Kaphatott infarktust. A "megszakad a szív" szindrómának van alapja, mert ha nagy szomorúság/stressz/sokk hatására infarktust kapunk, az okozhat olyat, hogy a bal kamra fala kiszakad, ami az esetek többségében halálos.
pl Carrie Fisher édesanyja is a lánya elvesztése után közvetlenül meghalt.
Igen, ez így sokkal jobb lett volna. Ráadásul a puszta bánatba ritkán szoktak belehalni emberek, pláne pár óra-pár nap alatt (hosszú távon működhet a depi miatt legyengült immunrendszer, étvágytalanság miatti fogyás stb. miatt). Ilyen alapon az összes öngyilkosjelöltnek marha egyszerű dolga lenne: nem kell ide zsilettpenge, meg 2 marék nyugtató, csak NAGYON-NAGYON el kell szomorodni 1-2 napig, és kész. Tudjuk, hogy ez nem így működik, ennyire meg nyilván a réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban élő emberek sem különböztek tőlünk fiziológiailag.
Ellenség ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál. Egy, ki kezdi szabad napját, egy, ki végzi szolgálatját, egy, ki népet ingyen oktat, egy, kit úszni vízbe dobtak, egy, ki magva erdőségnek, egy, kit őse bőgve védett, csellel, gánccsal mind nem elég, - a hetedik te magad légy!
A normális reakció ilyen helyzetben a nyolcadik sorban olvasható.
Mikor Padme annyira szomorú lett, hogy inkább meghalt, minthogy lássa gyermekeit felcseperedni, a Palpatinnel folytatott meccs még egyáltalán nem volt végigjátszva. Vesztésre álltak, nem vitás, de mint tudjuk, a Birodalmat végül mégis legyűrték. Egy magára valamit is adó ellenzéki politikusnak nem belahalni kellett volna a bánatba, hanem élére állni az ellenállásnak, még ha az egyelőre hamu alatt parázslik is.
Ha tesyem azt egy-két évvel később belahal egy birodalmi tisztogató akcióba, az életszerű lett volna. Plusz megmagyarázza, hogy a gyerekei halványan emlékeznek egy szép de bánatos nénire, aki nagyon közel állt hozzájuk.
Sokszor feljött már, hogy a SW-t ne akarjuk egy kamaradráma szintjén kezelni, de azért láttunk már olyat, hogy egy anya inkább lemondott az életről, miután megmentette a gyerekét.
"Nekem úgy tűnik, hogy 77-ben már meg volt, hogy honnan és hová tart az egész, sok részlettel, ötlettel."
Én is ezt a verziót támogatom, persze csak töredékinfók alapján vagy amolyan megérzésből, hogy talán így lehetett.
Igazi bizonyosságot csak akkor tudnánk erről szerezni, ha Lucas kiállna a nyilvánosság elé és elmondaná, hogy is volt ez, a forgatókönyvvázlatokon túl...
itt van egy elég jó riport erről, hogyan alakultak a scriptek, azt írják, amit mindig is tudtunk, hogy valamilyen formában az előzmények is George fejében voltak, amit vagy elhiszünk vagy sem. Az alábbi cikkben részletesen leírják a lépéseket, mit mikor változtatott a könyvekben, ezek milyen mértékű változtatások voltak. azért vannak benne érdekes momentumok.
Padmé nem csak anya volt, hanem politikus és volt szenátor... a gyermekeit nem egy olyan közegben akarta felnevelni, ahol egy zsarnoki uralom határoz meg mindent.
A személyi kultuszt történetesen én is nagyon utálom, a zsarnokság egyéb elemeit is.
Számomra megérthető, hogy miért veszítheti el valaki még az élethez való kedvét/akaratát is egy ilyen helyzetben...
túl nagy fantázia nem kell majd hozzá, de ha szeretnéd, írok pár mondatot az OT-ről, nem fogok hazudni benne, de simán olyan lesz, "hogy rá fogsz jönni, hogy nem tetszik túlzottan" :)
nekem az a pár mondat is elég volt, hogy rájöjjek, nem tetszik túlzottan... de azért valószínűleg az ST-nél jobb lett volna. Palpi recikálást nem tartalmazott, szóval az már +1 pont.
Arról van valami info, hogy a PT sztorija és az egyes forgatókönyvek hogyan alakultak ki? Nyilván a TPM előtti rész az érdekes, ott valamennyire lehet követni a forgatókönyv fejlődését, vagy nem került ki semmi, vagy GL azt mondta, hogy ez van és kész?
<------------------ NEM IGAZ, hogy sosem volt futni! :D
ismét mondom: NYILVÁN megnézte a stáb, hogy min is dolgozik, hát nem lehetnek full vakon, nem erről beszélünk, csak hát ez szerintem nem osztott, meg nem szorzott vagy addigra már olyan állapotban volt a film, hogy nem lehetett menteni
Nekem nem a karakter létezésével van gondom, a csetlő-botló, kitaszított, mégis jószívű, mázlista karakter nem SW idegen. Inkább a megvalósítása fájt néha, nagyon leugrott a vászonról. Illetve szerintem már túlzás volt szenátornak megtenni, meg hogy ő kezdeményezte a szavazást. Az még oké volt, hogy a csatában nagy mázlijának köszönhetően diadalt aratott, de hogy az amúgy józannak tűnő nabooi gunganok és emberek miért választották volna meg szenátornak, az rejtély. Nekem pl Watoo jobban tetszett, ahogy visszakapta a sorstól amiket tett - bár lehet, valamelyik soriban szintén látunk valamit Jar Jar sorsából is, a Fandom szerint a szenátusi akciója után ismét kitaszított lett és valami utcai előadó lett egy másik bolygón.
"Amit viszont valóban Lucas írt 1976-ban, az a forgatókönyv negyedik változata. Szintén Luke kalandjairól ír a címben, vagyis cseppet sem Anakin Skywalker tündökléséről és bukásáról szólt még a sztori a fejében."
Én ezzel vitatkozom.
Nem arról van szó, hogy a hetvenes években már megvolt minden részlet Lucas fejében úgy, ahogy ma ismerjük, mert ez szenzációhajhász marhaság, ami a médiában jól cseng.
Hanem arról, hogy már az első filmnél kialakult egy olyan világ és történeti keret, ami nem sokat változott 2005-ig.
Finomítások, csiszolások a karakterekkel kapcsolatban szerintem teljesen érthető, hogy voltak.
Kicsit az az érzésem a Vaderes cikkel kapcsolatban is, hogy miközben szépen taglalja Vader alakulását, és valószínűsíthető, hogy nem volt előre lerakva, hogy ő lesz Luke apja, addig pont olyan dolgokra is rámutat, ami valószínűsíti, hogy Lucas az első filmnél már tudta, hogy honnan hova akar eljutni.
De nézzük csak.
1974-75: Darth Vader, a császár jobbkeze, Luke Skywalker, Halálcsillag, Annikin Starkiller jedi lovag, Luke tudja róla, hogy Jedi lovag volt, aki a condawni csatában esett el, Sith lovag, Leia hercegnő, Han és Csuvi, Ben Kenobi tábornok.
Gyanúsan sok az ismert dolog. Nem úgy tűnik, hogy fogalma sincs, mit akart. Talán csak kereste a legjobb felállást. Talán ezért is van sok karakter említve korábban, amikkel próbálta megtalálni, hogy ki vagy kik legyenek a főszereplők.
De hogy mennyire nem szentírás, ami éppen egy forgatókönyv változatban van, arra ott a jó példa:
78 február - "beszélgetnek például Luke eltitkolt húgáról." Hogy mi??? Lucas évekkel a Birodalom visszavág előtt már tudta, hogy Luke-nak lehet egy eltitkolt húga??? Akkor mégis előre kitalálta, hogy ez lesz? Nem valószínű, de érdekes, hogy nem csak a Jedinél jutott ez eszébe. De már megjelent, mint ötlet.
És mindezekhez ott volt már 77-ben, amit korábban is írtam: Nagy világ, kancellár, császár, jedik, szenátus, árulás, bukás, kereskedelmi szövetség...
Nekem úgy tűnik, hogy 77-ben már meg volt, hogy honnan és hová tart az egész, sok részlettel, ötlettel. Számomra ezért a legkérdőjelesebb rész, ami előre le lett fektetve inkább a 7-8-9. Nyilván valami elképzelése volt arról is, de talán az volt a legkevésbé kidolgozva.
Inkább össze kellett volna gyúrni az összes ilyen jó ötletet egybe: a PT előtti PPT-ben Jar-Jar annyira depis, hogy öngyilkos lesz és a hulláját felzabálják a trollkodásnak betett mutáns porgok. Innen indul a TPM, és mennyivel jobb lesz :D
"Az bizonyított tény, hogy GL szerint Jar-Jar a kedvenc szereplője, ami be is mutatja, mennyire érdekelte, hogy ki mit mond neki."
Nem mutatja be. Ez durva általánosítás félrevezetési célzattal.
A valóság meg az hogy ez alapján csupán Jar-Jarral kapcsolatban lehet igaz hogy elvettette a kritikát.
"A vetítés utáni megjegyzések meg egyáltalán hogy jönnek ahhoz, hogy a forgatókönyvet hogyan írta meg?"
Nem a forgatókönyv a lényeg hanem a film. És ahogy a vetítés után mondta is dolgoznak rajta még. A forgatókönyv nem szentírás, hogy betű szerint úgy kell csinálni, különben fejedre rogy az ég.
Amúgy a kisgyerekek imádták a Jar Jar-t és ha megnézitek, az évek folyamán ahogy nő fel ez a generáció Jar Jar megítélése is javul. Olvastam erről pár éve egy cikket.
