elosztódva, esetenként sok hajszálgyökérrel. (de legtöbbször nem, ezért is száradtak el.)
ami döbbenetes, hogy 2-3 áv után is mintha élne a gyökér. hajlékony, mintha élne.
volt olyan kákim (Vaniglia) ami 1 évig nem mutatott életjelet, már akartunk a helyére ültetni.
"Egyszerűen csak nem volt elég idős a fa, hogy megtartsa a gyümölcsöket."
Nagyon igaz, csakhogy az elfagyott fa (kéregsérülés, lombvesztés) részben újraindul, mégha az évgyűrűi alapján x éved is, nem úgy fog viselkedni. Hiába kb. 8 éves a fám, kevés gyümölcs lesz emiatt (is) rajta, folyamatos öntözés mellett.
lásd: "de a 6-7 év alatt komolyabb fagykárt nem szabad elszenvednie, mert akkor az évekkel visszavetheti a fejlődést."
"A nagy mennyiségű öntözővíz is okozhat fokozott gyümölcs hullást"
De nem tudunk mit tenni az égből érkező ellen. Ha előtte öntöztünk, jelent valamit, de egy extrám esős vidéken (Alpokalja) elég nagy az anomália.
"A védett fekvés nem minden, mert kell a káki neveléshez szerencse is, mert ha ültetést követő néhány évben elég enyhe a tél, akkor az nagyban hozzájárul a sikerhez."
(Ezt írtam én is. Akkor egyetértünk. Lásd még: "a kákiültetés orosz rulett." :)
És végül sikerült együtt jól összefoglalni a kérdést :)
Elég jól kitapasztaltam a káki tulajdonságait, hogy mennyire befolyasolja az öntözés és a nagymennyiségű csapadék a gyümölcs hullást. Hét-nyolc éves fáim vannak íme egy kép a Vaniglia kákimról. Jelenleg legalább 250-300 darab gyümölcs növekszik rajta, de a Costata is hasonlóan sok termést nevel. Vaniglián néhol túl sok termés is van kellett volna ritkítani, de sajnáltam leszedni a szép gyümölcsöket. Különös dolog, hogy évekig a Costata egyik oldalán sok termés volt, de a fa másik oldaláról szinte minden gyümölcs lepotyogott. Nem tudtam mi okozza a fa egyik oldalának gyümölcs mentességét, de erre is választ kaptam, mert eltelt 2-3 év és egyenletesen mindenhol van gyümölcs.
Egyszerűen csak nem volt elég idős a fa, hogy megtartsa a gyümölcsöket.
Senkit nem akarok meggyőzni, de nekem bevált a rendszeres, de mérsékelt öntözés. Ha nagymennyiségű csapadék húl le hirtelen és előtte szárazság volt hetekig, nem öntöztünk, akkor
nagyon sok gyümölcs fog lehullani a lökésszerű víz és tápanyag következtében. Ha a nagy csapadék előtt öntözzük a fákat, akkor is tapasztalható fokozott gyümölcs hullás de, lényegesen kevesebb a veszteség mintha egyáltalán nem öntöztünk volna. Alkalmanként csak kevés vízet kell kijuttatni, mert
nagy víz igénye nincsen a kákinak, de az folyamatos legyen. A nagymennyiségű öntözővíz is okozhat
fokozott gyümölcs hullást, ezért nagyon kell vigyázni, hogy véletlenül se öntözzük túl a fákat.
Öt évnél fiatalabb fák is nagyon sok virágot nevelnek, de csak kevésből lesz érett termés, de ahogy idősödnek a fák úgy növekszik a termés mennyisége.
Ahhoz, hogy 200 darabnál több termést kineveljen egy kákifa legalább 6-7 évesnek kell lennie, de a 6-7 év alatt komolyabb fagykárt nem szabad elszenvednie, mert akkor az évekkel visszavetheti a fejlődést. A védett fekvés nem minden, mert kell a káki neveléshez szerencse is, mert ha ültetést követő néhány évben elég enyhe a tél, akkor az nagyban hozzájárul a sikerhez. Nekem nem volt ilyen szerencsém, mert 2011-ben ültettem a Vaniglia és Costata fákat, de 2012 februárjában volt -25,-26 C fok hideg természetesen visszafagytak a fák. Szerencse az volt, hogy takartam a fákat és az oltás felett mind a két fajta megfakadt, nagy erővel újra hajtott.
...éppen ezért el kellene engedni már ezt a "folyamatosan öntözzük,
és ezért megtartja a termést" elméletet. pontosabban a folyamatos öntözés mindenre gyógyír fajtától, talajtól, termőhelytől életkortól, időjárástól függetlenül... elmélet nem teljesen állja meg a helyét.
nem ilyen egyszerű a képlet...!
egyrészt a természetes csapadékot nem tudjuk kiszámolni. ha folyamatosan is öntözünk, még akkor is az eső-özönvíz anomáliája is belép...
TÉNY, hogy a káki szereti a vizet, sőt kijelenthető, hogy vízigényes. (ellentétben a kertészeti reklámokkal) hogy mást ne is említsünk, mint a lédús gyümölcsök kinevelése.
DE.
a több víz a jobb vegetatív növekedést segíti (nagyobb fa - nagyobb felületen több termés),
ami előnyös is meg nem is, ismerve Magyarország fagyhelyzetét.
okosan lehet és kell öntözni.
volt egy 2 éves kísérletem. 2 teljesen különböző helyen van kákim. a nyugat-magyarországi fát rendszeresen és egyenletesen öntöztem tavaly és idén is.
JUTALOM: tavaly 300 db termésből (cseresznyétől az alma méretig dobálta le folyamatosan)
0 db maradt. az utolsó szemet érés előtt 3 héttel vetette le a mélybe :) :(
idén is már csak 6 db van a 200 db-ból.
MIÉRT?
1. folyamatos öntözés ellenére jöttek az alpokaljai zivatarok, tönkretéve a projektet.
özönvíz után erős hullás. aszályban nem. de öntözve volt aszályban is!
2. fajta: Tipo. nagyon hajlamos a dobálásra, ebből a szempontból nem jó fajta, de amúgy szép nagy gyümölcse... lenne itt.
3. fagy: a legfontosabb. a fa akár évekig állítja helyre magát. sok jó tulajdonsága van a káki fának, de nagy hibája, hogy rosszul forrnak be a sebei (rossz kalluszosodás, ld. nehéz oltás) - pl. egy cseresznyefa egy nagy sebet is pár év alatt gyönyörűen gyógyít...
a helyreállítás alatt nem foglalkozik a terméssel, hátráltatja, ledobálja!
de ez sem ilyen egyszerű. a kákifák nagyon "okosak". a haldokló (pl. fagytól helyrehozhatalanul kéregrepedt) fa felméri helyzetét, átlátja, hogy nincs jövője, így gyorsan a gének örökítésére (gyümölcsözés) fordítja energiáját... de buta is, mert termése magtalan... de nem tud mit tenni...
a fa kidől egy viharban, de jön az új sarj a tövénél.
a szombathelyi fa első és utolsó termőéve 2015-ben, 3 évesen volt. kb. 20 kezdeményből 10 érett be.
azok az évek a kegyelem évei voltak. 2013-2017. nem volt fakipusztító fagy.
de volt tavaszi. 16, 17-ben, ápr. 19 és 21-én, -2-3 fok. levitte a teljes lombot.
durva volt. a fa nem halt meg, de újraindult, de megviselte. nem termett utána éveken.
18.03.01. -18 fok. előtte héten plusz 15.
nem repedt el, de megviselte. nem termett 18-ban. idén lesz sztem pár szem. ennyi károsodás után megértem a fa viselkedését. a gyógyulás elindult, tart. de lesz-e ebből a fából normális? igen, de ne kapjon megint extrém fagyot pár évig.
---
kontroll csoport a kísérletben "néhány" :) Tipo, a káli-medencében:
nincsenek öntözve, sőt kevés vizet kapnak az égből, ilyen a mikrokörnyezet...
van gyümölcs...
---
zalai káki ültetvény: jó fekvésben van, ez tény.
jó fagylefolyás. Magyarország délebbi részén. eltalált telepítési év (=szerencse),
2013-tól volt 4 nyugodt éve megerősödni.
kötött talaj: megtartja a vizet (és tápanyagokat), nem kell annyit öntözni.
korábban, fiatalon jobban voltak öntözve.
kb. 7 évesek a fák, gyökerük mélyen - kivédik a csapadék anomáliákat.
jó fajta hullajtás szempontjából: Rojo.
(de fagytűrés szempontjából nem a legjobb, de ott ez nem annyira gond.)
...és persze plusz szakszerű gondozás és szeretet :)
Nekem idén először sikerült nagyobb mennyiségű kötődést produkálni, de hiába. Valami 50-ről kezdtem visszaszámolni, most alma méretű és potyog. 20 alatt vagyok. A fa egészséges, de minden hiába. Kiesik a csészéből és annyi.
Első termése lett volna a Rossajanka fának, de közvetlen virágzás után mind lehullott. Vagy nem termékenyült, vagy a fa még nem akart teremni. A csöpögtetés megy, szépen fejlődnek a fák. (Sajnos nagyon sűrűn vannak, lehet ez még visszaüt.)
Folyamatos öntözés ellenére folyamatos a potyogás, de nem mindegy mennyi hullik le a termés teljes éréséig. A fa kora, fajta a tápanyag és vízellátás befolyásolja a termés mennyiségét. A videó egy korai állapotot mutat, azokból a termésekból sok lehullik még. Az ültetvénynek nem tudnak biztosítani folyamatos vízellátást, zömmel Rojo Brillante kákit ültettek. A fajta tulajdonsága, hogy megtartja a termést, ezért gyümölcs ritkításra is szükség lehet. Emlékszem Bombaba valamelyik évben megmutatta Costata kákiját, a termő korban lévő fán alig maradt néhány termés, mert csak a természetes csapadékot tudja biztosítani a fának.
Elhiszem nektek, hogy az egyenletes vízellátás a titka annak, hogy ne dobálja el a datolyaszilva a termést, ha az enyémet figyelem, akkor talán mintha igazolódna is, bár nem vagyok meggyőződve teljesen, mert mintha egy szabályos egyenletes ütemben hullana le a termés.
Vírus vagy gomba betegség az utolsó, ha ilyen levéltüneteket látok. Szerintem tápanyagellátási zavar.
Ha fiatal a fa akkor ebben a szárazságban folyamatosan öntözni kell, de tavasztól nagyjából augusztus végéig kellet volna lomb és öntöző műtrágyával kezelni. Ha már a télen kint volt a kertben, akkor előfordul, hogy a fiatal fa kérge fagykárt szenved. Ilyen esetben csak szenved a fa, de álltalában az oltás felett megfakad, tehát le kell váltani egészséges új hajtásra a sérült régit. A tartás körülményeiről nem irtál semmit így maradt a találgatás, de az teljesen biztos, hogy nem az a baj amire gondoltál.
Üdv Mindenkinek, tanácsot szeretnék kérni: -mi baja lehet a datolyaszilvámnak? Gazdaboltban "bevizsgálták" a levelét, permeteztették már vírus, és gombairtóval is, de nem használt....
Üdv Mindenkinek, tanácsot szeretnék kérni: -mi baja lehet a datolyaszilvámnak? Gazdaboltban "bevizsgálták" a levelét, permeteztették már vírus, és gombairtóval is, de nem használt....