Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A bus-ost időprogramozod, hogy soha ne fűtsön, mondjuk 24 órára 15 fok, az on-off meg ahogy az igényed van, plusz a radi fejeket.Így a 2-es kör fog úgy működni ahogy az az 502 -től be van állítva.
Régen nálam egy Q7 működött így, sensyssel felváltva. De úgy emlékszem, hogy a TA1-be lett kötve, és a 223 1-re állítva.
De ezt majd kipróbálod, hogy TA2-re mit reagál.Szerintem az egyedül és csak on-off, 1. kör...
Nálam egy sensys, és egy egyszerű szobai érzékelő van párhuzamosan a BUS-on, időben ellentétesen programozva. Plusz két programozható szelepfej a két termosztátos helyiségben, szintén ellentétesen programozva.
Az 1-es kör a sensys, ezzel lehet programozni a másik aktív-idejét is. Napközben a szobából szabályoz, ott nyugi a levegő, éjszaka az étkezőben lévő szabályoz. A radifej elég jól szabályoz.
A Tado tud commandot is küldeni, de ez user interface szinten kimerül abban, hogy a HMV hőfokot és a HMV igényt is tudom állítani (ez kicsit fájni fog, mert ugye on/off konfigurációban ennek a vezérlését teljesen bukom). Hogy ezen kívül miket művel ami több mint a monitoring, az átláthatatlan. Az biztos, hogy hőigényt is bejelent, de ez a része is zavaros, mert ugye akkor miért van 0-ra force-olva a 4.2.1 -es menü? A legjobb az tényleg, ha nem avatkozik be.
Köszi a tanácsokat, megpróbálom az alacsonyabb előremenővel és butított Tado-val.
Még egy kérdés a remote HMV vezérlés miatt: olyat tud a kazán, hogy a bus csatin lógna egy Cube, amit feltennék a jelenlegi Tado fali modul helyére. Ez a nappaliban van, aminek a legmagasabba a hőigénye, jó nagy tér... A teljes Tado rendszer a termofejekkel pedig az on/off szobatermosztát kapcsokra kerülne be? Ha ez így megy, akkor milyen prioritással fog beleszólni a vezérlésbe az on/off termosztát (Tado), és mire kell állítani a 4.2.1 -et?
Persze lehet, hogy érdemes elengedni az egészet, és be kell lőni a kazánon egy HMV programot, aztán nem foglalkozni vele. Csak megszokta már a család, hogy egy felületen (Home Assistant) állítható minden, akár a HMV-t is be lehet durrantani mondjuk éjszaka hazafelé úton.
A linkelt fórumban levő ebusd alapú elektronikát egyébként megépítettem, teljesen jól működik, de azzal tényleg csak monitorozni lehet. Van egy fickó aki az Ariston-os templatet csinálja hozzá (https://github.com/komw/ariston-bus-bridgenet-ebusd). A csökkentett funkcionalitásnak és a read only működésnek szerintem főképp az az oka, hogy az egész világon ő foglalkozik ezzel egyedül, a Tado mérnökökön kívül. Neki kevés a tudása ahhoz, hogy a read-only keretekből kilépjen, a Tado-sok meg soha nem fogják beadni a közösbe amire eddig rájöttek (szerintem így is meleg talaj nekik jogilag a Sensys emuláció egy üzleti termékben, amit nem az Ariston fejleszt).
Sokat olvastam vissza/kerestem a fórumban, nagyon komoly tudásbázist szedtetek össze, gratula és köszönöm! :)
Látom, hogy nagyon sok az Ariston tulaj, nem használ véletlenül valaki Tado-val? Egy Genus One System teljesít nálam szolgálatot, a Tado tud neki emulálni Sensys termosztátot, látja is a buszon, de azért valami mégsem kerek.
A legnagyobb problémám, hogy a 4.2.1 (vezérlés típusa) fixen 0 értéken van (állandó előremenő), ezen állítani nem tudok, amint kilépek a menüből, visszaugrik 0-ra. Holott ugye itt a 2-es érték lenne az üdvözítő. Gondolom ez abból adódhat, hogy a Tado nem áll a helyzet magaslatán, valamit sikerült implementálni a Bridgenetből, de vélhetően nem 100%-os az eredmény.
Jól gondolom, hogy ez a beállítás még rosszabb is, mintha on/off üzemben menne a Tado, mert úgy legalább a kazán tudná magát szabályozni?
Most nagyjából az van, amit a 0-as beállítástól logikusan várnék, többnyire maxon van az előremenő (régi radiátoros rendszer miatt az nálam 75 fok perpill), és e miatt sokat kapcsolgat a kazán. Érdekessége a dolognak, hogy azért néha látok rajta 40-60 fok közötti értékeket is, aminek persze örülök, mert ezek szerint valami szabályzás mégis van, de nem értem az okát.
Jó ötlet lenne átkötni/átállítani a Tado-t on/off-ra, a 4.2.1 -et "1"-re (gondolom így már nem állna vissza folyton 0-ra, mivel nincs a buszon a fake Sensys) + venni hozzá egy külső szondát, és AUTO módra tenni a kazánt?
A szondához bónusz kérdés: a régi kazánom (20 éves Vaillant TurboTop) szenzora még kint van, illetve be van kábelezve. Jelenleg 1.7kΩ -ot mérek rajta kinti -2 foknál. Sajnos sehogy nem tudtam kibányászni, hogy az Ariston külső NTC-je milyen. Jó lehet hozzá ez?
Szerintem a közlekedőedények játéka van nálad.Ha kinyitod a puffer csapokat akkor a vízszint beáll egyenlő szintre a tágulási és a "gőzcső" belsejében.Majd elzárod a csapokat és fűtőd folyamatosan a lakás oldalt ,a melegvíz meg elpárolog a nyitott tágulásidon keresztűl. (a gőzcsövedben meg nem(vagy kevésbé mert az hidegebb a puffer nem fűtése miatt).Így a tágulásiban a vízszint alacsonyabban lesz mint a gőzcsövedben.Amikor kinyitod a puffer csapokat akkor a közlekedő edények elve alapján a gőzcsövedben levő magasabb vízszintből elkezd áramlani a tágulásidba (kiegyenlítődik a szint) Szerintem ennek az áramlását hallod.A bugyogás jelenléte meg arra utal,hogy így vagy úgy de levegős (inkább gázos) a rendszer.Illetőleg lehetséges hogy a nem homogén anyagok esetleges kémiai reakciója hatására folyamatosan gázosodik.
Nem megfelelőnektartom, csak egyszerűbb a rendszerbe való bekötése, azért kérdeztem, hogy melyik jobb, mert majdnem ugyan akkora. A belsőnek talán annyi hátránya van még, hogy akkor víz mozgás körülötte és talán ezért is rosszabb a teljesítménye.
Szinte ingyen volt, kár volt ott hagyni, illetve úgyis kell egy hőcserélő a hmv oldal miatt is. Ha a fűtés külsővel lesz bekötve, rendelek még egyet a hmvnek, a belső meg max marad valami vegyes kazánnak, hogy eltűnjön a sok fa :)
Ahogy nézegettem az egyik weboldalon, ahol meg volt adva a m2 is, ott simán számolták, nem duplán.
így akkor már nem olyan nagy a felületi különbség, 0,401 vs 0,55m2. Kérdés, hogy teljesítményben mit számít ez a kicsi plussz, megéri e ezt berakni, vagy használni a kígyót.
Azt csak példának írtam, hogy max úgy lehet növelni a hőátadást, hogy lelassítjuk a tömeg áramot.
Arra lennék kiváncsi, hogy mondjuk a 32C-ból a lemezes hőcserélővel ki lehet venni 30C-ot, addig a belső csőkígyós mennyivel rosszabb, mennyi maradna annál.
Tehat azt nem tudom, hogy a belső vagy a külső lemezes hőcserélőt használjam :)
Sajnos nem értem , hogyan tudna az úszóka megmozdulni , ha körülötte azonos a nyomás , függetlenül attól , hogy levegő és víz van körülötte . Amikor Te kézzel akarsz beavatkozni , akkor mit is csinálsz ? Hozzáadsz az úszóka súlyához egy kicsit a pöcök lenyomással . Tehát gyakorlatilag olyan helyzetbe hozod az úszókát , mintha nehezebb lenne , mint az általa kinyomott víz tömege . Én ezt így gondolom . Leírnád , hogy konkrétan szerinted hogyan működik a fizika ebben az esetben ?
Nem vitatkozni akarok , csak megérteni a működést !
Bocsi , de egy kicsit homályos számomra amit írsz . :-(
12 liter per perc 32°C-ra felmelegedett folyadék a napkoliból , de milyen hőmérsékletre csökkented a visszatérőt ( mekkora a hőelvétel ) ? Nekem 6nm a sík napkoli és maximum 6 liter per perc a tömegáram . Van amikor ez sem hoz annyit , hogy a fan-coil beinduljon . Tehát napkolinál nehéz meghatározni , hogy mekkora legyen a tömegáram változó teljesítmények esetében . Oda valami keverőszelepes megoldás ( mint a kazánvédő például ) kellene olyan szivattyúval , ami tudja a tömegáramot változtatni valamilyen program segítségével .
Még egy kérdés: ha minél kisebb hőlépcsővel szeretném kivenni a kollektorből az energiát, melyik jobb: a 75 literes pufi belső 0,4m2 vagy egy külső 40 lemezes hőcserélő? :)
Mondjuk lejön a kollektorből 32C, a lemezes hőcserélővel maradna fűtésre mondjuk 30c, ami fűtésre pont jó. Ha a lejövő 32c beviszem a kicsi tartály hőcserélőbe, kevesebb lesz mint 30c ami már fűtésre kevés lesz. Kényelmesebb lenne a belső, csak kicsi. vagy pl ha lassítom az átfolyást, akkor nő a hőmérséklet.Ha süt a nap és tud 32fokot 12l/perccel akkor 10liter/perccel tudni fog 35-36-ot.
Amennyiben eltekintünk a veszteségektől , ami esetleg keletkezik a tárolón . Akkor semmi sem változik , csak a felfűtési ideje a vízmennyiségnek és a felfűtés ideje alatt leadott hő utánpótlásának idejével .
A tölcséren , ha percenként 1deciliter víz tud átfolyni , akkor megváltozik az átfolyás mértéke , ha nem egyliteres üvegből , hanem kétliteresből adagolod a vizet ugyanazon a tölcséren keresztül ? Csak kétszer addig fog tartani .
A 70 liter 5,8 perc alatt fordul meg teljesen (70/12). Óránként 10,3x fordul meg (60/5,8) az összesen 720l óránként (10,3x70 liter) Egyszerűsítve: 60/(70/12)*70=720
a 145liter 12,1 perc alatt fordul meg teljesen (145/12).
Óránként 5x fordul meg (60/12,1) az összesen 725l óránként (5x145 liter)
" A leválasztás úgy történik, hogy a labda mellett a levegő feltör a légtelenítő zárt terébe, és amikor az a tér megtelik levegővel, az úszót lenyomja és kinyit a szelep. "
Ez biztos ?
Hogyan lehet a felgyülemlett levegőben magasabb a nyomás , mint a folyadékban ? Nem az Arkhimédész törvénye segít ebben az esetben ?
