Nincs kedvem olyan vitába belemenni, amit egymilliószor végigélt már a fórum hozzád hasonlóakkal. Ezért csak néhány tétel:
- köszönöm az elismerést, de nem szolgáltam rá. És nem vagyok kungfu tanár.
- egész életben egy stílust tanulni nem érdem, inkább hátrány. Vagy lassú felfogás. Vagy gyávaság. Vagy tehetségtelenség. Egy stílus TECHNIKAI részét megtanulni max 3-5 év. Ami ennél hosszabb időt igényel, azt el is felejtheted.
- soha nem állítottam, hogy ismerek minden kungfut. kellene? Az valami előnyt adna nekem?
- NINCS MÁR OLYAN, HOGY TITKOS KIS CSALÁDI KUNGFU. Aki ezt mondja, az hazudik Neked.
- saigon-i bejegyzésedre pedig nem reagálok, ha nem haragszol, mert eklatáns példája annak, hogy kamu amit tanulsz.
Azt írod, nem foglalkozol stílusokkal, hanem edzésmódszerekkel. Minden edzésmódszer egy - esetenként több - stílushoz vezet. Tehát ha egy - vagy több - edzésmódszert vizsgálsz, akkor óhatatlanul egy - vagy több - stílushoz jutsz.
""a szabadküzdelemben eredményesebb-e az aki "természetesen" mozog, vagy az, aki követi az edzésen tanultakat?" Olyan izé vagy, ezzel a stílusok 90%-át ki is lőtted :-)"
Itt ugye általában az szokott történni, hogy ha a tanult stílus nem működik, sohasem volt kipróbálva és tesztelve, akkor a küzdő elkezd egy olyan ösztönös , kicsit ügyetlen kick-box szerű küzdősítust felvenni és ennek tudjuk, hogy mi lesz a vége. :)
Hát pedig a stílus maga az edzésmódszer - tág határok között. Szerintem nem lehet egymástól függetleníteni a kettőt. Ha azt mondom taicsi vagy kyo mindenkinek beugrik egy edzés módszer.
Most miért mondod ezt! Csak azért, mert egy ősi, senki által nem ismert kínai családi stílust tanul Magyarországon? Mégis miért tartod ezt valószínűtlennek? :)
Egyenlőre nincs még szabad küzdelem nálunk. Nem tudom mikor lesz, lehet, hogy ezt korai, vagy hiba volt itt elsütnöm.
Sajnálom, hogy sok kérdésed van, mert a stílusról nincs szándékom sokat beszélni, nem tudom meddig tanulom még.
A mesteremről nem beszélek, mert más tollaival nem ékeskedek.
Hívhatjuk kis ősi kungfunak amit csinálok, nekem bejön, megvan a vizsgarendszer, milyen övre mit kell tudni, a szerint haladunk.
Nem szándékozom megmérettetni, sem gyakorlatban, sem elméletben.
Magamról tudok beszélni, és arról amit eddig tanultam, többről nem.
sz332, te thai boxolsz? 10+ éve? Ebből a beszélgetésből én sehogy sem fogok jól kijönni. :)
Korábban goju ryu karatét tanultam, ott a második évtől volt hetente egy külön kumite edzésünk. Abba is belekötsz? Abba is bele lehet kötni.
Minden tradícionális harcművészetbe bele lehet kötni.
Ahhoz tudok viszonyítani. Érdekes dolgokat tanulunk most itt a kungfun, amikkel korábban nem találkoztam.
Egy tradíció tanítását minek elemezném, ez kötött, ugyanúgy tanuljuk, ahogy korábban is mindenki aki ezt a stílust tanulta.
Valószínű láttam azokat a videókat, ahol "kungfu" mesterket elvertek. Ezek szerint te nem láttad azt a videót, ahol elmondták ennek a hátterét, ahol beszéltek a kulturális-propagandáról. Azoktól a "mesterektől" akik ezeken a videókon voltak, biztos, hogy nem tanulnék.
Kevés olyan kungfu van, amit tanulnék. 3-4 stílust láttam videókon, amik tetszenének, a többsége itt Magyarországon nem elérhető. Nálunk esetleg a Chow Gar-t kipróbálnám, de most már az sem érdekel.
"a szabadküzdelemben eredményesebb-e az aki "természetesen" mozog, vagy az, aki követi az edzésen tanultakat?" Olyan izé vagy, ezzel a stílusok 90%-át ki is lőtted :-)
- mennyire azt gyakorlod egyedül vagy páros gyakorlat formájában, mint amit szabadküzdelemben előjön?
- tudod-e, tisztában vagy-e azzal, hogy a szabadküzdelem során hol van a "csalás"?
- mennyire konzisztens az elmélet és a gyakorlat? Amiről elméletben beszélnek és amit szabadküzdelemben tapasztalsz, az ugyanaz, vagy más? Ha más, akkor mennyire?
- a szabadküzdelemben eredményesebb-e az aki "természetesen" mozog, vagy az, aki követi az edzésen tanultakat?
- mit is értünk szabadküzdelem alatt? csak egyfajta szabály van, vagy különböző szabályokkal is történik az edzés?
- hogyan kezeli az edző a különböző képességgel rendelkező edzőpárokat? Van erre megoldása, hogy lehet őket együtt gyakoroltatni?
- van-e progresszió, lépésről lépésre való haladás? Hogy jelenik meg a progresszióban való előrelépés a szabadküzdelem során?
- van-e oktatva, begyakorolva taktika, és stratégia?
- van-e bármilyen mértéke annak, amikor egy technika már elég jó?
lenne még vagy ezer kérdésem, de nagyjából látszik is, hogy mi a bajom azzal, hogy "de hát nálunk van szabadküzdelem".
Hát, nem, ha nem tudod dinamikus változó körülmények között, ellenálló ellenféllel szemben megcsinálni (mert soha az életben ezt nem gyakoroltad) akkor bizony nem sokat fog érni,
Amit csinálok, abban kezdő öveknél nincs szabad küzdelem. Haladó öveknél van. Én még kezdő vagyok.
Az a baj, hogy még mindig keletkárosult kungfukaratés a gondolkodásod. Nézz már meg egy birkózót, boxolót, vívót, HEMA-st, stb.
Egyre gyakorlatiasabb a gondolkodásom, ha ebből vmit csak keleten találok meg, akkor azzal foglalkozom. Keleten vannak értékek, a thai box is keletről jött. Próbáltam régen a thai boxot, 1 hónapig csináltam, mert utána elköltöztem. Nagyon tetszett, szerintem jó dolog. Sok mindennek utána nézek, régen is, most is, nem kell lebecsülni annak az itélő képességét, aki nem gyakorol HM/KS-t 20 éve.
Értem, hogy a thai box a leghatékonyabb küzdelemben és nem is vitatkozok vele.
Nem azért gyakorlok kungfut, mert verekedni akarok. Sok minden tetszik benne, a qi gong, a mozgásforma, ahogy megmozgatja a testem. Úgy gondolom, ez még 80 évesen is fitten fog tartani. Ez számomra fontosabb, mint az, hogy a legjobb verekedő legyek. Az, hogy ez harcművészeti forma, az csak egy plussz nekem. Lehetne tánc is, de ebben vannak ütések, rúgások, védések, finom testrész összehangolások és sok olyan dolog a testemről, a testrészeim pozicióiról, amit pl a karateban sehol sem hallottam.
Sokat nem akarok beszélni erről a kungfuról, mert sajnos nem tudom, meddig tudom gyakorolni, meddig lesz itt a mesterem. Ezért nem is akarom senkivel se vitatni, hogy ez most HM vagy nem, amit csinálok.
Amíg itt lesz a mesterem, addig csinálom. Ha már nem lesz itt, akkor valószínű mást nem fogok gyakorolni, mert ez tetszik.
Az a baj, hogy még mindig keletkárosult kungfukaratés a gondolkodásod. Nézz már meg egy birkózót, boxolót, vívót, HEMA-st, stb. Van egy felkészítési
és küzdelmi rendszerük (az elmélete, hogy mikor, mit, és miért kell csinálni), vannak adott helyzetekre/problémákra megoldásaik (ezek a technikák), majd pedig iszonyat
sokat gyakorolják hogy szabad küzdelemben képesek legyenek azokat a helyzeteket kialakítani (erről szól a tempó elmélet és a társai), ahol azzal a problémával jöjjenek szembe,
amire már rommá gyakorolt megoldásuk van. Nincs itt semmi titok, trükk, mégis, egy amatőr birkózó, boxoló, vívó úgy veri rommá a "kungfu mestereket", mint a szél. Miért van ez? Azért, mert
annyira a technika bűvkörében élnek egyesek, hogy az én technikám mennyivel szebb, jobb, csiszoltabb, és elhiszik azt a baromságot, hogy a technika az majd megold mindent.
Hát, nem, ha nem tudod dinamikus változó körülmények között, ellenálló ellenféllel szemben megcsinálni (mert soha az életben ezt nem gyakoroltad) akkor bizony nem sokat fog érni,
és úgy elvernek, mint vak a poharat. Most linkelhetnék ezer plusz egy hogyan verik le a kungfu mestert 3 ütésből (néha kettő is elég) című videót, de felesleges, úgyis mindenki látja.
És itt a különbség a jó és a használható kungfu között (ahol megvan a rendszer) meg a között, amikor valaki azt hiszi magáról, hogy amit csinál, az jó. Az, hogy nyugati ember mit tud elsajátítani, meg mit nem, nos, erről annyit hogy sosem a tanítvány a hibás ha nem tud megtanulni valamit, hanem a tanár. Persze amíg az emberek elfogadják azt, hogy csak csináld 20 évig aztán majd megérted, addig marad a misztikum meg a parasztvakítás. Olyan persze van, hogy ahhoz, hogy az ember a dolgokat mélységében értse meg, ahhoz bele kell rakni az időt, hogy "domain" tudást szerezzen, de erre nem az a megoldás, hogy hagyjuk vakon hülyeségeket csináljon valaki, hanem többször elmondjuk, megmutatjuk, helyzetekbe rakjuk az adott dolgot, és majd internalizálni fogja ezt a tanítvány. Csak hát ugye ehhez meg pedagógiai tudásra lenne szükség, ami nem jár önmagában az arany övvel.
A másik, hogy sokszor az is probléma, hogy szerencsétlen távolkeleti tanár a saját fogalmi készletével dolgozik, ami neki magától érthetődő, aztán ebből lesz ami, amikor szemináriumon a szerencsétlen tanár csak arról beszél, hogy ne szoruljon be a levegő, hanem folyamatos legyen a be és kilégzés, erre lefordítja a magasan kvalifikált arra, hogy ááááramoljon a CSIIII....
Ugyanakkor, a kungfuban van egy rakás hasznos dolog, amit nem kellene kidobni. Talán a legfontosabb a mozgásminőség fejlesztése, én ezt a taiji-ben találtam meg. Ha jól tanítják. Verekedésre nem jó, viszont amikor nem 15 éves jó mozgású tanítványokkal kell elkezdeni dolgozni, akkor hasznos tud lenni. Csak tudjuk a helyén kezelni.
Nincs semmilyen ipari titok. Csak egymillió hazug, kamu mester, aki ködösít. Mert nehéz bevallani, hogy a kemény és kitartó munkán, valamint önkritikus viselkedés és az új, a más elfogadásán kívül nincs semmi más titok.
Azért megfoghatatlan, mert nincs olyan, hogy qi. És nem reagáltad túl. A kungfu mesterek 90%-a kamu. A maradék 10% pedig azért nem, mert nem hazudik önmagának, felismeri a hiányosságokat és hajlandó tanulni más stílusoktól is, hajlandó keresztbe edzeni, etc. Pont Neked magyarázzam?
A kungfuval kapcsolatban csak egyetlen bajom van. Ez egyszerűen üzlet és az üzleti modell olyan, hogy csak néhányan vihetik tovább. Valójában csak egy-egy kiválasztott kapja meg a teljes tudást, a többiek jobb híján kapnak egy kagylót igazgyöngy nélkül.
Más szakmában ezt ipari titoknak hívják. Ilyen az ember, ha a te családod jobb tud lenni egy technikával másoknál, azt kiadod a családodból, vagy megtartod magadnak?
Sok kungfu családon belül öröklődik. Sajnos, ez valószínű létezik. Másrészt, ha vkit az apja tanít 6 éves korától 20 éves koráig, akkor fiatalon vanank olyan mozgásformák, amiket jobban el tud sajátítani az ember, mintha 20-30-40 évesen kezdi ugyanzat.
Ebből a kettőből jön szerintem, hogy a kungfu mesterek mindig magasan jobbak, mint a tanítványaik.
Igen, a kungfu családnak ez a megélhetés is, és az ember a szakmáját védi, a megélhetését, hogy ne legyen nagy a konkurencia.
Ezért nehéz hatékony kungfut elsajátítani fehér embernek.
