Keresés

Madártávlat – nem "ingatlanbizniszt" látnak benne
A kormány több mint egy hónappal ezelőtt döntött arról, hogy tizenhárom volt katonai objektumot – laktanyákat, lőszerraktárakat, repülőtereket – térítésmentesen átad az illetékes önkormányzatoknak. Ilymódon juthat ingatlanhoz Abda, Baja, Lenti, Mogyoród és Nyírtelek is. A területe és felszereltsége miatt legértékesebb kunmadarasi repülőtér és laktanya is szerepel a felsoroltak között. A létesítmény megszerzéséért indított többéves, hiábavaló tárgyalássorozat, majd a polgármester és néhány önkormányzati képviselő februárban folytatott éhségsztrájkja után most a településé lehet a több százmillió forintot érő katonai objektum.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy valójában mennyit ér a csaknem nyolcszáz hektáron elterülő kunmadarasi laktanya. Az ÁPV Rt. a legutóbbi vagyonleltárában 500 millió forintos értéken tartotta nyilván a létesítményt, amelynek kerítésein belül megtalálható – igaz, meglehetősen romos állapotban – egy 1300 lakásból álló lakótelep, színházépület, fotólabor, szimulátorhelyiség, uszoda, egy lebetonozott kifutópálya és 68 különféle méretű hangár.

Az önkormányzat megrendelésére az idén nyáron elkészült fejlesztési terv szerint az ingatlanon ipari park, logisztikai központ és polgári repülőtér működne. A reptértől nem messze van egy termálkút, amelyből 56 fokos meleg víz tör fel: erre alapozva szóba került a gyógyturizmus fejlesztése, s egy pihenőlakópark felépítése is.

Márki Sándor, a 6200 lelkes nagyközség októberben újraválasztott, független polgármestere azt mondja: amióta kiderült, hogy a Medgyessy-kormány a kunmadarasi laktanyát a térítésmentesen átadható katonai ingatlanok közé sorolta, megnőtt a befektetők érdeklődése a település iránt. A polgármester reményei szerint a laktanya átadás-átvétele a jövő évben megtörténhet.

...

Márki Sándor szerint a kunmadarasiak nem azért ragaszkodnak a laktanyához, mert abban „ingatlanbizniszt” látnak. Az országnak ezen a vidékén egyébként sem kapósak a földek és az ingatlanok: ma, ha valaki itt hatmillió forintos költséggel felépít egy házat, azt legfeljebb fél áron tudná továbbadni. Az utóbbi tíz évben a térség nem fejlődött. Kunmadarason, és a tőle húsz kilométerre lévő Tiszafüreden most is 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, a környéken kevés a munkáltató. A kunmadarasi reptéri beruházások egyik fő célja épp a munkahelyteremtés. Márki Sándor azt mondja: ha jövőre, vagy 2004-ben elkezdődhetnek az építkezések, először a szakmunkások, segédmunkások jutnak kenyérkeresethez. Ezzel egy időben a karcagi munkaügyi kirendeltséggel karöltve megkezdhetik az átképző tanfolyamok szervezését, hiszen a vállalkozások szakképzett munkaerőre számítanak. A reptérre vonatkozó hasznosítási tanulmány szerint az átadástól számított 5-6 éven belül akár 800-900 ember is dolgozhat az övezetben.

Ahhoz, hogy a pályakezdő mérnököket, művezetőket, ipari munkásokat megtartsák, lakásokra is szükség van. A repülőtéren ott a lakótelep, ám annak 1300 lakásából csak 500 alkalmas az újjáépítésre.

A laktanya területén ma is folyik a környezeti kárelhárítás. A szovjet csapatok kivonulása után kiderült: nagy mennyiségű olajszármazék – főként kerozin – folyt szét a földeken. Az elmúlt tíz év során voltak olyan esztendők, amikor a területen hónapokig állt a munka és szünetelt a kárelhárítás: emiatt a kerozin szétterült, s a korábbinál nagyobb kiterjedésű felületen szivárgott a talajba. A környezetvédelmi felügyelőség szerint a 780 hektáros területből 150 hektár volt szennyezett. A laktanya egyes részein két-három méteres vastagságban állt a kerozin a talajvíz fölött, s ez veszélyeztette a kunmadarasi ivóvízbázist is. Egy kormányhatározat 1995-ben az ÁPV Rt. feladatául rótta ki a kármentesítést, a Szolnok megyei környezetvédelmi felügyelőség pedig 1999. december 31-ét jelölte ki ennek végső határidejeként. A privatizációs szervezet azonban a határidő lejárta előtt haladékot kért, és kapott. A munkát így 2003. június végére kell befejezniük.