Sokaknak van sok olyan gondjuk amire vagy nincs kész megoldás, vagy valamilyen okból nem elérhető. Aki megoldott már valami olyan technikai problémát ami másokat is érdekelhet, az ossza meg másokkal.
Plusz víztartályom nincs, lehetne építeni egy puffertartályt, de nekem felesleges bele, mert ugye két szobát csak a kályhával fűtök, tehát ha máshova kell fűtés, akkor oda is, ergo üresjáratban nem megy a kályha, viszont maradékhővel, vagy tárolt hővel azt a két szobát ugye nem tudom fűteni. Szerintem a puffertartály leginkább pl. faelgázosító kazánnal, vagy akár egy sima vegyestüzelésűvel éri meg.
Na, mindjárt csinálok fotókat a kályháról/gépészetről, aztán feltöltöm a Picasára és belinkelem, akkor megnézhetitek jó minőségben.
Tudod azt szokták mondani, hogy a legjobb megoldás, ha magad csinálod... mondjuk a szomszédok lehet nem nézik jó szemmel, vagy felajánlják a csőgörényt wc pucolásra :D
Vagy keress pár lovat, biztos van a környéken. Másik nagy mondás, hogy ahol ló van, ott lósz#r is van! Mondjuk jelen gazdasági helyzetben nem hogy ló, még lóf#sz sincs...
Ez sokkal jobb vízbetét, mint ami nekünk van az itthoni kályhába építve.
Nekünk nincs csőtermosztát, de muszáj lesz egyet beépíteni, mert ez hülyeség, hogy állandóan keringetünk. aztán valamelyik reggel lekapcsoltam a keringetést, de még volt benne parázs, aztán egy óra múlva hirtelen vissza kellett kapcsolni, mert belobbant a tűz újra, de ezt figyelgetni elég bizonytalan.
Visszakanyarodva a kerti eszkábáláshoz, idén úgy döntöttem nem vesződök a palánták poharazásával. A földlabdás palántáról viszont nem teszek le, úgy gondolom hosszú távon csak ennek van piaca. Azt gondoltam ki, hogy ládákat csinálok, és bontott hullámlemezből 6cm széles csíkokat vágok. Ezeket a csíkokat egymás mellé teszem a ládában, így kialakul egy kaptár szerű szerkezet. Ezeket töltöm fel földel, és ebbe pikírozok. Így megszabadulok a poharaktól, könnyen bontható is, és szerintem az egységes vízellátás is könnyebb.
Van viszont egy kis gondom is. Az tavaly nyilvánvalóvá vált hogy a fűtetlen fóliába nem lehet eladásra palántát nevelni. Ezért egy melegágyat kéne csinálnom az előbneveléshez. Az első gondolatom az volt, hogy a sátoron belülre csinálom, és a trágya gyakorlatilag a sátrat fűti. De felmerült bennem hogy a szalma bomlása során vajon milyen gázok fejlődenek? Szóval egyenlőre a B tervnél tartok, a külön melegágynál. Van itthon egy rakás szalmám, viszont valamivel be kellene gyujtanom. Trágya viszont csak csirketrágya van, és az sem sok. Vajon mivel tudnám elérni hogy a szalma begyulladjon?
Igazából semmi extra nincs benne, megkockáztatom hogy annyi energiát igényel az elkészítése hogy ezer meg egy jobb ötlet is lehet ettől. És eléggé elcsépelt is.
Na végre találtam egy oldalt ahol alátámasszák hogy a pnészedésnek semmi köze a belső oldali szigeteléshez, csupán a trehányul végzett szigeteléshez.:-)
Nem hiszek ezekben. A mindkét oldalról szigeteletlen fal kétoldalról kapja a párát, es a fal két oldala között 60 fokos különbség is lehet. Valahogy mégsem történik ezekkel a falakkal sem semmi. És amiért még nem hiszek ebben, nekem a stukatúr födémre alulról került szigetelés, és mint már említettem, nemrég lyukat vágtam rá egy lámpa miatt, és nincs semmi féle penész csak hideg a szigetelés fölött, valamint néhány éve csináltunk egy lakésfelújítást ahol néhány falat az előző tulaj belülről szigetelt, 5 cm hungarocellel, amire belülről glettelés nélkül tapétát ragasztott. Ezt le kellett bontanunk , és ott sem volt semmiféle penész.
Ha belül valahogy eléred hogy ne tudjon a falba menni a pára (nem egyszerű,, de lehetséges) akkor szívja kintről. Mikor kint köd van és a levegő relatív páratartalma 100% szerinted a falad nem vesz fel vizet?
Megdagad a fa, megpuhul a szalonnabőr a kamrában és úgy kb. minden vizet vesz föl amikor a levegő páratartalma magas.
Szerinem egy szigetelés mögötti fal egyik oldala, pont olyan hőmérsékletű, mint a másik. Történetesen ha a parkettám alá hőszigetelést teszek, akkor az alatt be fog penészedni? Ha valaki a menyezetre díszítő kockákat tesz (kazettás álmenyezet polisztirol lapokból) akkor az mögött penészedni fog? Nem lehet hogy ez az egész hókuszpókusz csupán annyiról szól, hogy egy vízszigetelés nélküli falazat a talajból annyi nedvességet fel vesz, (kapilláris hatás) ami az egyik oldalról bezárt falból egyszerűen nem tud kiszáradni. Nyilván ha belülről van zárva a fal, a külső oldalt a szél szárítja. A fal belső fele viszont penészedik.
Bebújik! Te leheled ki, aztán a továbbiakban nem is látod hova megy, de mindenüve a lakásban, kivéve a fémtárgyak anyaga és az üveg anyaga. A falba is!
1. A levegőben (falban) mindig van valamennyi vízpára.
2. A fal meg porózus is.
3. Aludj rá egyet, pihenten talán jobban megy! :-)
4. Nem kell mindent érteni! (ősi igazság, a még meg nem lelt papirusztekercsekre van golyós tollal írva nyomtatott betűkkel, ismeretlen magyar nyelven)
+1. Legtöbbször nem a falban, hanem a fal felületén alakul ki először a harmatponti hőmérséklet. Belülről szigetelésnél ezt leginkább a szigetelés fal felőli oldala vagy vele szemben a fal éri el először.
A tűztérbe van szerelve. Konkrétan ebben a "ketrecben" raksz tüzet. Ha folyamatosan megy a szivattyú, az nemjó, mert a hidegvízzel lehűti a kályhát, és így sokkal gazdaságtalanabb. A csőtermosztát teljesen biztonságos megoldás, és ráadásul kb 2000 Ft. Amúgy, az enyém nyitott rendszer, tehát ha túlmelegedne (áramszünet, elromlik a szivattyú, nemtudom), van egy tágulási tartály a rendszer legmagasabb pontján, és oda tud menni a forró víz, nem nyomja szét a rendszert.
A víz (pára) ott fog lecsapódni, ahol először kialakul a harmatponti hőmérséklet. Ha kívülről szigetelsz, akkor ez a szigetelés "melegebb" oldalán a falban van, innen a helyiségek felé, amelyek azért többnyire ugye melegebbek (fűtés), ez a pára el tud távozni. Minél magasabb a levegő hőmérséklete annál több párát (vizet) tud felvenni.
Ha fordítva fekszik a leányzó, akkor a hidegebb külső levegő nem fogja ezt a párát a falból "kiszívni", az ott fog partizánkodni. Az eredmény a penész, felfagyás stb.
A gugliban ne csak az első találatot olvasd el. Alább van még pár jó írás! :-)
Elvileg mindkettő 40mm mély, de gipszeléskor úgyis meg a kettő közé gipsz. Amúgy ma, a düvi fk dugalja olyan méretű ami beférhet egy 80-as dobozba. Én igazából a miértet nem értem.
persze szívesen. Amúgy ilyen nagyjából a vízbetét:
Csak nekem hátrafelé van a két kivezetése. Ott van rácsatlakoztatva a rendszerre, visszatérőbe kötve a szivattyú, előremenőn rajta a csőtermosztát, ez akadályozza meg hogy a hideg vizet keringesse. 50 foknál indítja a szivettyút, és ha 45 alá megy, leállítja. Így a víz nem hűti le a kályhát, ezért van reggelre is parázs a tűztérben. És 22 fok a szobában :)
Pár db fotót készítenél a rendszeredről! Főleg a a vízteres-szivattyús helyzet érdekelne! Köszi! Üvegházat akarok hőszigetelt üvegből amik már vannak! A lakásom kazános-radiátoros!
Mi szigeteltünk mennyezetet. A különbség ég és föld! Hiszen a meleg nagy része felfelé távozik. Nálunk hagyományos fagerendás födém van, tehát fentről lefelé a szerkezete: deszka-gerenda-deszka-stukatúr-vakolat. Eredetileg a gerendák között a két deszkaréteg között nincs semmi. Mi 15 cm kőzetgyapotot raktunk bele, fölül felszedtük a deszkákat, lefektettük a gyapotot, visszaszögeltük a deszkákat. A bő 100 m2 egy nap alatt megvolt, kb 50ezer forintba került. Magunk csináltuk.
Amúgy a fűtéses témához, leírom, hogy nekünk milyen rendszerünk van. Szerintem ez egy elég jó megoldás.
Áprilisban vettük a házat. Semmilyen kialakított fűtésrendszer nem volt, az előző tulaj minden helyiséget külön vaskályhákkal fűtött. Mivel kazánháznak nem volt hely, úgy döntöttünk, hogy a következő megoldás lesz a legcélravezetőbb:
Az utcafronti két szoba közé (nappali és háló, mindkettő ~20m2) rakattunk egy cserépkályhát, 5x4x7 csempe méretűt. Ebben van egy vízbetét, az fűti a radiátorokat. Szám szerint egy radiátor van a konyhában, egy az előtérben, egy a kisszobában, és egy törölközőszárító a fürdőben. A falak nincsenek szigetelve, csak a födém, az ablakok 3 éves hőszigetelt fa ablakok. Úgy tudok fűteni, hogy reggel megrakom a kályhát (normál esetben csak meg kell kotorni a parazsat, nem kell begyújtani), nap közben mégegyszer van rakva rá dél körül, mert a páromnak otthon van az irodája, és folyamatosan kell a jó idő. Este hőmérséklettől függően 5-8 között rakok még rá egyszer. Hideg időben, (éjjel -10, nappal -3-0 fok környékén, napi másfél kosár fával kifűtjük, ami azt jelenti, hogy egy kosárban van 7-8db 30 centis hasáb, vegyesen akác és cserfa. Az előzetes számolgatás és eddigi tapasztalatok alapján, egy átlagos telet 10 tömör köbméter fával ki tudunk fűteni, ami 120-130ezer forint. És azokban a helyiségekben ahol a kálhya van, ott van folyamatosan 22-24 fok, a radiátoros helyiségekban 20-22 fok van átlagosan, reggelre 20 fok körülre hűl le. Persze ez a rendszer sem olcsó, a kályha a bontott csempével, minden anyaggal, vízbetéttel ~200ezer volt rakással együtt. A radiátorok, csövek, szerelvények, szivattyú másik 200ezer. Hálistennek a csövezés, és szerelés effektíve nem került pénzbe, mert egy jó barátommal (akinek ez a szakmája) csináltuk ketten, egy hétvégén, közben jókat beszélgetve és sörözve. A kályhás szerint, ha ügyesen, száraz fával fűtjük, elég 6-8 évente átrakni a kályhát. Ami meg ugye nem akkora ügy. Ja, és az visszaadhatatlan, amikor bejövök a hidegről, és nekidőlök a forró kályhának, meg amikor a nappaliban a kanapén fekve nézem az üveges kályhaajtón át ahogy ég a tűz :)
Ha nem elég mély a doboz, akkor (Most nincs kéznél, hogy lemérjem) nézzetek meg egy falra szerelhető dugaljat és tegyétek azt a dobozba, nem kell csapófedelesnek lenni. A régebbi típusok talán beleférnek és azt gipszeljétek körbe, de tegyetek a dugalj köré valamit, hogy maradjon pici rés a későbbi szerelhetőség miatt és ezt a rést sziloplaszttal húzzátok ki.
