"Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes."
Ez egyszerű fizika: ugyanakkora hőmennyiséget, de jóval csendesebben
- vagy magasabb hőmérsékleten (tehát nem magas COP-ra optimalizált klímával) lehet bevinni a lakásba,
- vagy hatalmas felületű beltéri hőcserélő radiátorral és túlméretezett lapátú (ezért lassan is forgatható) ventilátorral (tehát drága beltéri egységgel, vagy túlméretezett klímával) lehet bevinni a lakásba.
Csodák nincsenek.
"Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen"
Akinek van játszzni való pénze is, az nyugodtan játsszon, kísérletezzen vele: 20-40 év múlva kiderülhet akár akár az is, hogy a napelem egy nagyon jó befektetés volt.
"A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik,"
A termosztátod lehet akár 0,000000001 fokos hiszterézisű is, a padlófűtés működési elvéből adódóan (a nagy tömegű padló felfűtési és lehűlési túllendülései) a lakásban a hőmérséklet ingadozása akkor is 2-4 fok körül lehet. Ha ennél kevesebbet szeretnél, akkor felejtsd el a hiszterézis elven működő vackosat és szerez be egy ÖNTANULÓ termosztátot (és NEM egy "okos" termosztátot, mert az okostermosztátok 90 százaléka szintén hülye a padlófűtéshez).
Nálam már van kondenzációs kazán, igaz 19 éves. Ha kímélem, lehet elmegy még 1-2-3 szezont, egyébként érik a cseréje, de a fűtésrendszer kész, bejáratott és marad. Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen, holnap telepítik, néhány héten belül üzembe áll (remélem). Az első teljes szezon megmutatja majd, mennyit kell esetleg rajta bővíteni (lehet rajta), hogy kb. egálban legyek a termelés - fogyasztás tekintetében.
Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes. A buta csepptálca fűtés annyiban izgat, hogy totál fölöslegesen nem szeretnék áramot fogyasztani, de persze ami a gép kíméléséhez kell, azt meg kell neki adni.
Hőmérséklet különbség téma: Évtizedek óta itthon - a termosztátok hőmérői szerint 20,5-21 fokra belőve fűtünk. A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik, a radiátor kör az 20.5 - 19 fokos nappali - éjszakai beállításban 0.2 fokos hiszterézissel. Nincs 25 fok nálunk, így érezzük kényelmesen magunkat. Gondolom ez sem mellékes szempont. ;-)
Nem tudom, ezek alapján mi az, amit min. meg kell venni és mi az, aminél nincs értelme drágábbat.
A fűtőklíma annál hatékonyabb (annál magasabb COP hatásfokkal dolgozik), minél kisebb a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG a külvilág és a lakás között.
Magyarországon a fűtési szezon átlagos hossza nagyjából 4800 óra, átlagos hőmérséklete 5 fok körül van, ami azt jelenti, hogy a fűtési szezon felében 5 fok feletti a hőmérséklet, amikor is a fűtő klímák fillérekből fűtik a lakásodat, a gázfűtésnél SOKKALL olcsóbban. Ha ráadásul a fűtő klímádat kedvezményes áramtarifáról működteted, akkor a gázhoz képest fele/harmad annyi pénzért.
Tehát nem biztos, hogy hülyeség nagyon hideg időszakokban inkább pihentetni a fűtő klímát (addig mással fűteni), mert cserében durván (sok évvel) meghosszabbodik annak várható élettartama.
Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mert nem mindegy, hogy egy már meglévő gázfűtés miatt teheted meg azt, hogy időnként "pihenteted" a klímádat, vagy milliós új "kiegészítő fűtés" beruházással próbálsz pár százezret spórolni ma klíma kopásán ;)
délután 4 órakor: 20 fokos a hőkamerán az ablakkeret kintről befelé nézve, 25 fokra volt állítva a klíma, kint -5 fok volt, szóval volt mit dolgoznia. Éjjel -18 volt szombat reggelre, rákérdeztem, tartotta a 25 fokot.
Az elvártat hozta, és a fával fűtés minden nyűgjét felejthetik el.
A többit egyel ez előtt megírták jól összefoglalva.
Én kb. úgy foglalnám össze, hogy kb. mindegy melyiket veszed, mind fog kielégítően fűteni (is) ha megfelelően méretezed.
Van ami csendesebb, van ami "brutál"fűt, értsd megnyugtat ha érzed, hogy 55-60fokos levegő lök az arcodba, másik csak finoman teszi a dolgát, észre sem veszed.
Buta tálcafűtés, buta olvasztás, és ezek okosabb verziói. Részletkérdések, de vannak akiknek sokat számít. Ja és nagyon eltérőek az igények. pl. mint a dácsia és egy audi. Mindkettő pont jó a maga nemében annak aki azt választja.
Ja és a megfelelő háttér ami szerintem mindennél fontosabb. 20ezer forint előnyért kockáztatni egy esetleg eltűnő céggel szerelést, hát döntse ki-ki el maga.
Én volnék, aki gázkazán mellé gondolkodtam hőszivattyún, esetleg hybrid megoldáson. (Nemrég volt téma.) Olvasgattam, átnéztem az itt leírtakat, számolgattam, mára letettem arról a megoldásról.
Visszatértem az eredeti verzióhoz, hogy a meglévő kondenzációs fűtés mellé (padló+radiátorok - van ahol csak ez, van ahol csak az, van ahol mindkettő) egy megfelelő klímát venni, ami a lehető legtöbb részében a télnek átvenné a gáz szerepét. A lényeg: szerintetek cca. 500.000,- Ft-ig van olyan ~ 5kW-os készülék, amit érdemes lenne venni? Olyat ami a nyári hűtésen kívül a téli fűtést is valóban tudja minél alacsonyabb hőmérsékletig rel. gazdaságosan, a normálisan vezérelt leolvasztást, stb... is beleértve? (Régóta olvasgatok itt, de elveszek a sok típus és a mindenféle paraméterek tengerében.)
"Nekem a házam szigetelése 900 ezer forintomba került. Ezzel a kb. 300 ezres évi fűtésszámlám csökkent kb 200 ezer forintra"
És az is lehet, hogy ha ráteszel még 200 ezer forintot (mondjuk felét plusz hőszigetelő anyagra, másik felét egy okosabb hőszigetelő mesterre), akkor az éves fűtésköltség lement volna évi 100-120e Ft környékére ;)
"Ha csak ezt nézem, akkor nem csináltattam volna meg, mert számomra sem tűnik túl előnyös befektetésnek az, ami 8-9 év alatt térül meg."
Az a jó befektetés, amiből érezhető mértékű hasznot tudunk kivenni. Azt szoktam mondani, hogy az energetikai befektetésed megtérülési dátuma ne legyen későbbi, mint az életedből várhatóan hátra lévő évek félideje :) ekkor legalább a második félidőben élvezhetjük a befektetésünk hasznát.
Ez itt pl a gree gwh09xc kültéri panel bekötése: A HEAT1 és HEAT2 kimenet (kompresszor fűtés és csepptálca fűtés) közül az is LEHET, hogy a csepptálca fűtés gyárilag nem megy folyamatosan, csak akkor, amikor éppen leolvasztás van.
"0 - -2 fok alatt folyamatosan megy a tálcafűtés, stand by-ban is, ami az enyémnél 120w."
Két különböző fűtés van ott:
- kompresszor temperálás (hogy bármikor elindulhasson a fűtés)
- csepptálca fűtés (leolvasztás után a hőcserélőről lecsorgó víz ne fagyjon bele a cepptácába)
Te valószínűleg a kompresszor fűtéséről beszélsz,
ha ez a fűtés leállna, akkor a következő két eshetőség közül kellene választanod
1: amikor fázni kezdesz, akkor elvárnád a kompresszortól, hogy azonnal dolgozni kezdjen nem vaj, ha kompresszor összes alkatrésze éppen mínusz tíz fokos (tehát meg van szorulva), de nem baj, ha a klímád élettartama felére/harmadára csökken a jégidegen történő indítások miatt
2: amikor szólsz a kompresszornak, hogy "kezdek fázni", akkor a kompresszor azt mondaná, hogy utasítást értettem, de előbb egy kicsit fel kell melegítenem magam, ezért a fűtést csak két-három óra múlva tudom megkezdeni.
A harmadik lehetőség, hogy amíg a klímád KÉSZENLÉTI (magyarul: standby) üzemmódban van, addig nem engedi a kompresszzort túlságosan lehűlni, mert bármelyik pillanatban AZONNAL szükség lehet a kompresszorra.
Én is hasonlót terveztem, de még úton vannak az alkatrészek.
Csak az a baj, hogy már nem nagyon lesz hideg ebben a szezonban, beállítani a hőfokot.
Nyugodj meg biztos megy a fűtés, egyedül akkor nem indult el, ha áramtalanítás után visszakapcsoltam és stand by -ba hagytam, de miután bekapcsoltam elindult megint a tálcafűtés. Majd megint stand by és ugyanúgy fűtött, szipkázta a 120 wattot + az 5-7w alapot.
Mivel nekem is a szóbanforgó Amber van , így feltettem a fogyasztásméröt . Amennyiben valóban feleslegesen füti a tálcát , akkor átcsinálom a kábel betápját úgy mint annak idején az Ozone klímánál a segéd tálcafütést . Elég egy hömérsékletkülönbségre vezérlö elektronika és már kész is . Akkor kapcsol be , amikor indul a leolvasztás és akkor kapcsol ki , amikor a gép már újra füt . :-)
A leolvasztás intelligens ( még egy kicsit túlságosan is hagyja nagyon eljegesedni) és legalább nem áll ki száraz hidegben a semmit. De minek fűti a tálcát ekkor is?
Elég lenne, ha leolvasztás indulásakor bekapcsolna az is, leolvasztás végeztével még +pár percet menne és kikapcs.
Ezért írtuk és mondtuk már sokszor, hogy ez a tálcafűtés mizéria egy elég nagy humbug. Ha el kell vezetni a kondenzvizet, mert nem pisilhet maga alá a kültéri, akkor semmire sem jó a gyári tálcafűtés, mert az elvezető csövet kell megfűteni. Ha meg nem kell elvezetni, akkor felesleges, mert úgyis kifolyik belőle a kondenzátum. Az utólagos rendesen vezérelt tálcafűtés precízebb, jobban használható, mint általában a gyári. Persze drágább gépekben a gyári megoldás is jó lehet, mert azok már rendesen vannak vezérelve. Csakhogy általában mindenki az olcsót keresi....
Külön fogyasztásmérőt csatlakoztattam tájuk, és megdöbbentett, hogy kikapcsolt állapotban a két klíma januárban napi kb 1 kwh áramot fogyasztott. Normális ez?
Okozok azzal kárt ha télen ezeket a klímákat nem csak simán lekapcsolom, hanem áramtalanítom?
Érdekes a kérdés, amit feltettél. Nekem a házam szigetelése 900 ezer forintomba került. Ezzel a kb. 300 ezres évi fűtésszámlám csökkent kb 200 ezer forintra. Ha csak ezt nézem, akkor nem csináltattam volna meg, mert számomra sem tűnik túl előnyös befektetésnek az, ami 8-9 év alatt térül meg. Csakhogy e mellett még komfortosabb is lett a ház, nem hidegek a külső falak, jobb a hőérzet. Ráadásul így FF kategóriából DD-be esik energetikai szempontból, ami ebben a viszonylatban kb. 5 %-os értéknövekedést jelent. Így a 900.000 forintos befektetésem eredményezett kb. 3 millió forintos értéknövekedést pluszban a rezsicsökkenés plusz komfort mellett.
Tehát a házszigetelést nem lehet csak úgy értékelni, hogy mennyi idő alatt térül meg kizárólag a csökkent fűtésköltség miatt, ennél sokkal komolyabb hozadéka van a dolognak.
