Az alap probléma, hogy napközben nem vagyunk otthon, így a reggeli, ill délutáni szellőztetések kevésnek bizonyultak. Attól tartok, hogy a rendszer kiépítése után, folyamatosan nyitva lesznek a szellőzők és a venti nyomatni fogja a hideg levegőt kintről.
Ha eddig is rendesen szellőztetted a házat akkor nem fogsz különösebb változást érezni a fűtésszámán. Ha a párás levegő s a penész miatt naponta sokszor szellőztettél akkor még az is lehet, hogy kevesebb lesz.
Köszönöm a válaszod. Nyilván én örülnék a legjobban, ha a kiváltó okot meg tudnám szüntetni, de ezt senki nem tudta eddig nekem megmondani. A penészmentességre pedig elvileg garanciát ad a cég így. A többlet fűtés pedig csak egy bizonyos szint fölött érdekel nyilván. Nem örülnék, ha pl 60e Ft-os havi számlám 80e-re ugrana emiatt hirtelen. kicsit így kockázatosnak érzem a beruházást, mert ha így lesz, akkor gyakorlatilag kidobtam az ablakon az árát.
Az utóbbi pár napban elég nagy mennyiségű csapadék hullott, ráadásul a hőmérséklet is inkább késő őszies. Ha nem beázásról van szó, akkor a problémát a légmentesen záródó, fokozott hőszigetelésű üvegek okozzák. Egy hőhidas csatlakozásra meg tapétát felrakni nem túl jó ötlet, főleg ha már a penész is megjelent. A tapéta nagyszerű táptalajt jelent neki. A helyedben én tavasszal leszedném, szükség esetén leglettelném, és inkább lefesteném azt a falat.
Legalább annyi többletenergiát, mint amennyi energiaveszteséget okoz. Magyarán kizárt, hogy erre bárki is pontos választ adjon. Abból indulj ki, hogy már eleve a házadnak van egy bizonyos hővesztesége, amit pótolni kell. A levegő felfűtése a legkevesebb, kérdés, hogy milyen a ház falazata. Például egy szigetelt, B30-as téglából épült ház elég jó hőmegtartó képességű. Vagyis egy kereszthuzattal biztosított, gyors szellőztetés alkalmával, a falakban eltárolt hőenergia révén hamar felmelegszik újra a lakás levegője. Ha megvan benned az a megszokás, vagy fegyelem, hogy bizonyos időnként kiszellőztetsz, és a penészedés nem a szellőztetés hiányának tudható be, akkor már csak rajtad múlik, hogy mit választasz. A gépi szellőztetés értelemszerűen kevesebb odafigyelést igényel, inkább csak a külső tényezőkre és a karbantartásra kell ügyelni. A higroszabályozott légbeejtőkről tudod kell, hogy egy minimális léghozama mindig van neki, vagyis némi levegő akkor is átáramlik rajta, amikor nem tartózkodik otthon senki. Illetve bizonyos típusokat kézzel elzárhatsz, csak aztán ne felejtsd el újra megnyitni, ha a hazaérsz. Kényelmi szempontból a higroszabályozott szellőztetés mindenképp jobb megoldás, viszont amíg nem ismeretes a penészedést kiváltó ok, addig ez sem jelent 100%-os garanciát annak megszüntetésére.
Nem lesz rekuperátor, és aktív rendszer lesz egy ventilátorral. A kérdés inkább úgy érdekes, hogy mennyi többletenergiát fog ez nekem okozni? Ha le lehet ezt egyáltalán egy földi halandó nyelvére fordítani pl százalékosan.
Gondolom, rekuperátorod nem lesz. Aktív vagy passzív szellőzőrendszert építtetsz ki? Az elhasználódott levegőt így is, úgy is cserélni kell, ez pedig sajnos így némi hőveszteséggel jár.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni penész mentesítés témában. Évek óta küzdünk a magas páratartalom és a penész ellen. Tavaly váltottunk klíma fűtésre de nem sokat javított a helyzeten. Most tervezek kiepittetni egy higroszabályozású szellőző rendszert, de kicsit félek tőle, hogy az állandóan beáramló hideg levegő miatt, a fűtés költsége jelentősen emelkedni fog.
Van valakinek tapasztalata ezen a téren? Esetleg más ötlet a hatékony pára mentesítésre? Köszi.
Szeretem a környéket, a lépcsőház lakóközössége is jó (a mindennapokban), s nem mondhatnám élhetetlennek a lakást, s pont azért keresem a megoldást, hogy helyben tudjam azt orvosolni a nehézségeket.
Hozzáteszem, sajnos anyagilag sem tudom megoldani, durván a vételár harmadát-felét kéne hozzátennem, hogy a városban megjelent áremelkedést kiküszöböljem (akkor is, ha részben a saját lakásomon is érződik ez), de ez másodlagos, mert rendelkezésre álló pénzösszeg esetén sem döntenék máshogy, max. lottó ötös esetén, de ez szelvény hiányában nem fenyeget.
"Perpillanat 65 %-ot jelez az ablak nélküli faltól fél méterre." "Bosszant, hogy ha 17-re, ha 20 fokra fűtök, akkor is 9 fok van a falnál télen..."
Ha megnézel egy harmatpont táblázatot, ez azt jelenti, hogy ha nem változtatsz ezen az igen jelentős hőmérséklet-különbségen, akkor már 50%-os relatív páratartalom felett is folyamatos páralecsapódásra számíthatsz a leghidegebb oldalon. Úgyhogy szellőztethetsz akár igen intenzíven, akkor sem leszel előrébb.
A lehetőségek, ha önmagában a szellőztetés nem segít: 1. Külső hőszigetelés. Ha kizárjuk annak a lehetőségét, hogy valamilyen szerkezeti hiba miatt vizesedik az a falrész (és emiatt hidegebb a fal), akkor megfelelő külső hőszigeteléssel legalább 4-5 fokot emelkedik a kritikus falszakasz hőmérséklete. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy azon a falon páralecsapódással 65%, vagy ettől magasabb páratartalom esetén kellene számolni. Ez lenne a legjobb megoldás (azért is írtam elsőnek), de sajnos - mint ahogy azt már írtad is - ez Nálad nem kivitelezhető.
2. A meglévő páramentesítő gép használata közvetlenül a kritikus falszakasz mellett, vagy a szobahőmérséklet emelése 23 fokra, vagy mindkettő egyszerre. A páramentesítő használatával szárazabban tudod tartani a páralecsapódás miatt hidegebb falat, így csökkenne a hőmérséklet-különbség, és ezáltal a páralecsapódás veszélye. A szobahőmérséklet emelésével meg ugye a harmatponti hőmérséklet is emelkedik, de talán a falak egy picit szárazabban tarthatók. Ki kell tapasztalni.
3. Alternatív vagy kiegészítő fűtés alkalmazása. Ez meg csak a pénztárcádon múlik...
Én is így gondolom. Sajnos alattunk nem laknak, de nem tarthatok pisztolyt a lakástulaj fejéhez, hogy tessék fűteni, mert eredetileg úgy tervezték az épületet, hogy mindegyik részében laknak...
Ezeken sajnos már túl vagyunk. A rendszeres huzatolást átlag napi ötször csináltam, a résszellőzőt is használtam fagypont felett, az előbbi ért valamit, az utóbbinál nem tapasztaltam semmit, csak azt, hogy jött be a hideg, de ugyanúgy párás minden. A hétvégén nézegettem a környékbeli panelokat, hogy hogyan oldották meg a földszinti szigetelések (panelprogramos) végeit. Nagyobb részt túlnyúltak a padlószinten, de csak kb. odáig, mint régen a beton "lap" tartott, egy helyen láttam, hogy az alatta lévő rész is kapott egy vékonyabb szigetelést még egy pár centiig.
Itt (tehát az esetek többségében) nem áll fent hasonló probléma, mint ami nálam feltételezhető? Illetve ha belső szigetelést - pl. Ytong - csináltatok, akkor nem kell aggódnom ugyanígy a hőhidak miatt? Egyébként belsőt maximum a déli fal irányába tudok, mert a másik két szobában túl közel futnak a konvektorhoz kapcsolódó gázvezetékek, vszínű nem lenne biztonságos bármit csináltatnom oda.
A napokban igyekszem megkérdezni egy-két építészmérnök ismerőst, hátha okosabb leszek, de tavaszig úgysem tudok semmit tenni.
Éjszaka természetesen nem kell felkelni, hanem megfelelő mértékig résnyire nyitva kell hagyni az ablakokat. Ha van beépítve eleve résszellőző vasalat, akkor az az állás is jó. A rendszeres huzatolást nappal érdemes megpróbálni, hátha jobb lesz a friss levegő hőveszteség arány.
Egy éjszaka folyamán olyan durván 1 litert biztosan. A két szoba fűthető normálisan, a folyosón, a konyhában, a fürdőszobában jóval hűvösebb van, de itt nem volt penész (konyha ablakán egy kicsi a lakásátrendezés előtt, de azóta semmi), sőt a kisszobában sem, habár ott magas volt a páratartalom. Elég irreálisan tartanám, hogy az éjszaka közepén felkeljek szellőztetni...
A szigetelt szomszéd nagyszobai ablaka mellett (a sarok és ablak közötti részen) van egy szellőztető ventilátor, esetleg ide beépítve egy hasonló eszközt, segítene? (A szomszéddal próbáltam beszélni, de annyit mondott, hogy a volt lakó csináltatta, s szellőztetésre van, majd amilyen udvariasan kérdeztem, olyan bunkón rám vágta az ajtót.)
Ugyanis a déli oldalnál penészedik elsősorban, sarkok + a fél méteres magasság ->ezt utóbbit a hőhidak jelének tartom.
A szoba középső része körül a 20 fok, természetesen hátrébb már 18-19, de a 20 fokos résszel egy vonalban a déli falnál volt 9 fok. Egy íróasztal van ott, ami bármit lefog, de azt is igyekeztem a faltól távol helyezni (járni lehet mögötte)
Extra páratermelésnek a mosást gondolom, keveset főztünk, s közben végig szellőztettünk, konyhaajtót becsuktuk. A nagyszobában ketten voltunk, a kisszobában néha senki nem volt, néha 2 fő (egy nap voltak, egy nap nem), de létszámtól függetlenül küszködtünk.
Egy éjszaka alatt az a páratartalom emelkedés nem extra magas, ha nincs éjszaka elég szellőzés/jól zárnak az ablakok. A benn alvók sok párát termelnek. Hányan lakják a lakást?
Az látszik, hogy kereszthuzatra nem nagyon van lehetőség.
Lehetne egy próbát tenni, röviden, de gyakran (1-2 óránként pár percet) ablaknyitással szellőztetni és közben a fürdőszobai elszívóval is húzatni a levegőt.
A fürdőszobai elszívót, ha nem elég hatékony érdemes volna nagyobb légszállításúra cserélni.
A jó szellőztetési technika gyakori teljes légcsere. Hiába van este órákat nyitva az ablak, ha utána nincs szellőzés egész éjszaka. Ez egyébként a levegőminőség miatt is fontos. Ha nincs extra páratermelő, akkor a páratartalom együtt nő a levegőminőség romlásával.
Rosszabb már úgysem lehet... szigeteld le belülről a kisszoba ablak körüli falrészét 3cm-es EPS felragasztásával, de előbb ha van ott, akkor a fűrészporos tapétát távolítsd el alóla. Kb 20 centit fordulj át a köztes falakra is. Ha jobbnak érzed 2 hét használat után, csináld meg a nagyszobánál is.
Nem szigetelünk belülről, de ha nyanyák miatt nincs más mód... ez van, ezt kell szeretni. Te is fel tudod rakni.
Nem rég vettem páratartalom-mérőt, nem tudom, hogy mennyire pontos, de a páramentesítő is kb. ugyanezt mutatja. Perpillanat 65 %-ot jelez az ablak nélküli faltól fél méterre. Délutánonként szellőztettem most, két óra alatt vitte le 58 %-ra, s ennél lejjebb nem nagyon kívánt menni. Ezért is félek a téltől, mert hiába vittem kb. optimális szintre éjfélkor, de reggel 7-re ez mit sem ért. Bosszant, hogy ha 17-re, ha 20 fokra fűtök, akkor is 9 fok van a falnál télen...
A konyhában télen is nyitott ablaknál főzünk, s ott nincs is fűtőtest. A fürdőszoba ventilátora tényleg gyenge (mire lenne érdemes cserélni: ablak nincs, s gyűjtőkéményünk van), de ezért használtunk minden fürdés, mosás alkalmával páramentesítőt. Szárítógép külön nem férne el, mosógépet viszont most vettünk.
A szigetelés szélével kapcsolatban sajnos jogos a kritika :( , de a teljes oldal nem megoldható, mert 40 forintos havi vízdíjon megy a vita, s ez több mint 40 forint. Korosztályra nem kell tippelni gondolom. ;)
Az épület nem beton, téglablokkos technológiával készült. A lakás felosztását rajzon mellékelem.
"...azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem nyúlik rá a szomszédos lakások falaira, akkor a sarkok borzasztó hőhidasak maradnak ott..."
Így van, ezért nincs is értelme az egésznek. Ott, ahol a szigetelés véget ér, a csupaszon maradt fal gyönyörűen "behúzza" majd a szigetelés alá a hideget, óriási hőhidat képezve körbe.
Egyébként a magas páratartalom mit jelent? Van páratartalom mérő? Ha igen, milyen értékekről van szó?
Amúgy a szigetelés nyilván nem volna hátrányos, de azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem nyúlik rá a szomszédos lakások falaira, akkor a sarkok borzasztó hőhidasak maradnak ott...
A túl magas páratartalmat 3 módon lehet megszüntetni.
1 több szellőztetés
2 magasabb belső hőmérséklet tartása (több fűtés vagy jobb szigetelés)
3 kevesebb páratermelés
Az elképzelt megoldás a 2. módon tudja csak javítani a helyzetet.
Kérdés viszont egyrészt, hogy a jelenlegi viszonyoknál jóval melegebb belső hőmérséklet kellemes volna-e még illetve kívánatos-e (ha pl eddig esetleg 24 fokon volt a lakás, akkor azt már nem nagyon érdemes növelni).
Másrészt, hogy az adott szigetelésnek köszönhetően lesz-e annyival melegebb a lakásban, hogy a páratartalom normális szintre csökkenjen.
Harmadrészt, ha mindez be is következik még mindig nem biztos, hogy a jelenlegi lecsapódási felületeken, mint műanyag ablakok, melyeket a szigetelés nem javít hőátbocsátási szempontból, is sikerül-e a belső felületi hőmérsékletet harmatpont fölé vinni csak azzal, hogy melegebb a belső hőmérséklet.
Az egyértelmű, hogy a szigetelt felületeken (falakon) jóval kevésbé csapódna le pára belül.
Mindenképpen érdemes kicsit kísérletezni és gondolkodni, mielőtt az alpinistákhoz fordul az ember.
A felület ami szigetelve lenne 36 nm. Nem tudom milyen a jelenlegi hőátbocsátási érték, de ha feltesszük, hogy a szigetelés kb 1 W/nmK javulást hozna, aminél többet általában nehéz elérni kicsit is normális falazatnál (beton szendvicspanelről van szó?), akkor 36 W/K lenne a megtakarítás. Ez azt jelentené, hogy mondjuk 30 fokos belső-külső hőmérséklet különbségnél kb 1000 W teljesítmény. Nagyon durva hidegekben egy 1 KW teljesítményű hősugárzóval lehet modellezni mennyi hőt lehet megtakarítani ily módon.Egy kevésbé hideg 10 fokos átlag hőmérsékletű napon akár 3 db 100-as égő folyamatos üzemeltetésével is produkálható a várható megtakarítás. Ezt esetleg érdemes megpróbálni, ha a napi átlag lemegy 10 fok környékére.
Valamiért az az érzésem, hogy olcsóbb és egyszerűbb megoldás lenne egy páravisszanyerés mentes hővisszanyerős szellőztető, ami egyszerre hozzájárulna az 1 és a 2 módokon is a probléma megoldásához, a hagyományos szellőztetéshez képest, vagy ha van a lakásnak elég hőtartaléka, akkor még több hagyományos szellőztetés, különösen a sok párát termelő események után, esetleg elszívó a konyhába, fürdőbe, ha nincsen még. A páratermelést is vissza lehet esetleg fogni, ha van rá mód (pl szárítógép)
Olyat már láttam, hogy a szalag társasháznak csak 1 oldalát, a "legvégét" szigetelték. De olyannal még nem hogy csak egyetlen lakás határoló falait. Szerintem ilyet hivatalosan nem is lehet. meg értelmét sem látom az egésznek.
Azért itt írom, mert ez esetben követhető a sztori.
A lényeg: tavaly év elején beszereztem egy párátlanítót napi 20l-es teljesítményűt, ezt fürdéskor, ruhaszárításkor használva + napi 5-6-szor szellőztetve sikerült olyan szinten tartani a lakást, amely még mindig magas páratartalmú, de már elviselhető. A matrac azért vizesedett, meg a műanyag ablak alján is minden reggel ott volt április elejéig az összegyűlt nedvesség.
A következő lakógyűlésen kibalhéztam egy újabb szigetelési gyűlést, ami nem rég volt. Természetesen bukott a dolog, mert a többségnek nem volt igénye, s a közös képviselő is kellemesen ellenem hangolt. A lakás zárószinti, sarki, kb. 2-szer 6 méterszer 3 méteres (déli és nyugati tájolás) felületen határos a semmivel. A ház másik oldalán szintén van egy lakás hasonló paraméterekkel, amelynek ez lenne a szándéka.
Eléggé meglepő lesz, de már volt, aki megcsinálta a külső hőszigetelést, igaz a földszinten, s kívülről. Van-e értelme nekem külső hőszigeteltetnem alpintechnikával, ha a lakóközösség engedi? Első sorban az egyik semmibe hajló részt szigeteltetném, ahol nincs ablak, s ahol kijött a penész. Ha lenne rá több pénzem, akár azt az oldalt is, ahol ablak van. A belmagasság 2,60, tehát az egyik oldalon 18 nm körüli szigeteléssel számoltam, a másikon is ennyi mínusz ablakok.
Mennyit javulhat a helyzetem? Alpintechnikás szigetelést az egyik pesti cég 2900 forint/nm árTÓL vállal (innen 200 km táv kb, de a városban is van hasonlót vállaló cég - árat viszont nem tudok), erre jön rá a szigetelőanyag kiegészítőkkel, s a festés.
