Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.23 0 0 716

Azért gondolom ezt,mert a Schrödinger a színkeverésel foglalkozott a kvantummechanika alapegyenletének felfedezése előtt.Meg Maxwell is színelméletet vetet fel,valószínűleg az elektrodinamika ösztönzése miatt,mert tartalmazza a négyesvektor alakot(az más,hogy nyilvánvaló alakban csak a Lorentz feltétele óta),de az is kvantummechanikai egyenlet,szóval a határozatlansági relációt.Méghozzá abban,hogy a térmennyiségek folytonosan mennek át a közeghatárokon és emiatt jön ki az evanescencia vagyis teljes visszaverődésnél is fellépő alagúteffektus.Az alagúteffektus abból származik szerintem,hogy a klasszikus fizika szerint a közeghatáron a mennyisége delta-függvény szerint hirtelen változnak,de a kvantumechanika ezt a delta-függvényt Gauss-görbére szelidítette le,és emiatt a mennyiségek elkenten változnak a közeghatáron és ez a pontmechanika halála a határozatlansági reláció.

Előzmény: Aurora11 (714)
qandalf Creative Commons License 2008.02.23 0 0 715

"Szerintem a speciális relativitáselmélet dimenziófogalmát nem lehet a geometriai dimenziófogalommal kapcsolatba hozni"

 

Ez nemigaz, sőt még értelmetlen is.

Amivel leírod, modellezed a gravitációt, az egy geometriai modell. Nem a gravitációt magát írtad le, hanem van egy GEOMETRIAI modelled, ami olyan eredményeket ad, mint amikor a gravitációt méricskéled a valóságban.

A gravitáció leírása akkor lenne teljes, ha a teljes hatásmechanizmust le tudnád írni, a legkisebb csavarig bezárólag.

 

Ilyet leírást még akkor sem tudsz készíteni, ha nevezetesen egy boing 747-est modellezel. Csak közelítő megoldásokat fogsz alkalmazni.

Előzmény: Aurora11 (714)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.23 0 0 714

Jobb hasonlat az,hogy a teljes megfigyelhető állapot a hullámcsomag,a bázisállapot a hullámcsomagot alkotó kontinuumvégetelensok bázisállapot,amik szuperpozíciója adja a teljes állapotot.A bázisállapotokhoz tartozó síkhullámok sebbessége a fázissebesség v(fázis)=omega/k,a teljes állapothoz hasonló hullámcsomag sebessége a csoportsebesség v(csoport)=d omega/dk.A csoportsebességre vonatkozik az az állítás,hogy nem lehet nagyobb a közegbeli c-nél,de a fázissebesség a megfelelő bázisállapotokra vonatkozó vetülete a csoportsebességnek és ez lehet nagyobb c-nél.

Szerintem a speciális relativitáselmélet dimenziófogalmát nem lehet a geometriai dimenziófogalommal kapcsolatba hozni,ahogy a teljes állapot-bázisállapotra sem igaz az,hogy olyan kapcsolatban,hogy a teljes állapot gömbfelület a bázisállapot pedig térgörbe-hossz.

Nem hinném,hogy a téridő úgy viszonyul a 3D-s térhez,mint a gömb térfogata a a gömb felszínéhez.A dimenzió inkább szint jelent,mint geometriai dimenziót:pont,vonal,felület,gömb.

Előzmény: Aurora11 (711)
qandalf Creative Commons License 2008.02.23 0 0 713
Ekkora baromságot...
Előzmény: őszszakál (708)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.23 0 0 712

De az eseményhorizont nem a feketelyuk átmérője!Az az a tartomány,ahonnan már nem érkezik foton számunkra,vagyis nem látunk semmit,mert fotonok keringenek ott a feketelyuk körül.Az eseményhorizonton belül pedig a feketelyukba esnek.a jelenlegi elmélet szerint Privattinak van igaza,és a feketelyuk tényleg szinguláris.Persze ez nem valóságos dolog,csak a jelenlegi gravitációelméletet fel kell váltani a kvabtumgravzitációelmélettel,vagyis a feketelyuknál kijött Dirac-delta függvényt meg kell szelíditeni,és nagyon éles Gauss-görbét csinálni belőle.De a feketelyuk átmérője,ami az új elmélet szerint lesz jóval az eseményhorizonton belül lesz,de ezzel az újítással Barrow-ék foglalkoznak.Ez olyan,mit amikor Rayleigh-Jeans törvényből Planck-törvényt csináltak.

Előzmény: Astrojan (709)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.23 0 0 711
Egy gömbfelületre kontinuumvégtelenség kerülethosszúságú térgörbe fér fel.Olyan,mint mikor a teljes állapot kontinuum végtelensok bázisállapotból áll.Ha mindenkit meg akarnék szavarni szerintem mondhatnám azt a hasonlatot,hogy a teljes állapot egy göbfelület,akkor a bázisállapot a gömb kerülete,mint térgörbe.De persze ez csak hasonlat,mert egyik esetben 3D-s térbeli írányultság különbözeti meg az egyes gömbkerületeket,mint térgörbéket a gömbfelületen,a bázisvektorokat pedig frekvenciaérték(Hilbert-térbeli írány) különbözteti meg őket a teljes állapotban,mint gömbfelületen,de ez csak hasonlat,mert a dimenziófogalom mást jelent,szerintem.
Előzmény: Aurora11 (710)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.23 0 0 710
Ha az az időegység,hogy egy pont a saját gömbjén egy térgörbén körbejárja az r sugarú gömbjét,vagyis 2pir/v az időegység,akkor az egyes pontok a saját gömbjük teljes felületének minden pontját nem végtelen idő alatt járja be?És ez független az egyes részecskék gömbjeik sugarától vagy sebességüktől.
Előzmény: őszszakál (708)
Astrojan Creative Commons License 2008.02.23 0 0 709

Ellent kell mondanom,

mert pl. fekete lyuknak nincs térfogata - egyes fizikusok szerint.

 

Amikor pl bolygó méretű fekete lyukról beszélsz akkor az eseményhorizont átmérőjére gondolsz, tökmindegy mennyi anyag van benne.

 

A szingularitással kevered, ami a valóságban természetesen nem létezik.

 

Előzmény: Törölt nick (705)
őszszakál Creative Commons License 2008.02.22 0 0 708

Off topik.

találtam egy fejtörőt, ki tudja a választ? mert én nem.

Fejtörő unatkozó matematikusoknak.

 

Ha egy fix ponttól változatlan ( r ) távolságon lévő pont minden lehetséges helyet elfoglal változatlan Vx sebességű mozgása során, akkor egy gömbfelületet képez. Ha a kiindulási pontba is ezekkel a feltétellel mozogva érkezik, akkor már két gömbfelületnyi területet jár be. Hat ilyen pont esetén ez tizenkét gömbfelületet jelent. Ha a hat pont egymástól egyenlő távolságra van és a mozgás során e távolság, nem változik meg közöttük, akkor egyszerre, vagyis azonos időn belül képezik a 12 gömbfelületet a fix pont körül. Ha azt az időt, ameddig a 12 gömbfelület képződik, választjuk időegységnek, mondjuk 1szekundumnak, akkor 6 gömbfelület 0.5s alatt képződik. Két gömbfelület 0,12s és egy gömbfelület 0.06s alatt képződik. A fél gömbfelület képződési ideje 0,03s. Ami azt is jelenti, hogy egy gömb átmérője, vagyis a kerülete is ennyi idő alatt képződik. Ha ezt a 0,03s időt a hosszúság egységének feleltetjük meg, akkor ez lesz a hosszidő egység /1méter= 0,03s/. Mivel ismert időegység alatt keletkezett ismert hosszúságegység a kerület, megfeleltethetjük a sebesség egységének is. Van egy szuperegységünk, a (0,03s -1méter-sebesség). Akkor ez alapján mekkora a keletkezett kör ( r ) sugarának hossza és annak megfelelő ideje, sebessége? Mekkora a gömb felülete és térfogata?

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 707
Vagyis nem a monopolus elektrongolyó forgása.
Előzmény: Aurora11 (706)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 706

Permanens mágnességet 99%-ban a spinmágnesség okozza.Az elektromágnességnél,ha nincs vasmag akkor tényleg csak keringés.Bár a spinnek is valamiféle keringésnek kell lennie,de nem a monopolus elektrongolyó keringése,mert az nem okozna belső köráramot.

Bocsi,ez csak szőrszálhasógatás!:(

 

Előzmény: Törölt nick (703)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 704
Ezért kenik el az elektront az atommag körül,hogy elektronfelhő legyen,hogy ne legyen baj a sugárzással.De a kvantummechanikában a Hamilton-Jacobi egyenlete ezért kell belerakni a kvantumpotenciált,és lekell mondani a bolygómozgásról,mint a pontmechanikáról mikroméretekben.Mert a kvantummechanika már térelmélet,így nincs értelme az elektronra mint keringő mikroégitestre gondolni.
Előzmény: Törölt nick (703)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 702

És láttad,hogy készítik a hologrammot?

Színes vagy fekete-fehér hologrammot készítettek?

Az üveggrafiti érdekes még,régebben azt hittem,hogy hologramm,de aztán azt hallottam,hogy lézerrel a 3D-s kép pontjainak megfelelően kiégeti az üveg belesejét a megfelelő helyeken,és az amorf üvegből a meleg haására a megfelelő heelyeken kristályos üveg lesz ami áttetsző.

Kárhogy ezzel csak az intenzitásviszonyokat lehet csak rögzíteni,de a színeket nem!

Előzmény: Gézoo4 (687)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 701

Múszály bevezetni az időt és ezt a szinkron vagyfényóra fényjeleinek becsapodásának számával teszik kapcsolatban.A hatás sebességének figyelembe véetélnél változik a szinkronjelek bocsapodásának ritmúsa,vagyis a sajátidő,mert a fényjeleknek még külön be kell érniük Téged nem úgy,mintha végtelen lenne a fényjelek sebessége(klasszikus mechanika( mert akkor akármekkora lehetne a sebességet a sajátidő vagyis a fényjelek bocsapódásának ritmusa ugyananyi lenne.

Előzmény: Gézoo4 (697)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 700
a Dirac-deltás modell szerint Igen,nem telik az idő a feketelyukon,de ha a gravitációs elméletben Barrow-ék ki tudják cserélni a Dirac-deltát Gauss-görbére(szerintem ezt a cserét jelenti a határozatlansági reláció) akkor már csak szélsőségesen lassan fog múlni,de nem lesz az időnek sem szingularitása.
Előzmény: Gézoo4 (697)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 699
A feketelyuknál levő gravitációs szinglaritás azért jött ki állítolag az általános relativitáselméletből,mert általánosításra szórul.Ott sincs gravitációs Dirac-delta,hanem valószínűleg nagyon-nagyon éles Gauss-görbe,vagyis az általános gravitációelméletbe be kell építeni a kvantummechanikát(Dirac-deltából  Gauss-görbe vagyis határozatlanság).Ez lenne a kvantumgravitáció.Ezt John Barrow:Semmi könyvébn olvastam.Tényleges szngularitás valószínűleg a kvantumgravitációval a fekete lyuknál sem lesz.
Előzmény: Gézoo4 (696)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 698
folyamatosnak... nem folyamatosan.. bocs..
Előzmény: Gézoo4 (697)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 697

 

 Még --még.. a fekete lyuk szingularitása az időre is vonatkoztatható..  tehát

az időnek szakadási helye a feketelyuk.. mondhatnánk ..

 

  Az időnek?  Annak a képzetes eleve csak folyamatosan definiálható

fogalomnak ami nem is létezik, csak csupán definiáltuk, hogy az egyes

 események  sorrendiségét, ill. a sorrendiség távolságainak léptékét

leírhatóvá tegyük??

 

   Nos, igen. Ebből születtek a kvantumos idő fogalmak..  Agyrém..

Előzmény: Gézoo4 (696)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 696

   Azt hiszem, hogy téged megzavar a matematikai model.

 

    A matematika azért kezeli szakadási helyként a feketelyuk környezetét,

mert ilyen modelt sikeredett összebarkácsolni.

   Kicsit sem biztos, hogy a természet is olyan lenne, sőt! Nagyon úgy néz ki,

hogy közel sem olyan.

 

   Na egy példa a dimenziók fontosságára.. A nem zárható ki, hogy feketelyuk

 szingularitásában dimenzióváltások mennek végbe.

   Ez önmagában egy kijelentés, de mit jelenthet?

 

  Azt, hogy 5,6, vagy akár hány dimenziós térmodelleket alkalmazhatunk,

"büntetlenü"  abba a térrészbe  ahol minden használt függvényünknek

 szakadási helye van, hiszen senki sem tudja megcáfolni, ill. bebizonyítani hogy

butaságokat bizonygatunk..

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (695)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 695
Mert a klasszikus mechanika is alkalmaz bázisállapotokat a pontmechanikán belül,például a kettősingánál.
Előzmény: Aurora11 (694)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 694
Szerintem az örvények középpontjában inkább nagyonéles Gauss-görbe van nem pedig delta függvény,de ez valószínűleg a kvanturtérelmélet tartalmazza,ahol a vákuumpolarizáció is be van építve.Szóval a teljes állapotban sohase lehet szingularitás,csak az örvények középpontjában egy nagyon éles Gauss-görbe.De a térelmélet előtti klasszikus mechanika szerint ott delta-függvény van.
Előzmény: Aurora11 (693)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 693

A Hilbert-tér szerintem nem a térbeli dimenzióilag végtelen dimenziós,amit nem tudunk elképzelni,hanem a dimenzió frekvenciaértéket jelent,ahogy a színestévé háromdimenziós,mert három színt használ,a fekete-fehér tévé pedig akkor egydimenziós,mert a leképezéshez nem használ színt,vagyis csak egyféle állapotot használ.Szerintem a négydimenziós téridő dimenziója is ilyen értelemben négy dimenziós,nem stimmel a geometriai térdimenzió hasonlat,az szerintem csak leírási segédeszköz.

Előzmény: Aurora11 (692)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 692

A topológia hasonlatokkal szerintem az a baj,hogy a 3D-os geometriai kép csak segédeszköz,és a dimenziók szó alatt nem térbeli geometriai fogalmat értenek.

Előzmény: Gézoo4 (686)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 691
De a bázisállapotok,ideális állapotok nem pedig valóságosak,ezért alkalmazható közöttük a szingularitásos anyageloszlás,amivel leírható a teljes állapot(amik ezek lineáris kombinációja),de a valóságosan megfigyelhető teljes állapotot úgy adják ki,hogy ha valahol van pozitív szingularitás,akkor másihol tartozik negatív szingularitás,hogy a lineáris kombináció nullát adjon.Egyedül az örvények középpontjában nem tud a koncentrikus bázisvektormezők miatt ez a kioltás érvényre jutni,és ott a megfigyelhető eredő állapotban is fellép szingularitás.A nagyméretekben ez felel meg a feketelyuknak.
Előzmény: Gézoo4 (686)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 690
Tök jó lehetett!:D
Előzmény: Gézoo4 (687)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 689
A feketelyuk szingularitása onnan eredhet,hogy a teljes állapotot alkotó örvény(galaxis vagy "csak" akkréciós korong) elemi örvényei,ami a BÁZISÁLLAPOTOKHOZ TARTOZNAK,amik lineáris kombinációja adná az eredő nemlineárisan viselkedő örvényt,koncentrikusak ezért az egyes középponti bázisállapotbeli szingularitásoknak a lineáris kombinációját vesszük akkor a bázisállapotok pozitív szingularitásait nem oltják ki más bázisállapotok negatív szingularitásai,ami általában be szokott következni,hanem összeadódnak a pozitív szingularitások,és a teljes vagyis megfigyelhető állapotban is van szingularitás,amit fekete lyuknak hívnak.Ez mindenféle örvénynél előfordul legbelül szerintem,ami miatt középen van az örvények hatócentruma,,a teljes kiterjedéstől függetlenül.
Előzmény: Aurora11 (685)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 688

Köszönöm, viszont!

 

 

Előzmény: Aurora11 (683)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 687

     Az egyik ismerősöm cégénél.  Ááá, én csak érdeklődő és rajongó vagyok..

Csupán áhitattal nézhettem. 

Előzmény: Aurora11 (685)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 686

 

   Csodás ez a szingularitás kifejezés..  Egyszerre misztikus és tudományos, pedig csupán azt a függvényértéket jelöli,  ahol a függvénynek szakadása van,

   pl. egy zéró értékű nevező miatt vagy más matematikai nonszensz miatt.

 

  Az pedig különösen érdekes, ha a szingiláris kifejezést úgy használjuk, mintha valami tartalmat fedne, azaz éppen az ellenkezőjére mint amit jelent.

 

   Tudod, ez pont olyan mint a Garfield féle:" Nem máj, csak az van ráírva!"

típusú viták sora..

   Egy ilyen nem az, de azt mondjuk rá vitasor majd' két hétig tartott

a cáfoljuk a relativitást topicban arról,

   Hogy ha a topológia szabályai szerint csak és kizárólag sík lehet 2 dimenziós,

akkor a gömb felszíne, ami köztudottan 3D-s alakzat,   lehet-e, ill

kijelenthetjük -e hogy szintén  2D-s alakzat, vagy csak megfeleltethető 2D-s síknak.

 

    Ugyanilyen szinguláris féle melléhallással, többek szerint 2D-s, szerintem, csak

mint ahogyan a matematkai definícióban is szerepel: megfeleltethető 2D-s síknak.

 

   Bár látszólag piciny a különbség, de mégis lényegi.

 

   

Előzmény: Aurora11 (682)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 685

Hol folynak ilyen kísérletek?

Te is foglalkozol ilyen kísérletekkel?

Előzmény: Gézoo4 (675)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!