Lehet, hogy ez a levelezés nem rossz ötlet. Láttam már én is olyan fürtöt, hogy a levél alól kikandikáló fürt vége jól termékenyült, ami takarásban volt az kevésbé.
Mint írtam én a Bórral értem el részsikereket, de ez sem a tökéletes megoldás.
Talán még a cabrio top+kén, de tény, nincs nagy választék, ha felszívódót akarsz lisztharmat ellen kis területre és el akarod kerülni a rezisztencia kialakulását. A cabrio topban van kontakt hatóanyag (metiram) a peronoszpóra ellen, ezért nyugodtabban ajánlható, mint pl. az universalis, amiben nincs, viszont ként mindenképp adj hozzá.
Hmm oké - mi lehet jó váltásnak amit be is tudok szerezni? Syngenta által posztolt javasolt technológia rajzon szerepelt a Dynali, ami így most több szempontból elesett.
Köszönöm az együttérzést, a Nerot már bele sem kevertem a történetbe, hasonlók a tapasztalataim, mint Neked. Mivel ez rendszeresnek tekinthető, nem a Neroval lehet kideríteni, hogy mi a baj, hanem azokon a fajtákon és tőkéken, amelyek sokszor jók de néha nem. Ebből lehet módszereket kiszűrni amik segíthetnek és akkor összességében majd jó kell legyen a Néró is.
Most támadt egy ilyen ötletem pl., hogy le fogom levelezni a szőlőt a virágzás előtt úgy, hogy a fürtök a kevésbé napos irányból elérhetők legyenek. Már tavaly is észleltem, idén is látom, hogy a levelek takarásában fokozottan rossz az eredmény. Ez lehet azért, mert valószínűleg ott éri legrosszabbul a permet. Tekintve, hogy nem tudok jobb porlasztást elérni, lehet, hogy ez majd segít. Vagy nem, egy évet kibírok, kipróbálom. Az a pár levél nem fog nagyobb kárt okozni, mint ez.
Semmit nem kezelek máshogy, pl. a vénusz is ugyanúgy kap ként, mint a többi, meg se kottyan neki.
Én ráadásul nem használok botritisz elleni specialistát se, csak keserüsót, azt most kezdem majd kijuttatni. Arra törekszem, hogy minél vékonyabb legyen a lombfal, nehogy bedunsztolódjanak a fürtök, ezért sem fordítom szembe a szálvesszöket, mert úgy akarva-akaratlan keresztezödni fog a hajtások útja a szálvesszök végén.
Értem amit írsz, így már a 2 hetes forduló is értelmet nyer.
Itt egy kép, aminél jobban nem tudnám bemutatni, hogy a sok különböző fajta miatt mi van itt:
Szóval ez így nem lesz jó. (Hamburgi-jobbra Kismis Lucsisztüj. A virágzás előtti 07-én ment ki, hol van az már?
Csak megerősítésnek kérdezem, hogy ti, akinek tábla vagy legalább a sor jelenti a mértéket, le kell követni ezt a fenológiai eltérést? Nyilván pár nap ide-oda nem számít annyit, de amelyik fajták később virágoznak azokat eltérő időpontban kezelitek?
Azt hiszem azt fogom csinálni, hogy a két forduló közé beszúrok egy harmadikat ami egy harmadik botrytis szer esetleg kis kén és valami peronosz elleni kontakt lesz. De lehet, hogy csak botrytis ellen és csak a fürtzónát fújom. Levelekkel általában nincs probléma.
Normál estben rügypattanás után 2 héttel: 4-6 leveles állapot, utána 2 héttel: fürtvirágzat megnyúlása, utána 2 héttel: virágzás, majd pár napra rá: kötődés, egy-két hétre rá zöldborsó nagyság, rá 2 hétre fürtzáródás, utána zsedülés majd érés.
Úgy kell intézni a permetezést, hogy a virágzás kezdetére frissen permetezettek legyenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor úgy, hogy lehetőleg akkor, amikor zömében már elvirágzott.
Ehhez virágzás körül minden nap nézni kell a szőlőt, mert sosem a naptárat nézzük, hanem mindig állapotot.
Figyi, őszintén, tényleg nem vettem rossz néven egy szavadat sem, csak az egyetértésemet tudom kifejezni, mert ez nemhogy nem szép, hanem egyre csúnyább. Tudom, mert tavaly meghagytam pár ilyen nyomorék fürtöt, hogy legalább pár szem akkor lesz rajta, és nem. Végül megszűnik létezni. Benne van a bang, nyilván botrytis lesz, de idén készültem rá (azt hittem).
Ismétlem, felismerted a problémát, az elhúzódó virágzás miatt szétcsúszik a védekezés is.
Ezért van, hogy többségében ismétlődik a tavalyi minta. Belgrádit nem eszünk, Attila hatalmas virágjaiból alig marad. Pedig azzal pár éve nem volt semmi gond. Akkor még jóval kevesebb fajtához kellett igazodni. Ennyi.
Az, hogy virágzás közben nem permetezünk, az a gyártóktól jön emlékeim szerint, mert csak virágzás előtti és utáni felhasználást írnak, de mindegy is, mert melyiket fújjam? Egyenként? Hiszen egymás mellett virágzanak 2 hét eltéréssel korai fajták.
A másik, hogy mivel? Chorus, Teldor 1x használható 1 szezonban. Virágzás előtt és után ezt pont kimeríti. Keressek még egy harmadik szert?
3. ha már kell bele rovarölő, meg egyáltalán ilyenkor semmiképp se nappal permetezzünk, hiába használunk méhekre nem jelölésköteles szert, a lepermetezett méheket nem fogják visszaengedni a kaptárba, már ha egyáltalán viszza tudnak találni
Nem fikázás vagy kóstolgatás miatt írtam hogy csúnya.
Tudom van egy gondolat, hogy minél inkább legyen szethuzva az érés idő. Minél tovább lehessen szőlőt enni, de ez saját magunk sz*patása. Én gyümölcsösben járok hasonló cipőben és hajlok arra, bármennyire szeretném nem lesz csak pl szilva. Az is lehet ha sokáig agyalok, lehet ott is szőlő lesz. :-)))
Nem az észosztás miatt mondom/kérdem vagy vetem fel a kérdést, de hová van írva az hogy virágzásban nem lehet permetezni megfelelő technológiai előírások betartásával?
Teljesen átérzem én is az általad és mások által is leírt problémákat. Én is mindig azon töprengek mit kellene másképp csinálni ahhoz, hogy pl. a fürtleszáradás, a rossz kötődés és hasonló problémák mitől vannak és mit kellene a következő évben másként csinálni.
Már korábban többször írtam a Néró fürtszáradásáról, de a sok segítő szándékú hozzászólás ellenére sem tudom megelőzni a fürtök legalább 2/3-nak leszáradását, ezért ezt a fajtát "el is engedtem".
Hasonló problémáim az Alettával is voltak, de azon jórészt segített a kb. 3 évvel ezelőtt bevezetett, virágzás előtti Bórral történő permetezés. A Nérón az se.
Tavaly a Pölöskei Muskotály kifogástalanul kötött, az idén nagyon sok az elszáradt barna virágfolt a fürtökön, de a fürtök egésze nem száradt el, legalábbis eddig.
Jogos a felvetés, hogy mikortól számítódik a virágzás kezdete és vége, sokszor még fajtán belül is, amihez képest el kellene dönteni a permetezési időpontokat.
Azt is jó lenne tudni, hogy mi is pontosan a probléma okozója és mivel permetezzünk.
Lehetne sorolni a nyilván általad és mások által is ismert kérdéseket, melyekre nehezen található a válasz. Legfeljebb némi vigaszt az nyújthat, hogy nem vagyunk egyedül.
Tudom, hogy szarul néznek ki, azért is jövök ide panaszkodni :-)) Szerencsére a többségükre ez nem (vagy alig ) jellemző, de szeretném tudni, mit kell másképp csinálni, mert azért az jó érzés, ha az ember tudatosan irányítani tudja a folyamatokat. Már ha lehetséges.
Egyáltalán nem írtál hülyeséget, sőt, szerintem rátapintottál a lényegre is, amit köszönök. Most néztem utána, hogy pl. tavaly is mennyi idő telt el a virágzás előtti és a virágzás utáni permet között. Hát, sok. Mivel a fajta lista folyamatosan bővült az utóbbi pár évben, széthúzódik a virágzás is. És itt nem a koraiság, vagy a későiség a döntő, a nagyon koraiak között is van, ami később virágzik.
Namost én leszóróm valamivel virágzás előtt, eltelik 21-28 nap mire befejeződik a virágzás mindenhol, akkor megint. De ez sok. Valószínűleg a Jupiter (mint nagyon korán virágzó) TÚL későn kaphatta meg a védelmet egy hajszálnyival, a többi problémás meg TÚL korán. Ehhez jön még a rezisztencia kérdése, melyik a hajlamosabb rá? Ez megtoldva azzal, hogy moly ellen szert nem tettem bele, azóta találtam konkrétan bolyhos csomókat is (igaz, kukacot nem) tehát jelen van a moly is, de nem ANNYIRA súlyos, csak van.
De az, hogy a botrytis és peronosz ellen időben nem tudom eltalálni a széles időtáv miatt, az nagyobb baj. Ezen viszont lehet, hogy nem is tudok segíteni. Nem fújkálhatom Chorus-sal és Teldorral hetente, amiket szezononként egyszer szabad használni.
Ami még mindig nem világos, hogy mik azok a szálak, amiken a lehulló virágzat lóg, de azt már sejtem, hogy az valószínűleg nem a moly, mert az tényleg látványosabb.
Amit már tudok, hogy az egészségesen elvirágzó fürtről ütögetésre lehullik a felesleg, ha minden rendben van. Ha nem akar lejönni ütögetésre, akkor valami nem stimmel. Akár moly, akár botrytis, vagy más.
Valahol valaki nem rég írta valamelyik szőlős Fórumon, hogy a botrytis-es fürtön/virágon a pártasapkák nem tudnak lehullani, "ráragadnak". Ez igaz lehet? Mert pl. a Tigin-en ez nagyon látványos volt, a barna kis kupakok nem estek le, szinte ki sem tudott virágozni normálisan.
Nem ment át vegetatívba, normálisan vagy akár gyengébben fejlődik, feltünne, ha túl sok lenne a zöld.
A kiselejtezés azért nem opció, mert ezek amúgy mások szerint nem olyan fajták, nem ez az oka a ritkás fürtöknek. Pontosabban van olyan is, azokaról tudom, hogy többre nem telik, de valamilyen más, jó tulajdonsága miatt tartom meg. Nem szoktam a legújabb fajtákat keresni, nekem elég, ha van már pár éves tapasztalat és többen elismeréssel nyilatkoznak róla. Összességében semmi abnormális, csak ilyenkor a virágzás körül vannak ezek a tünetek, részben azokon, amiken tavaly is megfigyeltem, de részben olyanokon is, ami pl. tavaly nagyon jól sikerült (ilyen pl. a Tigin is)
A lényeg, hogy minél kevesebb réz kerüljön ki, mert az egyik legmérgezöbb anyag, ami ráadásul soahsem fog lebomlani, mivel kémiai elem, ezen kívül nem is mosódik ki a talajból, mint a nitrogén vagy a magnézium, azaz fel fog halmozódni a talajban. A bordóilében van a legtöbb elemi réz kg-onként és hektárdózisban is. Mondjuk az lenne a legjobb, ha nem kellene használni, de a környezetvédö lobbi a sokkal környezetkímélöbb mesterséges vegyületek ellen van, és gyözött, így nem nagyon van ma már, amit a réz helyett lehetne használni, a mankoceb volt az egyik utolsó, bár az meg ugye rákkeltö.
Championt nem biztos hogy kapsz, vagy zöldkönyv kell hozzá, cuproxatot viszont biztosan kapsz, ráadásul folyadék, amit könnyebb kezelni, mint a nehezen oldódó por alakú rézkészítményeket.
Tegnap ügyintézős napom volt, este már nem mentem ki a szőlőbe, hanem otthon aludtam. A radarkép szerint vége az idei évnek, elvileg brutális idő volt.
Kamerán keresztül 1-2 hektárt látok be, ha hihetek annak és jól látom/láttam, akkor nálam nagyon még eső se esett.
A dithane nem jó jég ellen, kizárólag a réz, de ha egy nappal (24 h) késöbb permetezed, már késö. Meg vagy réz-hidroxidot (pl. champion), vagy cuproxatot használj, ezek a legkíméletesebbek, föleg az utóbbi, rózoxikloridot, vagy normál rézszulfátot (bordóilé etc) ne.
Ha a jég a kérdés lényege, meg kellene nézni az állományt milyen sérülések vannak. A viragzat esetleges "sérülésével" szerintem nem nagyon lehet mit kezdeni, a lombozatot rezes lombtrágya, rezes növényvédőszer "gyógyítja".
A növények őrült stresszt élnek meg ebben a 40fokban.
A stresszt csökkentve, a kötődést segitve én mindenkinek javaslom megfelelő lombtrágya kijuttatasát ha permetez. Talán ez a sérült kis fürtök életét is megmenti, ha azon gondolkodik a növény, "ledobjam vagy ne dobjam".
Tegnap volt egy kis vihar pár szem apró jéggel. Virágzás végén, közepén vagyunk. Befújhatom dithane + karathane keverékkel? (otello is van) rovar ellen ilyenkor kell valami? Karate zeon, cyperkill, és mospilan van itthon.
Igen ez van nem megy semire . Van pár tőke tavaji tavaj nöt mint a bolond de most csak kinlodik amit nőt látszik nem egéséges. Utólag már kezd kiderülni nem permeteztem kénel csak először egyszer akor megkapatam és utána megijedtem . Kivontam a ként ez volt a hiba . Tavaj mikor megkapta a kén az volt a szerencsém mivel elpusztitota az atkát. Az idén mivel nem kezeltem kénel tarolt az atka mire abemektint kapot már késö volt csunján betarolt a kis féreg . Most jötem a szölöböl kapot 22 mili esöt hátha segit rajta .
Igen nem hajt némejik hajtás alig éri el a húsz centit már améjik nem száradt le . Ha letörtem hajtást nem hajtot újat . Most ezeket a tőkéket viszavágtam két szemre lesz ami lesz.
