Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
Persze hogy igazam van. És vedd hozzá hogy ez Románia teljes területére vonatkozik, a számunkra érdekes megszállt részen (Erdély) ezek a számok durvábbak. Anno az oláhok 15%-ot tettek ki nálunk, mára 10% alá sorvadtak volna fordított esetben. Na miután igazam van megyek is haza.
Persze hogy nem támogatná, ezt mondom én is. Én sem támogatnám, ha a Magyar Királyságban élnék 1910-ben, csak érdekes módon ezt utólag őseim szemére vetik - a 21. században :D
Románia meg nem attól fasiszta, hogy nincsenek autonóm területek, hanem mert megváltoztatta az etnikai arányokat, folyamatosan dolgozik tovább rajta, és az alkotmánya szerint nemzetállam (előbb-utóbb az lesz, ha így folytatja).
"Attól, hogy nincsenek autonóm területek, még nem lesz fasiszta egy állam."
Sőt, mi sem vagyunk sem fasiszták, sem nacionalisták csak mert visszaköveteljük azon területeinket, amelyeket tőlünk raboltak el. Persze hagyhatjuk a csudába az egészet, elvégre lehet élni nyomorékan is - de minek?
"Sajnos a két világháború közötti történelmi események példája is azt mutatja, hogy az autonómia megadásából következik aztán az állam szétesése."
Csehszlovákiában?
És Románia szétesett a világháború után, mert volt egy Maros Magyar Autonóm Tartománya?
"Miért is támogatná a román társadalom ezt a változást?"
Felőlem ne támogassa, csak akkor ne mondja senki, hogy Románia nem akarja az ott élő nemzetiségek felszámolását.
Mindenki sütögesse akkor a maga pecsenyéjét; mi is ezt tesszük a revízió követelésével. Jó hely ez az EU, ilyennek akarod látni, mi?
Attól, hogy nincsenek autonóm területek, még nem lesz fasiszta egy állam. Sajnos a két világháború közötti történelmi események példája is azt mutatja, hogy az autonómia megadásából következik aztán az állam szétesése. Miért is támogatná a román társadalom ezt a változást?
Romániában ez nem hosszabb ügy, hanem maga a LEHETETLENSÉG. Az egész állam fasiszta alapokon nyugszik (hasonlóan Szlovákiához, vö. Benes dekrétumok), ha megváltoztatnák, alapjaiban rendülne meg a létjogosultsága.
Tudjuk, a magyar alkotmány tényleg egy nap alatt módosítható, nem gond. Romániában más a helyzet, egy jogállamban ez némileg hosszabb ügy, s meg kell hozzá szerezni a társadalom többségének a támogatását.
"A magyar alaptörvény ugyanúgy nem engedi meg autonóm területek létrehozását, mint a román alkotmány."
De nem is nyilvánítja az országot egységes nemzetállammá, mint azoknál a buzgó románoknál. Holott megtehetnénk, mert majdnem 100%-ban nemzetállam vagyunk.
"Nem sokra jutottak az elmúlt 13 évben. Sajnos alkotmányellenes a követelésük."
Ilyen egy sovén, fasisztoid ország alkotmánya. Az oláhok szántszándékkal csinálták ilyenre, hogy meggyorsíthassák az ottani nemzetiségek beolvadását, eltűnését és megakadályozzák megerősödésüket, elszakadási törekvéseiket.
És ilyen alkotmánnyal egy rossz szó nem éri őket az EU vagy az ENSZ részéről, bezzeg ha a miénk lenne ilyen, akkor állandóan megkapnánk az elítélő jelzőket.
Ne beszelj mar hulyeseget , '76-ban jartam eloszor Erdelyben , akiknel megszalltunk , egy kis magyar faluban valahol Borszek kornyeken , sirva kerdezte a vendeglato nenink meg a ferje hogy " tessek mondani , mikor tetszenek mar jonni felszabaditani bennunket?"
Üdvözöljük Semjén Zsoltnak, az RMDSZ kongresszusán tett kijelentését: „Ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.”
Meggyőződésünk, hogy a következő időszak erdélyi magyar politikájának ez kell legyen az alaphangja, és az áhított román-magyar megbékélésnek is ez a kulcsa. Hasonlóan üdvözöljük a Magyarország és Románia közötti viszony javulására tett ígéretet. A Székely Nemzeti Tanács mindig is szükségesnek tartotta Székelyföld autonómiájának megteremtéséhez, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak garantálásához a kölcsönös bizalomra épülő, jószomszédi viszonyt.
Ugyanakkor nem lehet elhallgatni a Kongresszuson jelenlevő Liviu Dragnea kormányzópártjának egészen más előjelű viszonyulását Székelyföld ügyéhez. A Székely Nemzeti Tanács több tízezer ember által megerősített beadványára adott válaszában (2017.04.24) Románia kormánya határozottan elutasítja Székelyföld autonómiáját, és megkérdőjelezi a puszta létezését is.
Mi több, úgy véli, a régiósítási tervek „tudományos” alapokon állnak, és az etnikai szempont nem lehet önmagában az új közigazgatási felosztás alapja. Ez ellentmond a székelyföldi valóságnak, de ellent mond a magyar közösség törekvésének is, hiszen soha nem önmagában az etnikai elv mentén követeltük Székelyföld autonómiáját.
Ezeket az áltudományos érvekkel alátámasztott terveket, csúsztatásokkal, féligazságokkal teletűzdelt magyarázatokat ismerjük, és nyilvánvalónak tartjuk, hogy azzal a célzattal készültek, hogy Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasszák. Székelyföld számára a legnagyobb kihívás, hogy az asszimilációs politika újfajta nyomását képes-e megállítani, vagy valóra válik a székelység területi-adminisztratív létezési keretének végleges felszámolása.
Liviu Dragnea a közigazgatási átszervezés egyik leghangosabb szorgalmazója, és többedmagával kijelentette, hogy nem lesz magyar többségű régió Romániában. Erre egyetlen lehetséges válasz van, az áhított román-magyar megbékélésnek az ára: le kell mondani Székelyföld beolvasztásáról, amely Románia számos nemzetközi kötelezettségvállalását sérti, és ellentétes a román-magyar államközi szerződéssel is. Az a Székelyföldet fenyegető, asszimilációs távlat, hogy közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel a Közép-romániai fejlesztési régiót régóta fenyeget.
A Székely Nemzeti Tanács volt az egyetlen, amely figyelmeztetett erre a veszélyre. Alakuló ülésén, 2003. október 26-án kimondta a székelység igényét: Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia. A felhívást a magyar politikai elit sem hallotta meg, de visszhang nélkül maradt az erdélyi magyar közéletben is, és 2004. június 28-án, a 315. számú törvény Székelyföldet a román többségű, Közép-romániai fejlesztési régióba sorolta.
Székelyföld elismertetése a magyar-magyar összefogás révén valósulhat meg, az erdélyi magyar nemzeti közösség és a magyar kormány összefogásával. Romániának el kell ismernie Székelyföldet, természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt – amely nyelvi és kulturális határ is egyben –, területén a nyolc székely székkel és 149 önkormányzattal. Ez lényegében a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből áll, és nem azonos – a részben tévesen székely megyékként emlegetett – Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival.
Amikor összefogásról beszélünk, az a meggyőződés vezet, hogy a magyarság egysége értékek mentén valósulhat meg. Egy nyelvet beszélünk, egyazon kultúra alakítja gondolko1kodásunkat, sokunkat összeköt – határon innen és túl – a magyar állampolgárság.
De ide tartozónak érezzük a nemzeti célokat és intézményeket, vagy a Magyarország védelmében meghozott intézkedéseket is: a Magyar Alaptörvényt, a határon túli nemzetrészek autonómiáját – benne Székelyföld területi önigazgatását, – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Magyarország déli kettős határzárát, a rezsicsökkentést stb. Ezek, és csak ezek teremthetnek és tarthatnak meg hosszú távú nemzeti egységet."
Hiába nagy területileg, ha nem tud vele mit kezdeni. Szerintem tovább fog zsugorodni, mert egy ekkora terület fenntartása iszonyatos pénzeket nyel el, még ilyen körülmények között is, hogy a lakosság kb. 2/3-a még mindig a létminimum alatt él...
Nem véletlenül vagy egy kissé ütődött, mert azt nem vagy képes felfogni, hogy a csehek titeket gyarmatként kezeltek. Persze az sem véletlen, hogy csak ennyit tudsz a közös történelmetekből, mert azt a kevés eszedet, ami volt, a tót propagandának tökéletesen sikerült kilúgoznia, így maradt a max. két bit kapacitás, abba meg nem sok fér bele. Ezért, hogy okosodjál is kissé, habár nem hinném, hogy te ezt képes vagy felfogni -, a nem éppem magyarbarátságáról nevezetes Szlovák Néppárt az alábbi nyilatkozatot tette, az új államotokban uralkodó cseh uralomró:
"A szlovákokat nem kérdezték meg Trianonban, hogy akarják e a csehekkel közös államban élni. Hlinka szlovák nacionalistát, a legnagyobb tót párt vezérét idézem, amikor 1919-ben nem hivatalosan Trianonban járt, megkerülve Benest és Masarykot, hogy a szlovákok érdekében lépéseket tegyen, ekkor ezt mondta Bonsal amerikai ezredesnek: "Magyarországon kívül nincsen élet vagy ha van , az nem az ". Ezután Franciaországból kiutasították és a csehek hazaérkezése után bebörtönözték. Hlinka 1925-ben is visszasírta a magyar fennhatóságot és ennek megfelelően hirdette is ezt a szlovákok körében: " Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt" .
A Szlovák Néppárt 1923-ban közzétett kiáltványa a nyugati közvéleményhez, amit 1934-ben megismételt:
"Nincs olyan becsületes ember Szlovákiában, aki ne ment volna keresztül a gazdasági elnyomatás, a politikai üldöztetés, vagy a bebörtönöztetés kálváriáján. Szlovákiában a terror és a börtönök csendje uralkodik".
Aztán itt van Masaryk véleménye is rólatok:
"1918 július 30-án ellenjegyeztem Pittsburgban azt az „egyezményt“, amelyet Amerika tót és cseh emigráns szövetségeseinek küldöttei kötöttek meg Clevelendban 1915 május 17-én. Ez a szerződés egy kis szláv csoport igényeinek a kielégítésére szolgált. Ezek, Isten tudja miféle gyerekességekről ábrándoztak. Holmi Szlovákiáról: amelynek autonómiája, saját közigazgatása, önálló parlamentje és bíráskodása, saját iskolái stb. legyen… Habozás nélkül hozzájárultam a cseh nemzet nevében ezekhez a tót követelésekhez.
A „szerződés“ u. i. egyszerű magánegyezmény jellegével bírt, amelyet csupán néhány emigráns kötött. Ezek is – kettő kivételével – honosított amerikaiak voltak. Semmilyen akadálya nem volt, hogy ezt az értéktelen darab papirost aláírjam. Miután u. i. a „szerződés“-t ünnepnapon „kötötték“: ez – az amerikai törvények szerint – amúgy is érvénytelen volt."
(T.G. Masaryk:” The Making of a State”, London, 1924, 229. old.)
Szóval a tót mesekönyvek és propaganda helyett, nem ártana kicsit tájékozódnod a valós történelmi eseményekben is ütődöttkém, mert így csak röhög mindenki rajtad, ahol az "elmésségeidet" előadod... :)))
oroszorszag kb ketszerese az usa-nak az ingatlan az fontos az angolok nem veletlenul hivjak az ingatlant real=IGAZI real estate igazi birtok a penz az masodlagos az inflacio miatt
Nem ténykérdés, hanem a tények azok, hogy a háborút az Orosz-birodalom provokálta ki, a kis mitugrász szerbek provokációi által. És ez a lényeg. Persze a háborút még mindig meg lehetett volna menteni, ha a szerbek elfogadják a Monarchia feltételeit, de persze orosz sugallatra ezt is visszautasították. Tehát az első számú háborúsbűnösök az oroszok voltak, a másodikak pedig egyértelműen a szerbek.
Szerencsére a természetben működik az igazság, mert azóta mindkét állam már megszűnt, és a kicsire zsugorodott Szerbia (amely még mindig bitorol magyar területeket), most éppen az Eu-ba való felvételéért pedálozik. És amilyen ostoba a magyar kormány, biztosan nem fogja megakadályozni a felvételüket, mert hát ugye a szerbekkel most "nagyon jóban" vagyunk...
Még a feudális vonásai ellenére is sokkal vonzóbb volt egy elszakított magyar számára a magyar anyaország, mint az őt elnyomó, kisemmiző, semmibe vevő, lenéző megszálló cselákok, románok vagy jugók.
Egyébként utóbbi kettőre inkább illik a feudális elmaradottság, mint ránk, hiszen előrébb voltunk az írástudatlanság felszámolásában, fejlődött az országunk iparilag-mezőgazdaságilag... oláhok, rácok miben fejlődtek; a sovinizmusukban?
De még lehetünk, ha sikerül majd helyreállítanunk hazánk területi egységét - és miért ne sikerülhetne? Bízzunk abban, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz.
"Ettől függetlenül hasznos lesz számunkra a tengeri kijárat, ahogy hasznos is volt mindég."
Így van, a tengerpart gazdasági, turisztikai szempontból is jól jönne. És Magyarország nem zárkózott el azért annyira annakidején a tengerparttól, mikor még megvolt, hogy egyesek szerint ott egy fia magyar sem élt: többek között Fiumében született Kádár János, vagy hogy egy pozitívabb illetőt említsek, Vén Emil impresszionista festő. És még mennyi olyan lehet, akinek nevét nem jegyezte fel az utókor, maximum a sírkövén...
