Leírás:
Igen, 3 gyerek, meg akkor is, ha tobben szemoldokuket huzigaljak, amikor meglatnak bennunket, vagy a pincer majdnem elejti a talcajat,a "sok" gyerek lattan, vagy amikor a mela undor ul ki a meno karrierista nocik arcara.Szamtalan sok esetet lehetne sorolni, sajnos meg mindig a "nyulak" effektus jut az emberek eszebe, ha kettonel tobb gyereke van vkinek.
S Nektek, akiknek szinten 3, vagy meg tobb van, hogyan oldjatok meg a mindennapokat? Isi-ovi-boli-edzes-kulon ora?? Nagyi, vagy potnagyi??
Egyaltalan, hogyan birjatok a napi nyuzsit a faradsagot, veszodseget, s az ezzel egyutt jaro mindennapi triplazott oromot??
Én még nem nagyon találkoztam lenéző pillantásokkal, inkább csodálkozókkal, mert nem szokták kinézni belőlem a három gyereket.
Az általam legjobban utált kérdés viszont a "Mikor lesz negyedik?" Ilyenkor már csak azt szoktam mondani, hogy akkor, amikor a kérdezőnek is van már három:-) Ez elég hatásos szokott lenni. Amúgy nálunk biztosan nem lesz negyedik. Van, aki szeretne a harmadik után negyediket is?:-)))
megvedem az egykeket.En vilag eletemben 1 gyereket akartam.Sokaig egy is volt es nagyon jol elvoltunk.Aztan valami megvaltozott es vagytam megegyre.Aztan uj par,uj gyerek.
Szoval sohase mondd,hogy soha,es "csak" egy gyereket szeretnel.Nem tudhatod,hogy alakul es borul minden:))
Nalunk a 3 gyerekes "megvetes" nem jatszik a nagy korkulonbseg miatt,senki nem hiszi el,hogy a nagylanyom az enyem,valamint,hogy a kicsi nem az ove:)
Én szóltam gúnyosan ez egykékről, mert a közelben van egy-két ilyen tévéfejű. Láttam egyszer egy statisztikát a háztartásban lévő televíziók száma, és a családtagok száma között. Az egy gyermekeseknek majdnem három az átlag, a három gyermekeseknek kettő alatt van az átlag, amennyire emlékszem. Önmagában amúgy - szvsz - nem érték az sem, hogy 10, de az sem, hogy 1 vagy 0 gyermeke van az embernek. Nincs jó "megoldás". Én kérdezgettem az autókereskedőket, hogy ugye ez családi autó? mondták, igen. Akkor mutassa meg, hogy férünk bele hatan. Néztek nagyot. Amúgy nagy családnál sokkal több mindent kell fejben tartani, megcsinálni, elvileg sokkal fárasztóbb, de én úgy érzem, hogy éppen ezért formában tartja az embert. Ha egyedül laknék, akkor nincs semmi poén, veszek este két kiflit, és kész. De így mindennap legalább kétszer kell felgyalogolni a harmadikra, esetenként 15 kilós pakkal. Mosópor 9 kilónál kezdődik, cukor 10-12 - és amikor a gyerekek kisebbek voltak, még ők is. A sok névnap, szülinap, iskolai, óvodai programok olyan szervezőkészséget nevelnek az emberbe, hogy néha este úgy érzem, hogy három logisztikai managert reggeliztem egyszerre. Másik ilyen "nehézség", amikor elmegyünk valami eseményre, és tömeg miatt nem látnak, fel kell emelni - de kit? Tavaly még elbírtam egyet a nyakamban, kettőt a két karomon két oldalt. Na, akkor néztek hülyének.
Én a nevemet még tudom - talán-, de volt, hogy a kicsit vittem volna anyák napi ünnepségre, pedig aznap a nagy csoportjában volt az ünnepség, és ma kiderült, hogy jövő szerdán még nem kezdődik a suli, csak évnyitó lesz, mert az még csak aug.31., és nem szept.1., ahogy én hittem...mellesleg gyanús volt, hogy így csak 30 nap lenne aug.-ban, de azt hittem, rosszul emlékszem, hogy aug.31. napos... :)))
Nekem semmi bajom az egykékkel, csak nem szeretném ha az én gyerekem az lenne. Mindig alap volt, hogy min. 2 gyerekem lesz - persze ha rajtam áll és nincs akadálya-, nekem is van tesóm, akivel ugyan néha egymás idegeire megyünk, de csak ő tudja, mire gondolok, ha azt mondom, hogy.....
Autós témát ne is emlgessük, én minden bekötésnél, ha az egész család együtt megy, kisebb idegrohamot kapok, mire mindenki beül, a bepakolást szerencsére a férjem végzi igen profin.
És valóban, engem figyelmeztetett kedves topicyitó barátnőm, hogy furán néznek a 3+ gyerekesekre, és tényleg... pedig is emberből vagyunk...ha néha nem is hiszem magam sem :)))
Az összes olyanba, amiben az első sorban három biztonsági öv van (jellemzően automata váltós, széles autók), de van hasonlóan széles "normális" váltós autó is. Meg aztán a három gyerekülés (ha nem nagyon közeli korúak, nálunk a 7,4,3 nem tól közeli ilyen szempontból) nem feltétlenül egyforma széles. A nagyobbik 5-évesen kapott egy "nagyfiús" autósülést, ami sokkal vékonyabb, mint a kicsik által használt ülések, vagy méginkább, mint az egész piciknek a hordozós babaülései. Így jól elférnek, csak a pici néha bánatos,mert ő még nem teljesen "csereszabatos" és nem ülhet a legnagyobb ülésébe (kb. egy év múlva nő majd bele). schgy
Komolyan gondolom eggyel a legnehezebb, föleg ha fontos szempont, hogy egészséges életérzésü, jószándékú emberré váljon...és hát millio meg egy oka lehet annak, ha valaki csak egy gyermeket vállal...
hehe, csak 3? Amikor csak 3 van ithon, olyan csend van hogy megfájdúl töle a fülem...
Szerintem a legnehezebb eggyel elboldogulni és 4 után már szinte mindegy...de azért tök jó és sokat segítenek, ha mással nem hát azzal hogy egymást figyelik, ovják, nevelik...No meg megtanulják a konfliktus kezelás gyakorlati modozatait:)
Ja és a lkicsik olyan sok ölelést, szeretetet kapnak, mintha a világ csak az ö mosolyukra várna...Jó lehet igy cseperedni:)
3 gyerek??De iiigen,én azt mondom!!Sőtt ha tényleg csak érzelmi alapon menne akkor én 8-at is szülnék szívem szerint de sajnos az anyagiak a mai világban "ütősebbek" sajnos. Nekem még csak kettő van ugyan,ikrek!20 hósak tehát nem is tudom mikor is vagyunk a legnehezebb korban,néha úgy érzem most,másnap azt gondolom hogy most épp milyen könnyű. Amikor sétáluk velük az utcán,általában izzadok és lihegek mint egy kutya........mondják kedvesen a járókelők hogy de jó nekem,letudtam egyszerre!!Ettől idegbajt kapok rendszerint,majd közlöm hogy én biza nagyon szeretnék még egyet!!Ekkor hülyének néznek!!!!De miért????
Pedig vannak napok hogy elbőgöm magam,mert kiidegelnek,amikor kipakolják a szemetest vagy lerántják a terítőt,vagy századszorra verik fejbe egymást,vagy felmásznak lassan a szekrény tetejére és kipakolják a fiókokat...........és sosorlhatnám estig. Mikor berakom a második kávémat hogy észhez térjek valamikor reggel fele és délután négykor jut eszembe hogy még nem ittam meg,valamint lassan a saját nevemet is elfelejtem,én aki mindig precíz pontos voltam és az összes telefonszámot fejből tudtam stb............. de kit érdekelnek a telefonszámok meg bármi más,én ezt imádom és nem is tudom hogy előtte hogy is tudtam gyerek nélkül élni!!!!!Hiányozna minden egyes kis apró részlet ha nem lenne gyerekem!! Lényeg a lényeg hogy egy harmadikat is nayon szeretnék,a negyedik már tényleg csak az anyagi helyzetünkön múlik!
nalunk nincs nagyi,illetve gyerekfelugyelet szempontbol nincs,tehat magunk kell megoldjuk.A nagylany nagyon sokat segit,ezert minden dicseretet megerdemel./ha mar masert nem jar neki:)/
Szerintem en elertem az ellenkezo hatast,ket kicsit szultem a nyakaba,ugyhogy 3x meggondolja,mikor akar sajatot.
Meg egy kicsit ne,meg nincs 20 eves.
Viccet felreteve,nagyon jol elvolt az occsevel is,pedig eleg sok harult ra,most meg a hugaval.Nem erzi tehernek,ezt szokta meg.
Ha csupan erzelmi dontes lenne gyorsan meg szulnek egyet,amig megtehetem,de sajnos egyre inkabb anyagi,mint erzelmi,tehat en itt megallok.Azert a szivem kicsit faj
Nálunk jelen pillanatban 4 gyermek van. A kislányom 5 hónapos, a férjem 3 gyermeke pedig, 7,9 és 10 évesek. Ebből a két nagyfiú van mindíg velünk, a kislány pedig már egyre többet:)Általában 1 körül fexem és 4-5 felé kelek, de egész jól belejöttem:)Sok a gond, de remélem összecsiszolódik hamarosan minden.
Imádom őket:)Még szeretnék is legalább 2 gyermeket, ha már minden rendeződik.
Tényleg sokan néznek furcsán, főleg ha az ember 4 gyerekkel jelenik meg, de nem gond, a mai világban sajnos más az emberek értékrendje, mert még nem volt olyan idős néni, vagy bácsi, akinek ez ne lett volna teljesen természetes:)....
Sajnalom azokat a gyerekeket,akik egykekent nonek fel...
Bar a szuleiknek biztosan nem kell megkuzdeni azzal, hogy iskola idoben, 2 dolgozo szulo hogyan oldja meg a gyerekek logisztikajat, ha nem a szomszedos oviba, isibe, edzesre jarnak....
Hahaha, minden 2.honapban, maikor a levelesre ki kell ragasztani a vizfogyasztast, 2 napig szinte sunnyogva jarok, mert magasan a mienk a legtobb havi kobmeter..A kedves szomszedok racsodalkozasat rem ertetlenul tudom fogadni. Matematikailag sem kell zseninek lenni ahhoz, hogy rajojjon, hogy 5 emebr tobb vizet fogyaszt, mint 2..
Hát igen, néha előfordulnak apró-cseprő kalandok. De lassan sikerül valamennyi gyerek valemennyi ruhadarabját észbentartanom, hogy hol és merre van. Már reggelente sem kell olyan korán kelnem mint az elején, hogy tutira elkészüljenek az induláshoz.
Amikor csak kettő vagy egy van velem - pláne az önjáró nagyokból, úgy érzem kész felüdülés az élet, könnyű és hawaii:-)))
Négy gyerekkel sokan hülyének néznek - de ez kölcsönös. Szvsz nincs sokkal több gond néggyel, mint eggyel. Van amikor egyszerűbb, van amikor nehezebb. Azon mindig röhögök, hogy ismerősök, egy gyerekkel kicsit lenéznek, kidumálnak, de azt szeretik, ha az egyszem tévéfejű gyerekük feljöhet játszani. (Persze lassan kinőnek ebből, mert a gyerekek egyre nagyobbak, és egyre szervezettebben csinálnak hülyét az egyszem tévéfejűből.) Az kifejezetten nehéz, hogy vizet, gázt, villanyt sokat fogyasztunk, és nem lehet egy szint alá csökkenteni. Kirándulni, nyaralni szinte lehetetlen elmenni, pláne barátokkal (ahol szintén sok a gyerek). Akármilyen olcsó a jegy, nekem hatszorosába kerül. (Egy tömegközlekedés az állatkertbe, és vissza, ha mindnyájan megyünk 2100 forint, ez több mint 7 liter benzin. Viszont soha nem unatkozunk, pedig tévét nem is nézünk.
igen, igen, de azt is, amikor nem eppen rozsas helyzet... mert ugye sokszor van olyan is...amikor elfelejtek a gyerekert menni az iskolaba - hivhato az Unicef es a Gyamugy - , vagy reggel a szakado esoben mar a bolcsodei oltozobol ekll visszafordulni, mert otthon maradt a valtocipo.. meg egyebek