Kezdő hegesztők számára hoztam létre ezt a topic-ot. Banális kérdések, gépvásárlás megtárgyalására. Egymásnak való segítségnyújtás, tippek, információk. Kérem mindenki tisztelje a kezdő kérdezőt.
ez ugye egy MMA hegesztőgép, tehát bevonatelekródás. Valószínűleg rutilos bevonatú pálcával fogod használni, ami elektro(da) negatívan (egyenes polaritással) kötsz ahogy a kollága lejjebb leírta. Egyébként ez a pálcatípus nem érzékeny a polaritásra, de az elektro negatív sokkal biztonságosabb, mert az asztal/munkadarab nem ráz. Akár váltóárammal is hegeszthetnél vele, amit a te géped egyébként nem tud.
Ha esetleg szerkezeti acélt hegesztesz, vagy csak eszerűen bázikus pálcát találtál elfekvőben akkor fordított polaritás kell, azaz elektro(da) pozitív.
Ha esetleg nem tudnád hogy milyen pálcád van, azt úgy tudod megállapítan, hogy hegesztesz vele egy rövid csíkot és ha nagyon sok a varrat takaró burok (salak) és könnyen lejön kopácsolással akkor rutilos. Ha nagyon kevés és nagyon tapad, akkor valamilyen más.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbiakkal kapcsolatban. Vettem egy Iweld Gorilla Pocketpower 170 hegesztőt, de a használati utasítása elég szűkszavú.
Konkrétan ennek a bekezdésnek az értelmezésében szeretném, ha segítenétek:
"Oda kell figyelni az elektróda vezetékre. Általában 2 módja van az egyenirányító hegesztőgép kapcsolására: pozitív és negatív csatlakozás. Pozitív: elektródatartó „-„, míg a munkadarab a „+”-hoz. Negatív: munkadarab „-„ , míg elektródatartó „+” –hoz kapcsolt. A gyakorlatnak megfelelő módot válassza, mivel hibás kapcsolás instabil ívet, illetve sok fröccsenést okozhat. Ilyenkor cserélje meg a polaritást, hogy elkerülje a hibás géphasználatot!"
Ha jól tudom, a polaritások változtatása a különböző típusú pálcákhoz kötött...na de konkrétan melyik pálcához milyen bekötés kell?
Esetleg, ha valakinek lenne egy bővebb leírása a gép beállításairól, azért nagyon hálás lennék!
Illetve segítő tanácsokat szeretnék kérni a beállításokkal kapcsolatban, szívesen veszem a tapasztalatokat, véleményeket.
A Stabilt is a Polifarbe gyártja, nem tudom hogy mi lehet a különbség közöttük, de valami biztos van, kb ezer ft a különbség közöttük. Festékboltokban nem láttam Stabilt, csak a Cellkolort.
ha minden alkatrésze tiszta, rendes, és garanciális még legalább fél évig akkor a bolti legalacsonyabb ár 80-85%-a. ha nagyon népszerű a termék akkor kicsit több is lehet.
Ha nem garanciális akkor -10-20% attól függően mennyire népszerű a termék.
ha valami fontos alkatrész nincs meg - (mínusz) annak a beszerzési ára.
Ha valamit javítani kell akkor - (mínusz) javítási költség.
Ha valamit adsz hozzá extrában akkor + (plusz) annak a beszerzési árának 50%-a.
Jó állapotban lévő használt termékek kiinduló ára a bolti ár 50%-a.
Onnan tudod meg hogy mennyire népszerű a termék, hogy mennyi tesztben szerepel, mit beszélnek róla fórumokon és hány helyen beszerezhető.
Minden használt oldalon fizetned kell a hirdetésért. Én itt hirdettem (ingyen) az enyémet mert a topicban benne van, hogy "gépvásárlás" és hegesztésben nincs "eladó" topic. persze lehet hogy félreértettem, de nem törölték az adminok.
Egy kis segitseg kellene,bearazas ugyben.Lenne egy Iweld 195 Aluflux elado.Max 5 uzemora van benne,hibatlan allapot.Mennyi lenne a realis ar amiert meghirdethetem?Vagy ha valakit innen erdekel akkor varom a jelentkezeset.A Jofogasra gondoltam mint hirdetesi oldal.
Valaszokat elore is koszonom.Szep napot mindenkinek
Én azt mondom, hogy kend le valamelyik hammerite-tal, oszt' jónapot.
A méregdrága ipariakon és a porfestésen kívül nincs ma már jó festék. A "jóáras" kategóriában meg pláne. (A tűzihorganyzás meg ugye... nem festés.)
A maiak - tisztelet a (nem ismert) kivételnek, azonnal elkezdenek rohadni, ha nem tökéletesen előkészített (fémtiszta, zsírtalan-rozsdátlan) felülettel találkoznak. Onnantól meg 2-4 év - de úgy, hogy már az első év végén is látszik a rozsdásodás, a negyedikre meg már egy hányinger...
Eddig az egyetlen, ami tűrte a előkészítési hibákat, az a hammerite.
Két réteg korróziógátló alapozó, és két réteg zománc, én így szoktam festeni. Régebben trinátot szoktam használni, pár éve meg áttértem a Cell color-ra.
Most nincs kedvem sokat írogatni a fémek szerkezetéről, kristályrácsáról a fém molekulák egymáshoz kötődéséről, a kohézióról, adhézióról, diffúzióról.
Inkább írok egy gyakorlati példát.
Ha két egymásba csúszó, illeszkedő acél /vas/ csövet láng hegesztéssel sárgaréz forrasz anyaggal ami ugye réz /ötvözet/ keményforrasztunk az forrasztás. Ha ezt a kötést oldani akarjuk akkor elég a vas csövet megmelegíteni és a forrasz anyag megolvadásakor a csövek széthúzhatóak, a kötés oldható.
Ha ugyanezt vörösréz csövekkel sárgaréz forrasz anyaggal megismételjük akkor elvben már hegesztettünk mert rezet rézzel kötöttünk.
Gyakorlatban viszont ugyan úgy ha a rézcsövet kíméletesen megmelegítjük a csövek szintén sérülés mentesen széthúzhatóak a kötés oldható, ami a ha hegesztett lenne a kötés akkor megoldhatatlan lenne.
Amíg a hozanyag alacsonyabb olvadáspontú, és a varratban anyagában nem alakul ki kristályközi kötés az addig mindig forrasztás marad.
Szerintem. Ki kellene próbálni hogyan viselkedik a CUSI vörösrézzel, hogy oldható-e az a kötés.
tehát a pálca 2,3-as, lehet hogy cserélni kell a sublert, vagy a szememet. köszönöm az észrevételt.
egyetértek, a különbség a hőmérsékletben van. Ha az alapanyag ömledék keveredik a hozaganyaggal akkor hegesztés a hozaganyagtól függetlenül. Az idegen fém ömledék ötvözi az alapfémet, nem ragasztja. Viszont van a forrasztásnak egy másik jellemzője, hogy a varratnál gyengébb mint a szerkezeti anyag, aminek pusztán az az oka, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten olvadó anyagok általában gyengébbek mint a magasabb hőmérsékleten olvadók: ón, ólom, ezüst ,réz. Ezen a feltevésen alapulva mondtam, hogy az acélt forrasztottam a rezet meg hegeszteni akarom ugyanazzal a pálcával. Én nem gépészeti vonatkozásban tanultam a varratok méretezését, hanem építőipari vonatkozásban, ott a szilárdság szinte az egyetlen paraméter, persze létezik más paraméter is.
De valóban csak érdekesség képpen, amikor ólomcsövet kellett forrasztanom és arról olvastam, írták hogy lehet forrasztani és hegeszteni is. Ugye hegeszted ólommal, vagy forrasztod ónnal, mindkettőt lánggal. Azt mondja meg valaki, hogy mennyi különbség van a kettő között mind hőmérsékletben, mind szilárdságban :). Az ólom tudtommal az a fém aminek a legkisebb az a hőtartománya amiben képlékeny. azonkívül semmilyen színváltozás nincs, melegíted és egyszercsak kemény helyett folyik mint a víz. Tiszta rémálom volt.
A réz lapokat már előkészítettem hegesztésre, bekészítettem a szénszűrős maszkot, hamarosan eredmények is lesznek.
Én úgy tudom, hogy a forrasztásnál az alapfém nem olvad meg, és ez az eljárás hőmérsékletétől függetlenül is igaz. (A lágy- és a keményforrasztás közt csak hőmérsékletkülönbség van.)
Mondjuk, ez alapján ha rezet "forrasztunk" CuSi-vel, az tulajdonképp hegesztés lenne (az alapfém óhatatlanul is megolvad, lévén ugyanolyan anyagból van, mint maga az olvasztott hozaganyag).
Szerintem nem is lehet azonos anyaggal forrasztani, csak hegeszteni.
