Keresés

"Sajnos, nalam meg az is mukodik, aminek elvileg nem szabadna.. lol"

Ez nagyon jó!:) Tetszik a hozzáálásod. A matekkal mindent meg lehet magyarázni oda és vissza.

Sajnos, nalam meg az is mukodik, aminek elvileg nem szabadna.. lol

Ahogy nezem, eleg elvont es hosszu. {zavaros?}

A masik problema, hogy nem erdekel, hogyan keletkezett a vilag.

Egy alternatív válasz arra a kérdésre, hogy hogyan keletkezett a világmindenség?

Hy  gescson!

Van itt egy filozófiai agymenés, aminek a fizikáját szintén a hullámokra vezeti vissza, de nincs részletezve. Lehetséges hogy a te matematikáddal működik?

Masik elektron hullamaval fazisbeli gondok is lennenek, arrol nem is szolva, hogy egy kis sebessegbeli elteres teljesen elrontja a fazist.

Szoval a mozgo oszcillatoros megoldasnal csak ugy kapunk a teridoben QM szerint eloszlo hullamokat, ha az egyik Doppler-eltolodott hullam az idoben visszafele megy.

Ez a megoldas ertelmetlen, igy maradt a diffrakcios leiras.

Ami igazan fontos szamomra ebbol a mozgo oszcillatoros/fenyoras leirasbol az annyi, hogy egy olyan Dopplert kell beepiteni az elmeletbe, aminel a hullamforras mozog a hullamot kozvetito kozeghez kepest. Marpedig csak igy adja ki a hullameloszlas a teridoben a QM anyaghullamainak megfelelo mozgast.

A hurelmelet ehhez hasonlo mozgo oszcillatorokkal operal. Messze nem ez a matematikaja, de a rezgeseknek a teridoben ugyan igy kell kiadodniuk. Akar valoszinusegeket reprezentalnak, akar nem.

Marpedig csak akkor helyes a leiras, ha van egy kozeg, ami a hullamot kozvetiti.

Az elso hibas, fenysebessegu hullamcsomag megoldas igy erheto el. {mar ha akad olyan ember, akit erdekel ez az egesz lol}

amp+=amp5;
//  amp.x+=dot(amp5,amp5)/(n*2.0);

es normalizalni kell

 amp/=n*2.0;

 float skala=200.0;//nagyitas

Ugyan eltuntettem a cf=cc/v hatalmas fazissebesseget, de ez a mozgo oszcillatoros dolog tovabbra sem tetszik.

Az elso ok, a d/=b kontrakcio tovabbra is bemeno parameter. Ugyan leirtam ra egy forgasra visszavezetheto mechanizmust, de az elegge eroltetett,

A masik az idoben visszafele halado hullamok, ami nonszensz. Ha haladna is idoben visszafele valami, annak nem szabadna ennyire nyilvanvalonak lennie.  Itt a pontszeru hullamforras miatt egyertelmuen visszafele halad az idoben. Egy masik elektron hullama nem lehet a masik iranyu komponens, hiszen mint tudjuk, a hullamfuggveny egyetlen elektron valoszinuseget irja le, nem egy halom elektronet.

{Az hullamcsomag csak eroltetve jon elo az elmeletbol, raadasul nagy energiakon {v2-v1>>0.2} teljesen szetfolyik.}

Kulonben is, legtobbszor kiderul, hogy valamilyen masik okbol tunik ugy egy folyamat, mintha idoben visszafele folyna le.

Tehat szemely szerint maradok a tiszta hullammegoldas hive, miszerint a terido egy anizotropikus kristalykent irhato le.

Tobb, mint erdekes.

Ha csak siman osszeadom a komplex amplitudokat, akkor ugyan megkapom az elektron elemi anyaghullamait,  de a beloluk felepulo hullamcsomag mindig c-vel megy.

Csak akkor tudok osszerakni a regihez hasonlo, v sebessegu hullamcsomagot, ha kulon osszerakom az elemi hullamokat, es ezekbol epitek hullamcsomagot.

Raadasul a hullamcsomag inverz, a teret kitolti a nagy amplitudo, a hullamcsomag pedig kis amplitudok adjak ki.

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;


float lerp(float v1,float v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}
vec4 lerp(vec4 v1,vec4 v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}

void main(void)
{
 vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
 vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);
screen.x-=0.5;


 float c=1.0,m=1.0,h=1.0,l1,l2,a1,a2,d,t,f1,f2,hhossz;
 float v1=-c*0.99*mouse2.x;
 float v2=v1-c*0.01;
 float b1=c/sqrt(c*c - v1*v1);
 float b2=c/sqrt(c*c - v2*v2);


 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b1;
 t=d/(c-v1) + d/(c+v1);
 l1=sqrt(t*t*(c*c + v1*v1));//ct^2 + vt^2
 f1=1.0/t;

 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b2;
 t=d/(c-v2) + d/(c+v2);
 l2=sqrt(t*t*(c*c + v2*v2));
 f2=1.0/t;
//float c11=sqrt(c*c+v1*v1);f1=c11/l1;//ellenorzes
//float c22=sqrt(c*c+v2*v2);f2=c22/l2;


 float l1a=c/(f1*(c/(c-v1)));
 float l1b=c/(f1*(c/(c+v1)));
 float l2a=c/(f2*(c/(c-v2)));
 float l2b=c/(f2*(c/(c+v2)));


 a1=45.0*radian;
 vec3 p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
 vec3 p2=vec3(sin(-a1),cos(-a1),0.0);


 vec2 amp=vec2(0.0,0.0);
 vec2 amp2=vec2(0.0,0.0);
 float skala=2000.0;//nagyitas

 
 float n=500.0;
 for(int i=0;i<500;i++)
 {
   t=float(i)/n;

   hhossz=lerp(l1a,l2a,t)/skala;
   float k=pi*2.0/hhossz;
   float tav=dot(screen,p1);  
   float fazis=tav*k ;
   vec2 amp5;
   amp5.x=sin(fazis);
   amp5.y=cos(fazis);

   hhossz=lerp(l1b,l2b,t)/skala;
    k=pi*2.0/hhossz;
    tav=dot(screen,p2);  
    fazis=tav*k ;
   amp5.x+=sin(fazis);
   amp5.y-=cos(fazis);
 
  amp.x+=dot(amp5,amp5)/(n*2.0);
 }


 amp/=1.0;
 float amp1=dot(amp,amp);
 float amp3=dot(amp2,amp2);

 if(amp1<0.0) amp1=-amp1;
 if(amp3<0.0) amp3=-amp3;
//amp1=1.0-amp1;// a fekete-zold csere, jobb lathatosagert

 gl_FragColor=vec4(amp3,amp1,0,1);
}

Nem irtam le, de fontos eszrevenni:

   amp.y+=cos(fazis);

   amp.y-=cos(fazis);

A ket osszetevo hullam {bozonikus?} ellentetesen forog. Ha ez ket foton, akkor az egyik antifoton.

Na es hogy lehet a zold kepbol {ket idoben elorehalado c sebessegu hullambol} egy ilyen modulaciot kapni?

Ha az egyik hullam mindig idoben visszafele halad. {Feynman ismet nyeresre all..}

A QM hullamaval egyezo szoget es hullamhosszt ad. A latszolagos elteres csak amiatt van, mert az egyik komplex hullam, a masik nem.

De az egyik mindenkepp komplex hullamnak kell lenni. mert a modulacio csak ugy ad egy ujabb sikhullamot. Ellenkezo esetben egy kaotikus interferencia-mintat kapunk.

A masik{piros} meg nem lehet komplex, mert egy komponensu, annak meg minden pillanatban 1 lenne az amplitudoja, ami miatt nem latszana.

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;


float lerp(float v1,float v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}
vec4 lerp(vec4 v1,vec4 v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}

void main(void)
{
 vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
 vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);


 float c=1.0,m=1.0,h=1.0,l1,l2,a1,a2,d,t,f1,f2,hhossz;
 float v1=-c*0.99*mouse2.x;
 float v2=v1-c*0.14;
 float b1=c/sqrt(c*c - v1*v1);
 float b2=c/sqrt(c*c - v2*v2);


 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b1;
 t=d/(c-v1) + d/(c+v1);
 l1=sqrt(t*t*(c*c + v1*v1));//ct^2 + vt^2
 f1=1.0/t;

 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b2;
 t=d/(c-v2) + d/(c+v2);
 l2=sqrt(t*t*(c*c + v2*v2));
 f2=1.0/t;

 float l1a=c/(f1*(c/(c-v1)));
 float l1b=c/(f1*(c/(c+v1)));
 float l2a=c/(f2*(c/(c-v2)));
 float l2b=c/(f2*(c/(c+v2)));


 a1=45.0*radian;
 vec3 p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
 vec3 p2=vec3(sin(-a1),cos(-a1),0.0);


 vec2 amp=vec2(0.0,0.0);
 vec2 amp2=vec2(0.0,0.0);
 float skala=10.0;//nagyitas

 


   hhossz=l1a/skala;
   float k=pi*2.0/hhossz;
   float tav=dot(screen,p1);  
   float fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
   amp.y+=cos(fazis);

   hhossz=l1b/skala;
    k=pi*2.0/hhossz;
    tav=dot(screen,p2);  
    fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
   amp.y-=cos(fazis);
 


#if 1
a1=atan(v1/c);
p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
l1=h/(m*v1*b1);
l1*=sin(a1);

   hhossz=l1/skala;
    k=pi*2.0/hhossz;
    tav=dot(screen,p1);  
    fazis=tav*k ;
   amp2.x+=sin(fazis);
//   amp2.y+=cos(fazis);
#endif



 amp/=2.0;
 float amp1=dot(amp,amp);
 float amp3=dot(amp2,amp2);

 if(amp1<0.0) amp1=-amp1;
 if(amp3<0.0) amp3=-amp3;
 gl_FragColor=vec4(amp3,amp1,0,1);
}

Igy nez ki a teridoben a mozgo oszcillator altal keltett ket c sebessegu hullam:

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;


float lerp(float v1,float v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}
vec4 lerp(vec4 v1,vec4 v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}

void main(void)
{
 vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
 vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);


 float c=1.0,m=1.0,h=1.0,l1,l2,a1,a2,d,t,f1,f2,hhossz,k,tav,fazis;
 float v1=-c*0.99*mouse2.x;
 float v2=v1-c*0.14;
 float b1=c/sqrt(c*c - v1*v1);
 float b2=c/sqrt(c*c - v2*v2);


 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b1;
 t=d/(c-v1) + d/(c+v1);
 l1=sqrt(t*t*(c*c + v1*v1));//ct^2 + vt^2
 f1=1.0/t;

 d=h/(m*c)/2.0;  d/=b2;
 t=d/(c-v2) + d/(c+v2);
 l2=sqrt(t*t*(c*c + v2*v2));
 f2=1.0/t;

 float l1a=c/(f1*(c/(c-v1)));
 float l1b=c/(f1*(c/(c+v1)));
 float l2a=c/(f2*(c/(c-v2)));
 float l2b=c/(f2*(c/(c+v2)));


 a1=45.0*radian;
 vec3 p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
 vec3 p2=vec3(sin(-a1),cos(-a1),0.0);


 vec2 amp=vec2(0.0,0.0);
 vec2 amp2=vec2(0.0,0.0);
 float skala=10.0;//nagyitas

 

  if(screen.x<(0.0-screen.y*v1))
  {
   hhossz=l1a/skala;
   k=pi*2.0/hhossz;
   tav=dot(screen,p1);  
   fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
//   amp.y+=cos(fazis);
  }
  else
  {
   hhossz=l1b/skala;
    k=pi*2.0/hhossz;
    tav=dot(screen,p2);  
    fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
//   amp.y-=cos(fazis);
  }
 



 amp/=1.5;
 float amp1=dot(amp,amp);
 float amp3=dot(amp2,amp2);

 if(amp1<0.0) amp1=-amp1;
 if(amp3<0.0) amp3=-amp3;
 gl_FragColor=vec4(amp3,amp1,0,1);
}

f*=(cf)/(cf-v)

Ez a fenysebesseg feletti fazissebesseg nagyon nem tetszik.

Regebben volt itt egy dupla Doppler levezetese az elektron frekvenciajanak, ami szinten helyes eredmeny adott. Meg kellene nezni, hogy nem helyettesitheto-e azzal ez a Doppler.

Igy nezett ki:

f0=mcc/h

f1=f0*sqrt(1-v/c)/sqrt(1+v/c)

f2=f0*sqrt(1+v/c)/sqrt(1-v/c)

f=(f2+f1)/2

l=c/f

Az eredmeny egyezik a QM f=mccb/h es l=h/(mvb) egyenleteivel {DeBroglie}.

Egy gond van most ezzel, hogy egyetlen KR-ben vizsgalodom. Kellene egy nemrelativisztikus forma.

Tavolodo es kozeledo eset kell, a hullamforras mozog {a eterben}. Az allo KR beli f0-t helyettesito frekvencia mar itt volt az elobb.

Ez a fm=sqrt(c*c+v*v)/lm. Hiszen f0 a mozgo elektron sajat KR-beli idoiranyu frekvenciaja. Ekkor f0 fm-tol csak gamma skalaval kulonbozik.

f0=b*fm=b*sqrt(c*c+v*v)/lm   Konnyen kiszamolhato, hogy az egyenloseg igaz.

Ekkor a dupla Doppler igy modosul:

f1=fm*c/(c-v)

f2=fm*c/(c+v)

f=(f2+f1)/2

Es lam, a frekvencia ismet f=mccb/h, kvantummechanikailag helyes az eredmeny. Ettol kezdve ez helyettesiti a cf fenysebesseg feletti hullamot, hiszen annak semmi ertelme.

Igy az elektron hullama felbonthato 2 osszetevore. Nem mondom, hogy problema mentesen, hiszen ezek modulalodnak. Mivel fenysebesseggel halad a ket hullam, ezert ezek az eter gerjesztett rezgesei, amit a mozgo oszcillator gerjeszt mozgasiranyba es hatra.

Ha egyetlen oszcillator mozog, akkor hogyan modulalodhat az elore es a hatra halado hullam?

Ebbol a modulaciobol eredo d racstavolsag egyezik a az lx-bol szamolhato d-vel.

Biztos mindenki elszaladt emelett a mondat mellett. Pedig elso ranezesre eleg remiszto.:

A fotonhoz rendelheto hullam nem mas, mint a ket elektron hullam interferenciaja. Nem egeszen, hiszen a feny mindig 45 fokban halad a teridoben, mig ez a modulacio-szeru valami akarmilyen szogben dolhet a teridoben.

Ha csak ennyi lenne a kolcsonhatas, akkor az elektronok tiszta hullamok lennenek, es csak atmennenek egymason, A vilag megvaltoztathatatlan lenne. Mindenre a szuperpozicio elve lenne ervenyes, kizarolag.

Csakhogy

mar irtam, hogy ekkor ket reszecske{vagy hullamcsomag} talalkozasakor csak egy idore alakulna ki interferencia, utanna ket ugyanolyan hullamhosszu elektron menne tovabb. A valosag szerencsere nem ilyen. Van valami rejtett hatas, ami a hullambol racsot kepez a vakuumban, ami aztan kepes megvaltoztatni az eredeti hullamot. Ezt neveztem habosodasnak.

Ez akar lehet reszleges is. Ez ugy kepzelheto el, hogy a hullamfrontnak csak darabjai keltenek habokat a vakuumban. Ekkor ezek lesznek a masodlagos hullamforrasok, ami egy olyan kaotikus hullam-diffrakciot kelthet, ami teljesen megjosolhatatlan iranyuva is teheti a hullamot.

A QM {quantummechanics} ezt a kaotikussagot jol mutatja. Pontosan josolni egy kiserlet kimenetelet szinte lehetetlen. Megadhatoak bizonyos ertekhatarok, de pontosan nem josolhato semmi.

Az itt leirtam a QM hullamait irjak le a specrel {specialis relaticitas} nezopontjabol. Akit erdekelnek a reszletek, erdemes elmelyedni ezekben a szamitasokban. Mert ugyan en itt valos hullamoknak tekintem ezeket, de ez mellekes {maganvelemeny}

Ellenben akar valosak, akar matematikai segedletek, ezek pontosan ugy mozognak a teridoben, ahogy leirtam.

A Bragg-diffrakcio mint elektromagneses kolcsonhatas, mar csak egy hipotezis, lehet teljesen hibas is. {bar nem ugy tunik }

Az is termeszetes, hogy a tukros tema felejtos, ha a teridot egy olyan kristalyal helyettesitem, amiben a hullam kulonbozo szogekben eltero sebesseggel terjed,

Ekkor nincs olyan problema, hogy mi tortenik a rezonatorokkal nagyobb elektron-energian.

frekvencia a QM f=mccb/h frekvenciaja.

...ujabb eliras, szerencsere a levezetesben jo minden.

Termeszetesen nem kell a fenyorat belekavarni, tisztan hullamokkal is levezetheto az egesz.

Ez az alap allitas:

fi=atan(v/c)

b=1/sqrt(1-vv/(cc))

cf=cc/v

    l1=h/(m*v*b)
    l4d=l1*sin(fi)
    lm=l4d/cos(fi*2)
    f=sqrt(c*c+v*v)/lm
    f*=(cf)/(cf-v)

egy l1 QM hullamhosszu v sebessegu elektron  4d hullamhosszabol szamolhato egy lm hullamhossz, ami a vilagvonalra eso hullamhossza az elektronnak. Ez ad egy f frekvenciat. Nyilvan a vilagvonal dol, emiatt az adott KRben az 1 masodpercre eso 4d hossza sqrt(cc+vv). Ezt osztva lm-el, megkapom a frekvenciat.

Mivel a frekvencia egy mozgast reprezentalo vilagvonalon van, ezert a rezonator altal keltett hullamot az adott KR  Doppler-eltolodva meri.

Ez az utolso sor.

Az allitas ugy hangzik, hogy ez a frekvencia a QM f=mvvb/h frekvenciaja.

Lassuk, igaz-e  ez?

    m*c*c*b/h=sqrt(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (h/(m*c)*sqrt(c*c-v*v)/sqrt(c*c+v*v)/cos(2fi))
    m*c*c*b/h=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (h/(m*c)*sqrt(c*c-v*v))
    m*c*c*b/h=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (h/(m*c)*sqrt(c*c-v*v))
    m*c*c*b/h=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))*(m*c)/ (h*sqrt(c*c-v*v))
    c*b/h=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (h*sqrt(c*c-v*v))
    c*b=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (sqrt(c*c-v*v))
    c*b=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (sqrt(c*c-v*v))
{b=c/sqrt(cc-vv)}
    c*c/sqrt(cc-vv)=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))/ (sqrt(c*c-v*v))
    c*c=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c2/(c2-v))
    c*c=cos(2fi)*(c*c+v*v)*((c*c/v)/((c*c/v)-v))
    c*c*(c*c/v)-v)=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c*c/v)
    c*c*c*c/v-c*c*v=cos(2fi)*(c*c+v*v)*(c*c/v)
    c*c*c*c/v-c*c*v=cos(2fi)*(c*c*c*c/v+v*v*c*c/v)
    c*c*c*c/v-c*c*v=cos(2fi)*(c*c*c*c/v+v*c*c)
    c*c*c*c/v-c*c*v=cos(2fi)*c*c*c*c/v + cos(2fi)*v*c*c
    c*c*c*c/v - c*c*v - cos(2fi)*v*c*c=cos(2fi)*c*c*c*c/v
     - c*c*v - cos(2fi)*v*c*c=cos(2fi)*c*c*c*c/v - c*c*c*c/v
     (-1 - cos(2fi))*v*c*c=(cos(2fi)-1)*c*c*c*c/v
     (-1 - cos(2fi))*v*v=(cos(2fi)-1)*c*c
     -v*v - cos(2fi)*v*v=cos(2fi)*c*c-c*c
     -v*v +c*c=cos(2fi)*c*c + cos(2fi)*v*v
      c*c-v*v=cos(2fi)*(c*c + v*v)
      (c*c-v*v)/(c*c + v*v)=cos(2fi)
      
      (c*c-v*v)/(c*c + v*v)=cos2(fi) - sin2(fi)
      (c*c-v*v)/(c*c + v*v)=cos2(fi) - sin2(fi)
 sin(fi)=v/sqrt(c*c+v*v)
 cos(fi)=c/sqrt(c*c+v*v)
      (c*c-v*v)/(c*c + v*v)=c/sqrt(c*c+v*v)*c/sqrt(c*c+v*v) - v/sqrt(c*c+v*v)*v/sqrt(c*c+v*v)
      (c*c-v*v)/(c*c + v*v)=c*c/(c*c+v*v) - v*v/(c*c+v*v)
      (c*c - v*v)/(c*c + v*v)=(c*c - v*v)/(c*c + v*v)

http://thesaurus.maths.org/mmkb/entry.html?action=entryById&id=1761

Nos, igaz.

Kisse megizzadtam, de talaltam ket uj azonossagot.

Az egyik egy trigonometriai:

ha cosfi=y/sqrt(xx+yy)

akkor cos(2fi)=(y*y-x*x)/(y*y + x*x)

A masik a 4d QM hullam egy ujabb, es rovidebb formaja:

l4d=h/(m*c)*sqrt(cos(fi*2))

Az egyezes szemleletesebb shaderrel kirajzolva:

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;


float lerp(float v1,float v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}
vec4 lerp(vec4 v1,vec4 v2,float t)
{
  return v1+(v2-v1)*t;
}

void main(void)
{
 vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
 vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);


 float c=1.0,m=1.0,h=1.0;

 float v1=-c*0.99*mouse2.x;
 float v2=v1-c*0.14;
 float b1=1.0/sqrt(1.0-v1*v1/(c*c));    float l1=h/(m*b1*v1);
 float b2=1.0/sqrt(1.0-v2*v2/(c*c));    float l2=h/(m*b2*v2);

 float a1=atan(v1/c);
 float a2=atan(v2/c);
 vec3 p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
 vec3 p2=vec3(sin(a2),cos(a2),0.0);
 l1*=sin(a1);
 l2*=sin(a2);
    



 vec2 amp=vec2(0.0,0.0);
 float skala=100.0;//nagyitas

 float n=50.0;
 for(int i=0;i<50;i++)//n!  hullamcsomag
 {
   float t=float(i)/n;
//t=0.0;//egyik osszetevo
//t=1.0;//masik

   vec3 p3=p1+(p2-p1)*t;//linear interpolation
   float hhossz=l1+(l2-l1)*t;
   hhossz/=skala;
   float k=pi*2.0/hhossz;

   float tav=dot(screen,p3);  
   float fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
//   amp.y+=cos(fazis);
 }





 float d,t;
 d=h/(m*c)/2.0;
d/=b1;
 t=d/(c-v1) + d/(c+v1);
 l1=sqrt(t*t*(c*c + v1*v1));//ct^2 + vt^2

 d=h/(m*c)/2.0;
d/=b2;
 t=d/(c-v2) + d/(c+v2);
 l2=sqrt(t*t*(c*c + v2*v2));
 l1*=cos(a1*2.0);
 l2*=cos(a2*2.0);



 vec2 amp2=vec2(0.0,0.0);
 for(int i=0;i<50;i++)//n!  hullamcsomag
 {
   float t=float(i)/n;
//t=0.0;//egyik osszetevo
//t=1.0;//masik

   vec3 p3=p1+(p2-p1)*t;//linear interpolation
   float hhossz=l1+(l2-l1)*t;
   hhossz/=skala;
   float k=pi*2.0/hhossz;

   float tav=dot(screen,p3);  
   float fazis=tav*k ;
   amp2.x+=sin(fazis);
//   amp2.y+=cos(fazis);
 }


 amp/=n;
 amp2/=n;
 float amp1=dot(amp,amp);
 float amp3=dot(amp2,amp2);
 
float q=abs(sin(time*pi/2.0));
amp1=lerp(amp1,amp3,q);


 if(amp1<0.0) amp1=-amp1;
 gl_FragColor=lerp(vec4(amp1,0,0,1),vec4(0,amp3,0,1),q);
}

Most mozogjon a fenyora.

a periodus ido t=d/(c-v) + d/(c+v)

Mozgo fenyoranal csak ugy kapok a QM-el pontosan egyezo frekvenciat, ha a tukroket kozelebb viszem a gammaval.

d=d/b

b=1/sqrt(1-vv/(cc))

De mint mar irtam, ennek van egy oka, ha a rezges a kozeg rezgese. A rezgest letrehozo oda-vissza mozgo hullam csak c-sebesseggel haladhat.

Ha nagyobb frekvenciara keszteti a teret az elektron, d-tavolsagnak ossze kell mennie.

Hogy ez a folyamat hogyna zajlik le fizikailag, jelenleg pontosan meg nem tudom elkepzelni. Leginkabb forgassal kepzelheto el az egesz, ahol a rezgo kozeg olyan forgo dolgokbol all, amelyek mindig c-sebesseggel tudnak csak forogni. Nagyobb frekvenciara{gyorsabb forgasra} kesztetve ezeket a sugaruk osszebbmegy a gamma faktoraval.

Osszefoglalom, mert nagyon szetszortam.

Az elekronhullam leirhato fenyoraval. A nyugalmi allapotban a frekvenciaja f0=mcc/h, ami idoiranyban ad egy hullamhossz l0=h/mc=c/f0.

Ekkor a tukrok tavolsaga d=l0/2

a periodusido t=d/c + d/c

es a frekvencia f=1/t

1 masodperc alatt megtett ut ekkor s=d*2*f=ct  t=1, {a hullam csak c sebesseggel mehet!}

Most mozogjon a fenyora.

a periodus ido t=d/(c-v) + d/(c+v)

f=1/t

Ez az frekvenciat az allo megfigyelo, {ebbol a KRbol szamolok most mindent} Doppler-eltolodassal meri.

A hullam fazissebessege {QM} c(fazis)=cc/v

tehat a Doppler igy nez ki:

f`=f*c(fazis)/(c(fazis) - v)

Ez a Doppler egy kozeghez kepest mozgo hullamforrast szamol, kozeghez kepest nyugvo megfigyelonel.

A kapott f` frekvencia az mozgo elektron QM frekvenciaja : f(eQM)=mccb/h ahol (b) a gamma.

Nos, az elejen az f frekvenciat egy v sebbessegu, ferde vilagvonal adja, Vissza kell szamolni Dopplerrel.

f(eredeti)=f*c2/(c2-v)

lol

Ha a mozgó forrás f₀ frekvenciájú hullámot bocsát ki, akkor a közeghez képest álló megfigyelő az alábbi módon meghatározható f frekvenciát észlel:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Doppler-effektus

Szoval.

A kozeghez kepest mozgo forras. Most a fenyorarol van szo. De ez lehet az elektron is.

A kozeghez kepest mozog? Milyen kozeghez? Nekem azt mondtak, olyan nincs...

kizarolag ct utat tud megtenni

Mert a terido LEHET egy olyan kristaly,

Bocsanat lol

Tudom, c+-v, sok ember meg mindig fajdalmat erez ezek lattan.

Pedig semmi gond nincs. Miert?

Egy kulso KR-ben vagyunk, ebben mozog  a fenyora. A feny sebessege c.

Igenam, de az ora mozog. Hogyan kell szamolni ekkor?

d{ket tukor tavolsagnyi} hosszt kell megtennie a fenynek, de kozben a masik tukor elmozdul vt tavolsagot, ugyanis v sebesseggel megy.

Ugyanezen ido alatt a feny megteszi az egesz tavolsagot. {igen, ovodas fizika}

d+v*t=c*t
d/t+v=c
c/t=c-v
d/(c-v)=t

Tehat semmi relativisztikus-ellenes egyenletet nem irtam. Igy kell szamolni ket mozgo tukor kozt pattogo feny periodusidejet egy kulso KR-ben.

A kerdes nem az, hogy ez vagy az a leiras a helyes.

A helyes szamitas mindig azt mutatja, hogy egy ujabb nezopontot talaltunk a problemara.

Ezt a fizika dualitasnak nevezi, es lepten nyomon talalkozunk ezekkel.

A kerdes az, hogy hogyan illesztheto ez a "hullamcsomagos Lorentz-kontrakcio"-hoz.

Ennek a latszolag lenyegtelen reszletnek van egy fontos kovetkezmenye.

A d fenyora meret es a frekvencia szorzata mindig c. Pontosabban c=d*f*2.

Mit jelent ez?

A feny 1 masodperc alatt, ameddig szamoljuk a rezges frekvenciajat, csak es kizarolag c utat tud megtenni. Ez mondhatni, magatol ertheto.

De miert fontos ez? Mert ha nagyobb rezgesre kesztetjuk a vakuumot, akkor csak es kizarolag ugy kepes elerni ezt a nagyobb frekvenciat, ha a d osszemegy.

Lehetne mondani, na itt a megoldas a mozgo oszcillatorokra. Nos nem.

Ennek csak idoiranyban van ertelme, nem a mozgo pont megy igy ossze, hanem a hullamot kozvetito kozeg oszcillatora.

A fazissebesseget az alabbi hosszaszolas reszletezi:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115144362&t=9179288

Lehet ez az egyik ertelmezes, de mas megoldas is van.

Aki koveti a szamitasokat, az eszrevette, hogy az mozgo fenyoranal szamitott f frekvencia sehova nem kotheto.

    d/=b;
    t=d/(c-v);
    t+=d/(c+v);
    f=1.0/t;

Latszolag.

Ugyanis ez egy KR-ben egy mozgo vilagvonal adja ki.Marpedig ilyen esetben mindig egy Doppler-eltolodott frekvenciat kapunk.

A frekvencia nem mas, mint az idoiranyu terido hullamfrontok szama 1 masodperc idointervallumban vizsgalva. Magyarul az adott Kr terido abrajan huzunk egy fuggoleges, 1c hosszu vonalat, es megszamoljuk, mennyi hullmfrontot metsz ez a vonal.

A Doppler eltolodott frekvencia pedig az a szam, amennyit egy ferde vilagvonal metsz el. {A relativisztikus Doppler csak annyiban ter el ettol, hogy ott a ferde vilagvonal hossza a sajatidoben 1 masodperc.}

Nos, az elejen az f frekvenciat egy v sebbessegu, ferde vilagvonal adja, Vissza kell szamolni Dopplerrel.

f(eredeti)=f*c2/(c2-v)

Mi az a c2? Nos, ez az anyaghullam fazissebessege. ami ugye c2=cc/v.

Az igy kapott f(eredeti) mar ismeros. Ez az f=mccb/h frekvencia a v sebessegu elektron QM frekvenciaja.

{a tovabbiakhoz fontos megjegyezni, hogy ez idoiranyu, tehat nem rendelheto a mozgo ponthoz, a kulso KR-hez tartozo ertek...}

l4d=h/(m0*c)*sqrt(1.0-tan(fi)*tan(fi))/sqrt(1.0+tan(fi)*tan(fi))

egyenlet szerint kell hogy valtozzon,

..es miert valtozik igy? Mert a terido egy olyan kristaly, amiben a hullam eltero iranyokban eltero sebesseggel terjed.

Halad egy hullam, egy masik hullam altal gerjesztett racson Bragg-diffrakciot szenved. A hullam mozgasi szoge megvaltozik, es amiatt a hullamhossza is, mert a kozegben a hullam sebessege nem egyforma minden iranyban.

Itt nem vetodik fel a mozgo oszcillatorok masik problemaja sem,  miszerint a hullamfront miert megy eltero szogben. Itt diffrakcio tortent, persze hogy eltero szogben halad.

Mar irtam, de irom ujra, a Lorentz kontrakciot a hullamcsomagok kiadjak automatikusan, nem kell az elmeletbe beleeroltetni.

Az egyetlen problema, hogy nem nagyon lehet tovabb lepni. Legalabb is most nem latok erre lehetoseget.