Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Refraktométer helyett elég, ha nézed, melyik tökédek kezdték el enni az özek. Igazi gourmandok, csak a teljes érésben lévöket szemezgetik... (Ez viccesen hangzik, de ha a századik tökét kezdik el zabálni, akkor már nem annyira mókás)
Talán a fagyállót is mérheted vele (mintha). Igazából hasznos, ha nem akarod túltartani a tőkén a szőlőt, hanem amint jó, le akarod szedni és mondjuk eladni. Inkább az a baj, hogy az olcsó műszer nem biztos hogy jó (occsó pici kínai nem tudom mennyiért van), a komolyabb minőség meg lehet nem éri meg tényleg.
Köszönöm mindenkinek a Symbivit-es tapasztalatokat. Akkor azt hiszem szert teszek rá.
Más. Refraktométerre szerintetek szükségem van? Ha bort nem készítek, csak a csemegeszőlő érettségének megállapításához mennyire kell ez nekem? Vagy mire lehet jó még?
A kötött agyagos talajon nem feltétlenül jó a talaj tápanyag ellátottsága. A gyökérzet növekedése és szerkezet jobb tápanyag felvételi képességet és stressztűrést, szárazság tűrést eredményez.
Szóval ha megtöbbszörözi a növény által használt hasznos talajtérfogatot, ráadásul a gomba olyan vegyületekből is tud hasznos anyagot készíteni, amiből a növény nem, csak segíti a fejlődést...
Egy gyorsan száradó, sovány talajon a logikám szerint látványosabban, mint egy jó vízgazdálkodású, tápanyaggal egyébként is ellátott részen...
Itt is használtak a meggy telepítésnél symbivitet. https://www.youtube.com/watch?v=qcr5oAYNOHQ Az Oblacsinszka normál esetben nem ennyire erős növekedésű fajta, tehát biztos jól fejlett gyökérzete van (rövid idő alatt).
Nincs referenciám, hogy mi lett volna nélküle, de aminél használtam, az szépen fejlődik.
Itt homok van, 50 cm-nél már sárga vakoló... volt egy évek óta dédelgetett, közben alig-alig fejlődő tőkém, azt is kezeltem. mellette egy ásónyomnyi mélységbe szórva és ott iszapolva. Onnantól meglódult a fejlődése.
Egyébként minden kisebb csemete és tőke kapott utólag is.
Persze lehet véletlen is, de szerintem hasznos. Pláne homokon...
Így van, por alakban is rá lehet szórni. Az agyagos szuszpenziót azért ajánlják, hogy a gomba a gyökér közelében maradjon. Van más gyártónak tablettás kiszerelése, vízben oldható és csepegtető öntözéssel, szórfejjel kijuttatható verzió is van.
Ha cak néhány tövet űltetsz (és nem nagy sorozatban telepítesz), tökéletesen megfelelő eljárás, hogy a már gödörbe helyezett oltvány gyökerét mintegy megsózod a porral (takarás közben többszőr is).
Néhány nap múlva gyökeres csemegét telítetek. Úgy gondoltam, bár itt meg kell jegyeznem ezt a szert még sohasem használtam információm sem tapasztalaton igen csak szűkös ebben a tekintetben ezért is fordulok hozzátok. .Symbivit® mikorrhiza gomba Gyökerét visszavágom és a pépben állni hagyom egy éjszakát majd ezt követően kiültetem. Szerintetek jó lesz ez így ? Vagy a pépen kívül még szórjak a tövére a porból vagy ne a tövére csak a közelébe? Kissé bizonytalan vagyok előre is köszönöm válaszotokat
Ismerem jól a trágyakezelés szabályait! A szerves trágya egyetlen módon semmisíthető meg, ha bedolgozzuk a talajba. Az istállótrágya egyáltalán nem tartalmaz nitrátsókat, minden nitrogén lekötve szerves vegyületekben található.
A nitrát tartalmú műtrágyák nitrátsói viszont azonnal oldódnak a vízben és lejuthatnak a talajvízbe, a lejtőn a vízfolyások tavak irányába távozhatnak, lásd a balatoni lejtőkről a tóba!
A szerves trágyában található nitrogén fokozatosa szabadul fel, legismertebb módon szúrós szagú ammónia formájában. A szőlőkbe kijuttatott szervtrágya jól hasznosul és nem veszélyeztet semmit.
Nyugodtan használja mindenki és senkinek se jusson eszébe, hogy környezetet károsít. A trágya 3 évig biztosan kifejti jótékony hatását.
Nálunk hál istennek valamiért előbb szabályozták, a németeknél jelentős környezeti hatása van a jóféle szervestrágyának. Merthogy ott nemrég hoztak rá jogszabályt.
Lehet középkori módszerekkel dolgozni, de annak meglesznek a következményei.
Tévedés az, hogy a késő ősszel kiszórt szerves trágya nem hasznosul. Itt az elemek mindegyike szerves vegyületekben található. A téli csapadék által kioldott anyagok szervesek, tartalmazzák a szükséges elemeket, melyek ott a talajban alakulnak át felvehető formákká.
Akit mélyebben érdekel a téma, a mikroelem utánpótlás, olvasson a "kelátokról"
Olvasgatva a hozzászólásokat, az van amit eddig is tudtam, mindenki tölthet fel a netre bármit, hülyeséget is. Azt tudnám javasolni, hogy képzett szakemberekhez igazodjunk, vagy olyan nem diplomás, de sok gyakorlati tapasztalatot szerzett termelőkhöz akik már bizonyítottak. Csodaszerek, csodák nincsenek, de van ezerféle környezet és több száz fajta.
Az érett szerves trágyával történő tápanyag utánpótlással vállaljuk a legkevesebb kockázatot és küszöbölhetjük ki például a mikroelemek hiányát 3 évenkénti adagolással. A növények gyökérzete kimondottan szereti a lemosódó trágya oldatot, mintha simogatnák. Műtrágya is tökéletes, de az igazán jó műtrágyáknak kemény ára van. Kerüljük is a kommersz műtrágyákat amelyeket a szántóföldre szórnak ősszel mondjuk a kukorica alá! Dréncsöveken történő tápanyagutánpótlás csak olyanoknak való akik jól ismerik ennek az előnyeit és hátrányait. Könnyen kitolhatunk a szőlő gyökérzetével, inkább csepegtessünk. Ausztráliában megy ez a figura, dehogy milyen oldattal fogalmam sincs!
